Városunk felvirágoztatója
Kétszázhatvanöt éve hunyt el báró Harruckern János György (II.)
Báró Harruckern János György mellszobra (Máté István alkotása)
Herók báró - ahogyan jobbágyai Harruckern János Györgyöt egymás között em-legették - gyakorlati és üzleti érzékéből következett, hogy nagy eréllyel igyeke-zett a birtokába jutott óriási pusztaságot, műveletlen földeket értékükben minél előbb növelni. A többi településhez hasonlóan Szentes is ennek köszönhette felvirágzását, valódi várossá válását. Az új földesúr legfőbb törekvése a vidék benépesítésére irányult. Ennek érdekében a visszaszállingózó, szökött vagy telepített jobbágyokat jelentős kedvezményekben részesítette: állami adójukat megelőlegezte, földesúri szolgálmányaikat az első két-három évre teljesen elengedte, az egyházi tizedet megváltotta és örök időkre jobbágyainak ajándékozta. Fontos kedvezmény volt a vallásszabadság biztosítása, amely a református lakosságú Szentes népességgyarapodását szintén nagymértékben elősegítette. A régi lako-sok és az új telepesek "szabadmenetelűek" lettek, akik földesúri tartozásaikat szerződés alapján készpénzben, taksában rótták le, mentesülve a robottól és egyéb közvetlen szolgálattól.
Mindebből kitűnik a földesúr azon előrelátó szándéka, hogy uradalmának népe minél jobban vagyonosodjon, s a boldogulás lehetősége kösse az általa megmű-velt földhöz, ne a törvény parancsszava. A fejlődésnek további távlatokat nyitott az a körülmény, hogy Harruc-kern báró 1730-ban három országos vásár (tavaszi, nyári, őszi) tartására szóló privilégiumot eszközölt ki III. Károlytól. Ezáltal a lakosság a terményeit helyben eladhatta, szükségleteit beszerezhette, s nem kellett távoli városokba eljárnia. A vásárok rendszeressé válása kedvezően hatott a főhivatású iparos réteg kialakulására. (A csizmadiák már 1743-ban céhbe tömörültek, s példájukat hamarosan követték a takácsok, szűcsök és más szakmák képviselői.) A sokféle kedvezmény nyomán a lakosság létszáma folyamatosan növekedett.
Harruckern János György halála után (1742) Ferenc nevű fia lett Szentes földes-ura, aki mindenben igyekezett követni apja városfejlesztő politikáját. Ő kezdte el betelepíteni az első katolikus iparos családokat, ezzel is gyarapítva a népességet.
A földesurak által biztosított kedvező feltételeknek köszönhetően a lakosság lét-számban és anyagiakban is jelentősen gyarapodott. Ezt tükrözi az 1759. évi adó-öszszeírás, amely már 794 családfőt tüntet fel (ebből 559 jobbágy, 199 zsellér, 36 iparos), vagyis a település népessége megközelítette az 5000 főt. Az életszínvonal egyik fokmérője a viszonylag magas állatállomány. A jelzett évben 1156 igás ökröt, 649 eladó ökröt, 3051 tehenet, 2479 borjút, 1296 igás lovat, 664 egyéb lovat, 720 csikót, 8257 juhot és 4060 sertést írtak össze. Emellett volt 17 malom, 15 borsajtó és 182 méhkas. (1773-ban már 7249 lakost írtak össze, akik közül 5283 fő a református, 1901 fő a római katolikus, 49 fő az evangélikus és 16 fő a görögkeleti egyházhoz tartozott.)
Harruckern Ferenc báró 1775-ben elhunyt. Fiú gyermeke nem született, így vele a család férfiágon kihalt. A közel 800 ezer holdat kitevő Harruckern birodalom utóbb női ágon három főúri család között került felosztásra (Wenckheim, Stockhammer, Károlyi családok). A Károlyi családra eső osztályrész közel 100 ezer holdat tett ki; ehhez tartozott Szentes mezőváros, Szent László és Királyság pusztákkal. A Károlyiak alatt az önkormányzati és gazdálkodási lehetőségek egyre szigorodtak, ezért a szentesiek számára a Harruckernek időszaka jelentette azt a szabadabb állapotot, amelybe visszajutni óhajtottak. Ezért is szorgalmazták az örökváltsági szerződés mielőbbi megkötését.
A kései utódok 1906-ban utcát neveztek el a városépítő báróról. 1942-ig az egyik főutca, a mai Ady Endre utca viselte Harruckern János György nevét. Ekkor politikai megfontolásból átkeresztelték Horthy István utcára. Az 1945-ös rendszerváltáskor Sima László tanácsnok, a város történetírója megkísérelte visszakereszteltetni az utcát, de akkoriban egy báróról utcát elnevezni lehetet-lenségnek bizonyult.
Ötven éven át nem volt semmiféle emléke Szentesen a város egykori jótevőjének. Végre 1994-ben - dr. Molnár György belgyógyász-főorvos közvetítésével - Máté István csongrádi szobrászművész elkészítette Harruckern báró mellszobrát. A közterületre szánt szobor gipsz változata jelenleg a városháza közgyűlési termében látható. Többen szeretnénk, hogy ez a jól sikerült szobor kiszabaduljon a négy fal közül, és bronzba öntve, mielőbb valamelyik terünket vagy parkunkat díszítse.
Labádi Lajos