Emlékek a fólia alól (1.)

Negyven éve Szentesen kezdődött

Nem fújta el a szél a szentesi fóliát, de a felejtés pora már rákerült a kezdetekre, ugyanis kevesek emlékezetében él már, hogy mintegy 40 éve Szentesről indult az üzemi fóliázás. Mindenki másképp emlékszik az időpontra, de ami biztos: a Felszabadulás TSZ volt a bölcsője, s vakmerő vállalkozás volt.

Török Imréné lapunk segítségével is kereste azokat, akik szívesen visszaemlékeznének. A helyi fóliázás születéséről készülő tanulmányához kért segítséget. 1965 óta dolgozott a Felszabadulás Tsz adminisztrátoraként, elég sokat látott, hallott az ott folyó munkákról. - Három éve a Koszta József Múzeumban voltam egy előadáson, mely a fóliás termesztés magyarországi kialakulásáról szólt. Csodálkozva hallgattam az előadót, aki csak a szentesi Termál (volt Új Barázda) és az Árpád téeszekről beszélt, a Felszabadulást meg sem említette. Rákérdeztem, s azt mondta, nem talált róla semmi adatot. Ez elgondolkodtatott, hiszen itt kezdték el az egész országban először a nagyüzemi fóliás zöldségtermesztést, s arra inspirált, hogy utánanézzek ezeknek az adatoknak, mert lehetetlennek tartottam, hogy így feledésbe merüljenek ilyen fontos iratok. Pedig, sajnos lehetséges, - állapította meg Törökné, miután kutatásba kezdett. Megtudta: a téesz papírjait a pincében tárolták, ahová víz került.

Csak saját és kevesek emlékeire hagyatkozhatott, e-zek alapján készült el végül pályamunkája, melyet egy megyei pályázatra adott be. Ebben érzékelteti, milyen sok buktatóval járt és menynyire nehéz munka volt az üzemi fóliázás beindítása 1967-ben, mely a téesz főkertészének, Vecseri Lászlónak volt köszönhető, aki a szakmájához nagyon értő, munkaszerető, az új módszerekre nyitott, agilis ember volt. Először alacsony bordákat használtak, amire ráhúzták a fóliát. Volt a téeszben egy törpenövésű férfi, Nagy Imre, aki befért a fólia alá. A szél sokszor felkapta a fóliát, mert a rárakott földhányásnak nem volt elég súlya, s úgy lobogott sok méter magasan, mint egy hatalmas zászló. A kezdeti buktatók között szerepelt, hogy nem lehetett tudni, mekkora lesz a hőmérséklet a napfény hatására. Megesett, hogy délben 50-60 fokot lehetett mérni a fólia alatt, hozzájött még a locsolás miatti páratartalom, nem egy asszonyt ájultan hoztak ki, - derül ki Törökné összeállításából. A módszer forradalmasította a zöldségtermelést, hiszen sokkal hamarabb érett meg az áru, hamarabb lehetett primőrt eladni.

Szakmai szemmel láthatta a fóliázás kezdeteit Simon Tamás, aki kertész főiskolai gyakornokként 1967 augusztusában érkezett a téeszbe. Emlékei szerint már korábban létezett itt fóliatelep. - Az előzményeket én is csak elmondásból ismerem, nevezetesen az országban először a Kertészeti Egyetem soroksári tangazdaságában volt fóliatelep, rá 1-2 évre Vecseri László, a későbbi apósom vezette be a forradalmi újítást a Felszabadulás téeszben, amelynek sikerében nem sokan hittek. Elmesélte: a szomszéd nagy fellegvár, az Árpád TSZ elnöke, Szabó László árgus szemekkel figyelte, mit művel Vecseri. Először csak nevettek rajta, honnan fog összeszedni egy hadsereget, akik egy vihar után utánamennek a fóliának, ami a szomszéd faluban egy fa hegyében köt ki. Aztán rájöttek, ennek fele se tréfa, s nem akartak kimaradni a jóból.

(folytatjuk)