Közel negyven gyereket látott vendégül és utaztatott az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkba a Magyar Máltai Szeretszolgálat szentesi csoportja. Dévai rászorulókat, egy busznyi gyereket is megajándékoztak ezzel a kellemes élménnyel.
A szeretetszolgálat helybeli vezetője, Farkasné Márton Katalin az előzményekről azt mesélte: több mint tíz éve üdültetnek itt erdélyi fiatalokat. Az idén úgy gondolták, ha lehetőségeik engedik, ezúttal szentesi gyerekeket vinnének valahová nyaralni. Olyanokat, akiknek egyébként nem lenne rá módjuk. Két pályázatuk is nyert a megyei önkormányzatnál, az egyik lehetővé tette 36 gyerek kirándulását, akik négy felejthetetlen napot töltöttek Ópusztaszeren. Farkasné szerint ez minden szempontból jót tett nekik, kicsit kiszabadultak, a szolgálat munkatársai pedig a tenyerükön hordták őket. Mindamellett, hogy megnézték a Feszty-körképet, történelmi vetélkedőt szerveztek nekik, amiben sikerélményük is volt, haza sem akartak jönni. Meg is lepődtek a szolgálatnál, amikor látták a visszajelzéseket: kis levelek formájában a gyerekek leírták, mi tetszett nekik különösen. A táborvezető egy magyarcsanádi nevelő, Tamás József volt, régi ismerősük, csináltak már együtt tábort Gyimesben. Szentesről G. Szabó Józsefné Lenke fogta össze a szervezést, a gyerekkel utazott még Csengeri Piroska és Újréti Béláné Margitka is.
Azok után, hogy ennek ekkora sikere volt, s jól gazdálkodtak, vendégül láttak Böjte Csaba dévai ferences szerzetes árvái közül egy kisbusznyit, 18 (majd még később csatlakozó 4) gyereket. Változatos programot állítottak össze nekik: Ópusztaszeren legalább két nap a történelemről szólt, de mentek ma-dárlesre a Kiskunsági Nemzeti Parkba, és a fürdőzés sem maradhatott el a kiskunmajsai srandon, vasárnap pedig a szobori búcsúra utaztak.
Amikor első nap a dévai gyerekek befutottak, enni-, innivalóval kínálták őket a Máltai-házban. Árvák, félárvák vannak köztük, vagy akik szüleinél szociális problémák vannak, tehát mindenképpen rászorulók, mondta egyik kísérőjük, Karda Imelda tanárnő. A Szent Ferenc Alapítvány közvetítésével nagycsaládokban laknak, ahol ők a 8.-10. gyerekek. Ott megvan számukra minden, a tévét, számítógépet viszont csak kontrollálva használhatják. Élményekben nem szenvednek hiányt: a nyáron sok tábort rendeztek Déván. Az iskola befejeztével sem engedik el a fiatalok kezét, az alapítványnak egyetlen kikötése van csupán: keressenek munkát, akkor maradhatnak.
A következő napi ópusztaszeri kirándulást már mindenki nagyon várta, ám elárulta a tanárnő: nem sokat tudnak róla a gyerekek, még ismeretlen nekik az emlékpark. Böjte Csaba a hétvégén csatlakozott hozzájuk, aki Ópusztaszerre ajándékkal érkezett: munkatársaival megmentett, és restauráltatott egy régi székelykaput, melyet az elmúlt vasárnap szenteltek fel az emlékparkban. Csaba testvérnek az intézmény vezetősége ezüst Árpád-gyűrűt adományozott.
Darók József