2008. április 25.

Ülésezik a testület

Költségvetés és környezetvédelem

Lapunk megjelenésének időpontjában tartja ez évi negyedik soros ülését a város képviselő-testülete. A napirendek között a testület most fogadja el az önkormányzat 2007-es zárszámadását. Szirbik Imre polgármester lapunknak előzetesen elmondta, hogy amikor az esztendőt elindították, szembesülni kellett azzal, hogy 7-8 százalék körüli forráshiánnyal indul a városi büdzsé. Nagyon kemény döntéseket kellett hozni annak érdekében, hogy a város költségvetését konszolidálják.

Szirbik Imre szólt arról, hogy folyamatosan likviditási hitellel kellett dolgozniuk, kiadásaikat nemcsak saját bevételekből, hanem külső forrásokból is finanszírozták. A város hitelállománya közel 400 millió forint, ugyanakkor egyéb hitel-eladósodási folyamat nem indult el az önkormányzatnál, a szigorú döntések elvezettek odáig, hogy 2008-ban egy konszolidált költségvetésről beszélhetünk. Sikerült megállítani azokat a folyamatokat, amelyek a város eladósodását jelentette volna, mindamellett az intézményhálózat működőképes maradt, és jelentős fejlesztések is megvalósulhattak.

- Szentes a legstabilabb pénzügyi helyzetben lévő városok között szerepel. Az ország százharmincegynéhány ilyen települése között az első tizenötben benne vagyunk. Tavalyelőtt második helyen álltunk. A költségvetés a negatív nulla tájékán tart jelenleg, bízom benne, hogy a költségvetési hiányt három százalékon belül tudjuk tartani. További szigorítást nem szeretnék bevezetni, ebben a helyzetben az egyensúly megtartása a feladat.

A képviselő-testület több fordulóban tárgyalta a környezetvédelem helyi szabályairól szóló rendelettervezet. Most a végleges szövegről döntenek. A rendelet egyértelműen kimondja, hogy az ingatlan porta határától a burkolat szegélyéig terjedő közterület gondozása, beleértve a zöldterületet, fákat, bokrokat, továbbá a nyíltrendszerű csatornák mederprofiljainak karbantartását is, az ingatlan tulajdonosnak a kötelessége, vagy kettejük megállapodása alapján a bér-lő is átvállalhatja. A rendelet egyértelműen szabályozza, melyek azok a területek (köz-területek, közparkok, kiemelt zöldfelületek), amelyek városi gondozásban vannak. Már dolgoznak a csapadékcsatornák mederelem-elhelyezésén, bemérik a szintet, a fenék pontos mélységét. Azt követően a folyamatos karbantartás, növényzet, a lerakódott por, szemét eltávolítása az ingatlantulajdonosok feladata.

A polgármester szólt arról is, hogy az ingatlan előtti fák fölött a rendelkezési jog az ingatlan tulajdonosáé. Ez azt jelenti, hogy a kivágási engedélyt ugyan meg kell kérni, de a fa kivágása, és mint faanyag tulajdonjoga a lakót illeti meg, avval a kötelezettséggel, hogy a fát pótolni kell. Törekvés az is, hogy a közterületekről a gyümölcsfák kerüljenek be a kertekbe. Mint hallottuk, nagyon sok vita forrása a fa, lehullik a gyümölcse, valaki megszedi a gazdája helyett. Másrészt bizonyos növényfajok telepítését szeretnénk megakadályozni. Azok elsősorban a pollenje miatt környezetkárosítók, ilyen a nyárfa, a fűzfa. Azért akarjuk a főkertészszel való egyeztetést, hogy egységes fasorok alakuljanak ki, egy-egy utca egységes képet mutasson. Ezek azok az okok, amiért a fa kivétele és ültetése bejelentés-köteles - jelentette ki Szirbik Imre.

Véglegesen lezárult a csatornaépítés Szentesen. Ezt mutatja a képviselő-testület előtt álló anyag, amely öszszefoglalja a 2004-től 2007 végéig zajló szennyvízcsatorna-beruházást. Szirbik Imre lapunknak elmondta, gyakorlatilag 22-én volt az utolsó, úgynevezett hiánypótló műszaki átadás a nagyhegyi területen. Ezzel - a nagyhegyi kivételével - lezárultak a teljes pénzügyi folyamatok is.

- A rendszer kiépült. Elmondhatjuk, egy sikertörténetet zár a város, hiszen a lakosság, az önkormányzat és az állam összefogásából 6 ezer ingatlan bekötését tettük lehetővé, azzal közel 180 kilométer vezeték lekerült a föld alá, úgy, hogy nagyon hosszú időre nem forgatta föl a város életét. Nagy munka volt. Köszönet érte mindenkinek! - jelentette ki Szirbik Imre.

Elmondhatjuk, népszerű a panelprogram Szentesen. A társasházak energetikai felújítását, külső hőszigetelését, a nyílászárók cseréjét idén is meghirdette az önkormányzat, amelyre meglepően sokan jelentkeztek.

- Robbanásszerűen megnőtt az igény - mondta el lapunknak a polgármester. - Azok, akik most lépnek a programba, látták, hogy az előző évben azoknál, akik végigvitték a programot, milyen sikeres volt. Az épületek kívül-belül megújultak, a fűtésszámláikon a valóságban is látják visszaigazolni a dolgot, és ez meggyőző azok számára, akik korábban idegenkedtek a programtól. Az elmúlt években mintegy 800 lakás újult meg a városban, ez a programba bevonható lakások közel harmadát jelentette. Ebben az évben ugyanannyi jelentkező volt, mint eddig összesen, közel 800 lakásra nyújtottak be elvi kérelmet a lakóközösségek, ami azt jelenti, hogy évente 80-100 millió forintot terveztünk a programra.

A kérdésre, miszerint ez most elég lesz-e, Szirbik Imre így reagált:

- Ha az előző feltételrendszert vinnénk tovább, most közel 400 millióra volna szükség. Ezt a költségvetés nem bírja el. Az előterjesztés több variációban kerül a testület elé. Egy: maradjon minden úgy, ahogy van. A másik variáció szintén szélsőség: 80 milliónk van, osszuk el 800-al, 100 ezer jut lakásonként, a többit meg állja a lakosság. Ez méltánytalan lenne azokkal szemben, akik most lépnek be a programba, hiszen a korábbi esztendőkben mintegy 400 ezer forintot kaphatott egy ingatlan. A kettő közt keresünk egy korrekt megoldást, ez három variációban kerül a testület elé: minden lakást megilletne egy alapösszeg, amit vissza nem térítendő támogatásként kap. Ez a három variációban 150 és 200 ezer forint között mozog, a hiányzó részt pedig kamatmentes kölcsönként biztosítaná a város 10 évre a lakók számára.

A beruházás megközelítőleg 1,3 millió forint körül van lakásonként, amelynek egyharmadát adja az állam vissza nem térítendő formában, egyharmadát az önkormányzat (mindkettő maximum 400 ezer forint lehet), a többi pedig a lakót terheli.

Lovas József