2007. április 13.

A Petőfi szálloda belső titkai

Mikor újul meg a város szállodája?

Az elmúlt néhány évben sokszor lehetett hallani arról, hogy a szentesi Petőfi szálló tulajdonosváltáson ment keresztül, s eközben csak azt láttuk, hogy a patinás régi épület külső állaga egyre inkább romlik. Omladozik a vakolat, néha leesik egy-egy darab belőle, s pár héttel ezelőtt biztonsági okok miatt a helyi tűzoltóknak több helyen a címerek egy részét is el kellett távolítaniuk a homlokzatról. Azt viszont kevesen tudják, hogy milyen állapotban van az épület belülről. Mielőtt azonban pár gondolatot leírnék a szálló belső állagáról, néhány mondatban szeretném feleleveníteni a történetét mindenki emlékezetében.

Szentes lakosaiban a 19. század végén fogalmazódott meg az az igény, hogy a város központi részén építsenek egy olyan épületet, mely otthont ad egy szállodának és egy vendéglőnek. A meghirdetett tervpályázaton Komor Marcell tervei nyertek, s 1897. július 24-én az alapok kiásásával, illetve az épület helyén álló Zöldkoszorú vendéglő szakaszos lebontásával megkezdődtek a kivitelezési munkálatok. Az alapkövet dr. Lakos Imre polgármester helyezte el 1897. augusztus 2-án. Az építkezés gyorsan haladt, s mikor a tervezett első ütem munkálatai elkészültek, 1898. október 22-én sor került a névadásra, s színházi előadás keretében felavatták a színháztermet is. Az építkezés második üteme csak 1899. április végére lett kész. Ekkor a földszinten kávéház, sörcsarnok, étterem, kocsma, bérlakások és üzletek voltak, míg az emeleten a vendéglős lakása és 33 vendégszoba kapott helyet. A szálló jelentőségét az is növelte, hogy a városban ez lett az első villanyvilágítású épület.

Majd az 1960-as években háromszor építették át és bővítették a már akkor is nagy alapterületű szállodát. 1961-ben a konyhát-, 1964-65-ben a cukrászüzemet, 1967-69-ben pedig a színházat építették át a modern kor elvárásaihoz hűen. Ekkor már a földszinten kizárólagosan vendéglátó-ipari egységek, az emeleten pedig 2 lakosztály, 29 háromágyas, 8 kétágyas és 2 egyágyas szoba volt. Azóta azonban eltelt néhány évtized, s hosszú ideje nem működik a szálloda. Egyedül a Petőfi cukrászda maradt nyitva a vendégek előtt.

Az épület - mely évtizedeken keresztül sok embernek biztosított éjszakai szállást - mára teljesen kihalt, a beltéri vakolat is omlik, s a régen felszerelt, már nem eredeti nyílászárókat is megrongálták, a zárakat kiszerelték belőlük. A falakon és a szobák parkettáján látszanak az építészeti felmérések nyomai, valamint a beázások. Furcsaságokat is láthattunk bent, hiszen számunkra érthetetlen módon került a folyosó padlójára több száz papírpohár, s azt sem igazán értettük, hogy az egyik fürdőkádat miért vágták ketté középen. A tető azonban nagyon jó állapotban van és a karbantartó Szentes Városi Szolgáltató Kft. a betört ablakokat is rendszerint beüvegezteti, hogy a galambok és a különböző rágcsálók ne költözzenek be az épületbe. Mindezek mellett figyelmet fordítanak az épület állagának megőrzésére is. Leginkább talán a padlástér és a pince maradt épen, hiszen a tetőszerkezet még több évtized után is nagyon jó állapotban van, s a pince a befalazások és az átépítések ellenére az eredetihez hasonló képet mutatja. Az oldallépcsőházak kovácsoltvas korlátja, valamint a tetőtérben felfedezhető páholy-menynyezet pedig ízelítőt ad nekünk a Petőfi szálloda történetének első korszakából, mikor még konflisokkal és régi autókkal érkeztek meg a megszállni kívánók az épület elé.

Cseh-Lakos