2007. július 27.

Barcelonától Pekingig

Kerékpárral az olimpiákra.

(Második, befejező rész)

Na már most, ha az ember négy olimpiát teljesít, bizonyosra vehető, hogy már az ötödik is ott él az álmaiban. 2008-ban Pekingben találkoznak a világ legjobbjai. Cseuz László kiszámolta, a kínai főváros szárazföldön közel 12 ezer kilométerre van Szentestől. Elhatározta, nem megy Oroszországon, Mongólián keresztül, mivel az utak bizonytalanok, nem lehet tudni, milyenek a közlekedési lehetőségek, hány vízumot kell kérni, és azt megadják-e neki egyáltalán. Inkább végigkerekezik Európán egészen Lisszabonig (azért választotta ezt az utat, mert ott még nem járt), onnan átrepül az Atlanti óceánon New Yorkba, majd keresztülbiciklizik az amerikai földrészen Vancouverig. Onnan átrepül a Csendes óceánon Sanghajba, majd felkerekezik Pekingbe.

Erre az útra 97 napot szán, ami napi átlagban kevesebb, mint eddig bármikor, de hoszszabb az út, sokkal több a kilométer, és mint mondja, ő is idősebb lett jó pár évvel. Ezért úgy tervezi, hogy 130-140 kilométert tesz meg napi átlagban. Ez teljesíthető, de időben oda kell érni Lisszabonba, aztán Vancouverbe, sok minden közbejöhet.

- Ez végtelen költséges dolog - mondja. - Szerencsére eddig minden olimpiára kaptam segítséget, sok helyre referenciaanyagot küldtem, szervezem, hogy anyagi támogatást kapjak. Megtörtént, hogy udvariasan elutasítottak, vagy nem is válaszoltak. Az biztos, hogy elmegyek. Egy szerencsém van, lejár egy egészségbiztosításom az olimpia évében, de hát az ember a nyugdíjas éveire mással számol, és nem arra, hogy egy ilyen "őrült hobbira" elköltse az összes pénzét. Szeretném, ha minél több támogatást kapnék. A Pegazus Tours 750 szobát foglalt le Pekingbe az olimpia idejére. Belépőjegyekkel. Na most azok a korábbi világjátékokhoz képest jóval olcsóbbak. Szeretnék minél több eseményt látni az olimpiából. 22 jegyet rendelhettem meg, 12 sportágban, 140 ezer forintért. Csak egy példát mondjak, a vízilabdadöntőt meg tudom nézni 3300 forintért, Athénben 30 ezerért ajánlottak jegyet.

- Visszafelé Peking-Budapest az útirány, repülővel - folytatja. - Nyilvánvaló, hogy a kerékpárúton többet kell ennem, mint idehaza, nagyon fontos az, hogy normálisan táplálkozzam. Az alvással töltött éjszakákat kempingekben akarom tölteni a négy hónapra tervezett úton. Ezt szeretném túlélni. Minden eddiginél nagyobb felkészülést kezdtem el tavaly májusban, egy év alatt 9 ezer kilométert bicikliztem, ez közel 30 kilométer naponta, de minden nap egy kilométert úszok és edzőterembe járok. Tavaly május óta napi egy órát tanulom az angol nyelvet. Itt sincs elmaradásom.

Ez év májusától 50 kilométerre emelte a napi teljesítményt. Megint egyedül vág neki a hosszú útnak. Tisztában van vele, tudja, nehéz lesz. Ausztráliában például 200 kilométert tett meg a sivatagon át anélkül, hogy valakivel is találkozott volna. Település, fa sem volt sehol. - A nehezebb szakaszokon mindig az előttem lévő cél motivált, hajtott, hogy egy nappal megint közelebb kerültem hozzá - mondja.

Aztán a kerékpárutakra terelődik a szó.

- Idehaza némely kerékpárút már szinte használhatatlan, az utakon a nagyobb autók félelmetesen közlekednek - magyarázza. - Csongrádon a fahídtól tábla mutatja, hogy kerékpárút vezet Csépa felé. Hol van ott kerékpárút? Nincs. Csongrád-Szentes között kiépült ugyan, de a hídon járhatatlan, félni kell a kerékpárosoknak. Európában nem félek, el tudok menni a spanyol határig úgy, hogy tisztában vagyok az útviszonyokkal. Inkább a kanadai utamtól félek, a Sziklás hegységtől, nem tudom, ott milyenek az útviszonyok. Kínában már nem kell hegyeket másznom, viszonylag sík terep vár rám.

2008. május 1-jén tervezi az indulást. Augusztus 8-án kezdődik az olimpia.

Az útra alaposan készül: különböző egészségügyi vizsgálatokat végeztetett el. Úgy érzi, jó egészségnek örvend. A korábbi olimpiákról könyvben írta meg útiélményeit. Szeretne az öt olimpia után egy újabb könyvet kiadni.

Lovas József