Újabb tisztújítási kísérletek

Szentes a kiegyezés idején (1867) XI.

Kristó Nagy István gazdálkodó

Az elrendelt új választások előkészítésére 1868. január 28-án összeült a városi közgyűlés. Az első teendőt az új tízes bizottmány elnökének megválasztása jelentette. A jelenlévő 83 képviselő szavazata hét jelölt között oszlott meg. A legtöbb szavazatot Kristó Nagy István Stammer-párti nagygazda nyerte el: 38 szavazatával szemben Bartha János néppárti jelölt 34 szavazatot kapott. Mivel a törvény által előírt abszolút többséget egyik jelölt sem nyerte el, a két legtöbb szavazatot kapott személy között új szavazást rendeltek el. Erre a január 30-i közgyűlésen került sor. A képviselő-testületben többséget élvező Stammer-Farkas-Jurenák-párt ezúttal jobban mozgósította tagjait, bebiztosítva a sikert. A leadott 101 szavazatból Kristó Nagy István 61, Bartha János 40 szavazatot kapott. A tisztújítás határnapját február 11-re tűzték ki.

A jelzett napon összeült az 1861-es képviselő-testület, hogy megválassza az új kijelölő bizottmány tagjait, és elrendelje a tisztújítás megkezdését. A választás eredménye már sejteni engedte, hogy ezúttal sem lehet békés kimenetelű tisztújításra számítani. Az új kijelölő bizottmány tagjai ugyanis kivétel nélkül a kisebbségi pártból kerültek ki, s a 10 tagból 8 olyan volt, aki benne volt a december 4-én lemondott bizottmányban is, amelyet a megye elmarasztalt tapintatlan eljárása miatt. Az izgalmakat csak fokozta, hogy a tisztújítás idejére megválasztott főkapitány Horváth Ferenc volt választási elnök lett.

Mielőtt a tízes bizottmány visszavonult volna a jelölések megtételére, Oroszi Miklós szót kért, s felhívta a közgyűlést, hogy a január 11-i megyei végzés értelmében adják utasításba a kijelölő bizottmánynak, miszerint: a törvény szellemével egyezően, a szavazattal bírók tekintélyes számának óhajtását a kijelöléseknél vegyék figyelembe, s a létező pártokat a kijelöléssel törekedjen kiegyenlíteni. A kijelölő bizottmány összetételét ismerve, Oroszi figyelmeztető szándéka nyilvánvaló volt, mint ahogyan az a kitérő határozat is, amelyet indítványára hoztak. A határozatban leszögezték, hogy a megyei végzés nem jelölte ki a pártok kiegyenlítésének módját, ezért a választási elnök és a kijelölő bizottmány csak arra utasítható, hogy "minden eljárásában pártszínezet nélküli tiszta, s önzéstelen meggyőződése szerint, és a törvénynek e részbeni rendeleteihez alkalmazkodva, a legszigorúbb igazság szerint járjon el". Ennek kimondása után a kijelölő bizottmány zárt ülésre vonult vissza.

Ez alatt a városháza udvarán összegyűlt választók feszült érdeklődéssel vár-ták a fejleményeket. Hamarosan megjelent Kristó Nagy István választási elnök, és elmagyarázta a titkos szavazás lebonyolításának módját. A gyakorlati tudnivalókat még némán hallgatta a tömeg, de a főbíróságra kijelölt személyek neveit a hirtelen támadt hangzavar miatt már nem tudta kihirdetni. A néppárti választók - bizonyára előzetes megállapodás alapján - hangosan követelni kezdték a január 11-i megyei határozat felolvasását. Ezt a választási elnök - arra hivatkozva, hogy a határozat nem a bizottmányhoz, hanem a közgyűléshez lett intézve, ezáltal ő illetéktelen - a maga részéről megtagadta, de azt nem ellenezte, hogy a határozatot bárki más felolvassa. Ekkor Oroszi Miklós - akitől az akció valószínűleg kiindult - lépett a nép elé, s felolvasta az érintett megyei végzést, hangsúlyozva a közóhajtás figyelembevételére és a pártok kiegyenlítésére vonatkozó részt.

Oroszi után Kristó Nagy István vette át a szót, és a közönség megnyugtatására kijelentette, hogy a tízes bizottmány "igyekezni fog a pártoknak kiegyenlítését a legszigorúbb igazságosság és törvényesség szem előtt tartása mellett eszközölni". Bizakodást keltő kijelentése azonban nyomban hitelét vesztette, mihelyt a főbíróságra kijelölt három személy nevét kihirdette. A jelöltek ugyanis - Farkas Gedeon, Horváth Ferenc, Hadzsy György - valamennyien a kisebbségi párt vezető emberei voltak, s ebből nyilvánvalóvá vált, hogy az új tízes bizottmány nem szakított lemondott elődje közóhajtást semmibe vevő gyakorlatával. Nem csoda hát, hogy megismétlődtek a múlt decemberi jelenetek.

A választók kisebbik része - "Szavazzunk!" felkiáltásokkal - Farkas Gedeont éltette, míg a zöm: "Ónodi kell, nem szavazunk!" - folyamatos hangoztatásával fejezte ki elégedetlenségét. Ekkor Oroszi Miklós és Bartha János - hivatkozva a megyei határozatra - felkérték a választási elnököt, hogy a közóhajtásnak megfelelően vegyék fel Ónodi Sándort a jelöltek közé. Kristó Nagy István ezt határozottan megtagadta és elrendelte a szavazás megkezdését. Válaszként Oroszi és Bartha felszólították a választókat, hogy ne szavazzanak, mert ők hivatalosan óvást tesznek, és kérni fogják a tisztújítás megsemmisítését.

Labádi Lajos