2008. augusztus 8.

Ötödik a Szentesi Kosárlabda Klub

Kosárlabda NB II.

Álló sor (balról-jobbra): Gergely Gábor, Czibere Zoltán, Ratkai Attila, Marossy Gyula (elnök), Bere Márton, Bartucz Csaba, Molnár Lajos (edző). Guggolnak: Ferwagner Péter, Kútvölgyi Csaba, Simon Krisztián, Marossy Arnold, Szemán Leander. A képről hiányzik: Kovács István és Szabó Dénes.A Békéscsaba ellen idegenbeli szerepléssel fejezte be a Szentesi Kosárlabda Klub a 2007/2008-as bajnoki idényt az NB II-ben. A búcsú szebb nem is lehetett volna, hiszen a Békés megyei kirándulás győzelemmel zárult. Az alapszakasz után a szentesi kosarasok az ötödik helyen álltak. A bajnoki kiírás rájátszást is előírt. Következett az 5-8. helyért folyó csatározás, melynek záró etapja volt a már említett fellépés. A rájátszásban nagyszerű menetelést produkáltak a kosarasok, hiszen nyolc mérkőzésből hetet megnyertek, s csak egyszer vesztettek. Ez a kitűnő sorozat a végelszámolásnál ötödik helyet jelentett a Szentesnek. Marossy Gyula, a kosarasok elnöke értékelte a csapat munkáját.

- Ha azt nézzük, hogy ötödik lett a csapat, ebben az esetben nem lehetünk elégedettek - sorolta az elnök. Az előző idényben a csapat negyedik helyen végzett. Az idei megmérettetésre a gárdát sikerült erősebbé tenni, de amin keresztülmentek a bajnokság során, az előre nem volt kiszámítható. Gondolok itt a nagy sérüléshullámra, illetve arra, hogy amatőrök vagyunk. Sok esetben több kulcsjátékos munkahelyi elfoglaltság miatt nem tudott rendelkezésünkre állni. Ha ezeket a problémákat kiveszem a csapat életéből, akkor remekül helyt álltak volna. A pontvadászat elején hosszú volt a kispadunk, de volt olyan mérkőzés is, hogy csere nélkül játszottunk, s győztünk. A srácok jelesre vizsgáztak, ahogy küzdöttek a pontokért és a városért. Ha teljes létszámmal végig játsszuk az idényt, meggyőződésem, hogy akkor a második vagy harmadik helyen végzünk. A csapat valamennyi játékosa odatette magát, példamutató volt a hozzáállásuk. Az egyesület kétharmadát vidéki játékosok alkotják, de ők is hozták a formájukat. (A vidékről érkező játékosok között nem egy szentesi kötődésű van, például Kovács István (Orosháza) és Ferwagner Péter (Szeged). Őket a munkájuk szólította más városba - a szerk.)

Jelen pillanatban csak szentesiekkel nem tudnánk ilyen jó eredményt elérni. Bízom abban, hogy elérkezik az az idő is, amikor csak szentesiekből áll majd a kosárcsapat. Mindannyian hosszútávon gondolkodunk, és a jövőt az utánpótlás-nevelésben látjuk. A mostani keretben is vannak olyanok, akik fölött néhány év múlva eljár az idő. Az utánpótlás területén is elmozdult valami, kosártábort tartottunk két szakképzett edzővel.

(dunás)