Szépkiejtésből az elsők között

Kivételesen tehetséges diáknak számít a nyelvi és irodalmi szövegek előadásában a Szent Erzsébet Katolikus Általános iskola végzős diákja, Spitzer Jenő. Az általános iskolai évek befejezése után azonban mégsem a Horváth Mihály Gimnázium drámai tagozatán folytatja tanulmányait, hanem a szegedi kéttannyelvű SZTE Ságvári Endre Gyakorló Gimnáziumban, ahol a magyar-francia specializációt választotta.

- Miért nem a színészet felé folytatod az utadat? - kérdezem.

- Az eddigi tanulmányaim során több mesemondó, versmondó megmérettetésen is részt vettem, és többször elindultam a Kazinczy szépkiejtési versenyen is - válaszolja. Majdnem minden évben e-redményes voltam, sokszor lettem első vagy különdíjas. A Petőfi szavalóversenyről például a megyei harmadik helyezést hoztam haza. Eredményeim miatt sokat gondolkodtam azon, hogy a drámain folytassam-e tovább, azonban ez a műfaj sok területen követel tehetséget. Nekem nincs meg az adottságom az összes színpadi műfajhoz. Kevesebb tehetséget kaptam például énekből, a tánc pedig különösebben sohasem foglalkoztatott.

- Hogyan kerültél közel ezekhez a színpadi műfajokhoz?

- Első lépésként nagyon sok mesét olvastak nekem gyermekkoromban. Később ehhez az óvoda is illeszkedett, hiszen ott is sok mesét, mondókát és verset tanultunk meg. Emellett nagyon hamar, körülbelül egy évesen folyékonyan beszéltem, így már az óvodában is szavaltam. Játékosan nevelődött belém a beállítottság, majd az évek alatt csiszolódott. Hamar észrevették, hogy van érzékem a színpadi előadáshoz.

- Ki készít fel a versenyekre?

- Először is a szüleim és a nagyszüleim, akik mindig is rengeteget segítettek, annak ellenére, hogy szüleim hallássérültek. Megtanultam a helyes kommunikációt, a szájról olvasást és a szép kiejtést. Az iskolában pedig Nemes Éva igazgatónő segít főként a versmondásra, míg Ráfiné Gáspár Anna a szépkiejtési versenyekre való felkészülésben. Ezen kívül szorgalom, türelem, és gyakorlás mindenképp szükséges még. Volt olyan verseny, amelyre több hónapot készültem.

- Idén kiemelkedően teljesítettél a szépkiejtési ver-senyeken.

- Igen, márciusban a Kazinczy verseny országos döntőjében aranyminősítést kaptam. Ezt megyei nem, csak városi forduló előzte meg. Ide szabadon választott szöveget is kellett vinni, és nagyon hangsúlyos volt az értékelésben az artikuláció, az értelmi hangsúlyok, a vesszők és az írásjelek betartása és érzékeltetése, a légzéstechnika, a közönséggel való kontaktus teremtése és megtartása, valamint az előadókészség. Ebben az évben közel nyolcvanan vettünk részt a három napos döntőben. Az első nap szabadon választott mű, a másodikon egy mindenki számára kötelező szöveg felolvasása volt a feladat. Ez egy anyanyelvről, és a fiatalok nyelvhasználatáról szóló szöveg volt az egyik magyar nyelvésztől. Nem volt túlságosan nehéz, de itt is fontos volt a hangsúlyok helye, illetve az értelmező olvasás. A szabadon választottnál kikötés volt, hogy eredetileg is magyar nyelvűek, s ne szépirodalmiak legyenek.

- Mivel szeretnél később foglalkozni?

- A humán tantárgyak érdekelnek inkább, történelemből is értem el kisebb- nagyobb sikereket. A reál tantárgyak is mennek, de több időt kell elsajátításukkal töltenem. Nyelvi versenyeken is részt vettem már. Hogy pontosan mi szeretnék lenni, azt még nem tudom. Az azonban biztos, hogy az emberekre szeretnék hatni valamilyen hivatásban tevékenykedve.

Cseh-Lakos