Árkok szintezése

Nagy vita kerekedett az árkok helyzetéről a legutóbb testületi ülésen. A képviselők a napirend előtti hozzászólásokban és az első félévi költségvetés tárgyalásakor is visszatértek a témára. Azt mondták: nem egyértelmű az, amit a lakosság a csapadékvíz-elvezető árkok ügyében tud.

Dr. Demeter Attila véleménye szerint a városnak a bel-, illetve a csapadékvíz projektje a szennyvízprogram után a második legjelentősebb programja. Első ütemről van szó, amelyre 220 millió forint körüli összeget szánt az önkormányzat. Ez három fővízlevezető, csapadékvízgyűjtő rekonstrukcióját jelentette, és csak töredékrész az a forintösszeg, ami 5012 tervezett elő- és utófenék elhelyezésére vonatkozott. Igen komoly második ütemre lesz szükség, jegyezte meg a képviselő, melyben nagy szerepe lesz az összefogásnak.

A jogi és ügyrendi bizottság elnöke a továbbiakban szólt arról, hogy 2002 és 2008 között a város úgynevezett elszikkasztott vize kifolyt a város alól. Arról beszélnek, hogy valahol megrepedeztek a házak falai. Óva intenék attól, hogy nem helyben szikkasztunk, hanem mindent elvezetünk, még a csapadékvizet is. Nagyon komoly problémák jelentkezhetnek evégett, mondta a képviselő.

Baranyi Imre, a városfejlesztési bizottság elnöke tényeket említett: eddig elkészült a Szeszfőzde dűlői zárt csapadékvíz-csatorna, a Hétvezér utca és környéke csapadékvízrendszer kiépítése, folyamatban van és befejezés előtt áll a Farkas Antal utcai főgyűjtő kiépítése, valamint a város egész területén nyílt csapadékvíz-csatornákban az úgynevezett szintjelző betonelemek elhelyezése. Ez utóbbi azt jelenti, hogy kijelölték az árkok lejtési viszonyait. Mint mondta, azzal, hogy a betonelemeket behelyezték, nem okoztak kárt. Az árkok eddig is szikkasztójelleggel működtek, ezután is úgy fognak működni. A képviselő elismerte, hogy a szennyvízelvezetéssel a csapadékvíz szintje a városban lejjebb került. Az is igaz, hogy ha a tiszta vizet is kivisszük a városból, az már problémát okozhat. Ezt fokozatosan, lépésről lépésre lehet véghezvinni, több éves programban, jelentette ki Baranyi Imre.

- A víznek van egy tulajdonsága, mindig föntről lefelé folyik. Emiatt sorrendiséget kell tartani a dologban - válaszolt Szirbik Imre polgármester a képviselők kérdésére. - Ezek az úgynevezett betonelemek az árkok beszintezését szolgálják, hogy a folyásirányokba ne legyenek gödrök és magaslatok. Az árok karbantartása a lakosság feladata, a már lefektetett, és beszintezett két elem között a ház tulajdonosa - ha teheti - nyugodtan elvégezheti a fenék kiegyenlítését, akár egy madzag kihúzásával is. Nem kell megvárni vele a közmunkásokat. A város nyílt szelvényű csapadékvíz-hálózatának a hossza 100-110 kilométer. Az időjárás függvényében talán 15 kilométert tudunk ebből elvégezni az idén, 2009-re szeretnénk végigmenni a közmunka-programmal a városban. Tudni kell, hogy a kapubejáró karbantartása szintén az ingatlantulajdonos feladata, ott, ahol a kapubejáró állapota veszélyezteteti nagyobb területek vízlefolyását, ott a munkát az önkormányzat elvégzi majd. Hogy hogyan számolják el, arról később döntenek.

A kapubejárók kérdésében a polgármester így foglalt állást: körülbelül 5 ezer bejáró van a területet érintve. Az elemek elhelyezése után, áttekintve a helyzetet, durván 800-at látnak olyannak, ahol beavatkozás szükséges.

- Van olyan, ahol betöltötték, még lyuk sincs a bejáró alatt - sorolta a tapasztaltakat. - Van, ahol van ugyan alibi cső, de már régen elvesztette a funkcióját. Van, ahol díszburkolatot építettek, annak megbontása többe kerül, ami alatta van, ráadásul engedély nélkül. Mi legyen a magatartás? A pénzünk nem elég mind a 800 átépítésére. Műszaki szükségesség határozza meg a beavatkozást. Ott, ahol a kapubejáró nagyobb közösségi érdeket sért, az át nem építése nagyobb duzzasztást eredményez, ott beavatkozunk, nyilvánvalóan megegyezve az ingatlan tulajdonosával. Olykor elkerülhetetlen a konfliktushelyzet. Alapvető köz-érdekeket képviselünk.

A polgármestert hallgatván Ollai Istvánné elmondta, emlékszik arra, ha valamikor a lakos ingatlana elé le akart fektetni egy ilyen betoncsövet, azt mondták neki, hogy lehet, de a saját költségén. Akkor pénzbe került, most pedig adja a város. Ilyen sok pénze nincs az önkormányzatnak, hangsúlyozta ki a képviselőasszony. Szirbik Imre válaszában kitért arra, hogy ilyen esetekben szeretnének olyan megoldást találni, amikor nem a jövedelemviszony dönt, hanem a műszaki szükségesség.

Kálmán János felhívta a felelős személyek figyelmét arra, hogy a szintezőelemek elhelyezésekor városképileg is, szakmailag is szakszerűtlen munkát végeztek az emberek. Tapasztalt olyan helyzetet, ahol a két bejáró között még csak köszönőviszonyban sincsenek egymással az elemek.

Lovas József