2008. július 25.

Kórháztörténeti múzeum

Rejtett értékek?

Több olyan értékes szakmai gyűjtemény, kisebb múzeum is található városunkban, melyekről alig tudunk, esetleg hallomásból értesültünk róluk, de még nem jártunk bennük. A baleseti sebészet mögötti kis faházban található a kórháztörténeti múzeum. Jelenleg zárva van, de egyik alapítója szeretné, ha nem menne veszendőbe.

Az egészségügyi intézmény történetéből 80 évet felölelő anyagra sokan rácsodálkozhattak már 1996-ban, egy szakmai kongresszus kísérőrendezvényeként az ifjúsági házban. Ebből alakult ki később az első látásra talán kissé bizarrnak tűnő, ám jelentős kórháztörténeti gyűjtemény. Az állandó kiállítást nemcsak szakemberek kereshették fel, nyitva állt a civil látogatók számára is. Vendégkönyvében sok-sok beírás között miniszteri szignók is szerepelnek.

Mindez az azóta már elhunyt dr. Zsoldos Ferenc főorvosnak és dr. Széchenyiné Csergő Judit akkori vezető asszisztensnek köszönhető. 15 éves kutatómunkájuk eredményeként a Semmel-weiss-ünnepség alkalmából nyitották meg a kórháztörténeti állandó kiállítást 2000 júliusában. Még a '80-as években kezdték gyűjteni a leltározáskor feleslegessé váló régi eszközöket, fotókat, dokumentációt. Szerencsére az orvosok és nővérek segítették munkájukat. Zsoldos doktor, mint a régiségek, a múlt iránt érdeklődő ember volt a szakmai kiállítás szellemi atyja, míg Széchenyiné gyűjtötte be a tárgyakat. Az elkészült tárlat páratlan a dél-alföldi régióban. Helyet kapott benne a kórház első altatógépe 1964-ből, érdekes az idegosztályról kapott

látótérvizsgáló-készülék, melyhez hasonló látható az Utazás a koponyám körül című Karinthy-regény filmváltozatában. Dr. Tari Gábornak a Bugyi professzorról készült festménye központi helyen szerepel a teremben. A legendás tanár úrnak a műtőasztalát is kiállították, de ott van dr. Vajdovich István szájsebész főorvos apjának fogorvosi széke is. További kisebb, de a gyógyító munkában nélkülözhetetlen eszközök, mint reflexkalapács, ampullatartó, vagy tono-méter is a kiállítás anyagát képezik. Akárcsak az egykori orvosok tablóképei, melyek három sorban a sürgősségi tömb előcsarnokában láthatóak.

Mindössze három évet élt meg a kórházi múzeum, addigra - úgymond - mindenki látta, a dolgozók, s külső érdeklődők is. Mostanra viszont már eltelt annyi idő, mintegy öt év, hogy az értékes kollekciót újra a látogatók elé lehessen tárni, "feltámasztani", ahogyan azt dr. Széchenyiné Csergő Judit szeretné.

Darók József