Hat jelkép atyja

A címertan mestere

A szentesi levéltár igazgatója, Labádi Lajos már az egyetemi tanulmányai során beleszeretett a heraldikába, magyarul a címertanba. Az elméleti tudását először az 1989-ben megírt Szentes város címertörténetében összegezte. Fontos előrelépést jelentett a tanulmány, mert bizonyára az igényesen megírt tudományos munka is ösztönözte a város vezetőit, hogy újra visszaállítsák Szentes régi, pálmafás címerét.

Újabb címeres eseményre jó pár évet várt a levéltáros Labádi Lajos, de nem hiába. A kilencvenes évek elején Tömörkényből keresték meg azzal a levéltárat, hogy nincs a községnek címere és szeretnék, ha valaki megtervezné a falu jelképét. Barta László, az intézmény akkori vezetője munkatársát bízta meg az érdekes feladattal. Labádi Lajos többször is elutazott Tömörkénybe és tanulmányozta a település múltját. A terv, 1992-ben elkészült. Berkecz István megfestette a címert és a képviselő-testület elfogadta. Azóta használják a község címerét és zászlóját.

Ha egy üzlet megindul. írhatnánk profán módon, de természetesen nem erről lehet szó. Tény: hamarosan jelentkezett Nagymágocs vezetése azzal a szentesi levéltárban, hogy nem szeretnének tovább községi jelképek nélkül ünnepelni. Vígh László, helybeli lakos, a szentesi múzeum főrestaurátora sokat segített a heraldikában jártas szakembernek. Hamarosan elfogadták és felavatták a nagymágocsiak jelképeit.

2000-ben Derekegyház és Árpádhalom is címertervet kért Labádi Lajostól, aki akkorra már gyakorlatot is szerzett a jelképek felkutatásában és a címerek pontos leírásában. Három az igazság - szól a közmondás - és még abban az évben Szegváron is úgy döntöttek: megérdemlik a település lakói, hogy saját címerük és zászlójuk alatt emlékezzenek a helyi és országos ünnepekről.

Legutóbb Nagytőke kérte fel, már személyesen Labádi Lajost, hogy vállalja el a címerük tervezését.

Nagyon izgalmas feladatot jelentettek ezek a munkák a levéltár-igazgatónak. Arra a legbüszkébb, hogy a heraldika szabályait betartva, igényes alkotások születtek. Csak megemlítjük: a megyében is több olyan címert hasz-nálnak, amelyek köszönő viszonyban sincsenek a heraldika nemzetközileg is elfogadott szabályaival.

Mi a legfontosabb? Talán az, mondja a címerek atyja, hogy a tudomány is érvényesüljön, de a község lakói is megtalálják a címerben a múltjukat és a jelenüket. Ráadásul érzelmileg is azonosuljanak a jelképpel és büszkén vállalják azt.

Labádi Lajos - többek között - erről is szólt Derek-egyházán, a megyei levéltár tudományos ülésén tartott, szakszerű és igen érdekes előadásában.

Kruzslicz Pál