"Scribo, ergo sum - Írok, tehát vagyok! Mióta? Kisdiákként kezdtem versekkel, novellákkal. A Kurca folyó ihlette elbeszélésem díjat nyert egy országos pályázaton. Nagy szünet következett. A szükség ismét írásra sarkallt: az 1930-as, 40-es években a felsőpárti színjátszó körnek, később iskolai csoportomnak jeleneteket, mesefeldolgozásokat írtam. Újabb hosszú íráscsend jött. Nyolcvanötödik születésnapomon vettem kezembe újra a tollat. Fiaim biztatására. Mondták, lassan már csak én tudok a tanú hitelességével szólni, a régen történtekről. (És egyébként is: hasznos, mint agyfrissítő, memória-karbantartó. Ezt nem fiaim mondták, csak én teszem hozzá. De igaz.) Miről írok? Amit láttam, tapasztaltam magam körül az egy évtized híján száz esztendő alatt. Sokgyökerű családomról, és egy városról, a számomra legkedvesebb településről. Ahol születtem, felcseperedtem, majd tanítottam hosszú évtizedeken keresztül." Ezzel a vallomással kezdődik az Ültessetek hibiszkuszt című könyv, amely a napokban hagyta el a szentesi nyomdát. Az alcíme: Írások a régi Szentesről, a családról, az élet egyéb dolgairól. A szerző Balázs Andrásné, született Molnár Ilona nyugdíjas tanítónő, néhai Balázs András kántortanító-karnagy özvegye, Balázs Árpád zeneszerző, városunk díszpolgárának édesanyja. A sokak által jól ismert és nagyra becsült pedagógus idén nyáron töltötte be 90. életévét, tehát e kötet megjelentetése egyben tisztelgés a küzdelmes életpályát megélt Ilonka néni előtt. Amint az alcímben is olvasható, a kötet elbeszéléseket, történeteket, anekdotákat tartalmaz a régi Szentesről, s e kereten belül megismerhetővé válik a szerzőnő életútja, családi életének alakulása. A fiatalabb generációk számára rendkívül izgalmas történeti korszakot ölel át a kötet: az első világháborútól az 1956-os forradalomig. A történetek olykor-olykor érintik a nagypolitikát, az országos történéseket, de valójában a helyi eseményeken van a hangsúly. Nem "szabályos" novellákat olvashatunk, hanem sok-sok rövid történetet, amelyeken keresztül életszerűen kirajzolódik a két világháború közötti Szentes. Előbb a gyermek, majd a kamaszlány által átélt eseményeket ismerhetjük meg, kiemelt helyen a polgári leányiskolai és gimnáziumi éveket, csínytevéseket; utóbb az életbe kilépő, imádott férjéért és gyermekeiért aggódó fiatalaszszony mindennapjait, a megélhetés gondjait, és a legjelentősebb élményt nyújtó tanítói pálya kezdő éveit. Az írásmű nagy erénye a mindvégig érzékelhető őszinte hang, valamint a könnyed, olvasmányos stílus. A rövid, érdekfeszítő történetekből összeálló történetfüzérek pergő lendületet kölcsönöznek a kötetnek; szinte nem lehet letenni a könyvet! Az olvasmányélményt fokozzák a könyv végén található régi fényképek, amelyek visszatükrözik az érintett korszak viseletét, divatját, hangulatát. Az írónőtől tudjuk, hogy jelen kötet az elkészült kéziratainak csak töredékét tartalmazza. Tehát az ismertetett munkát tekinthetjük nyitókötetnek, amelynek bemutatására december 20-án (szerdán) délután 17 órai kezdettel kerül sor a városi könyvtárban. Balázs Andrásné Ilonkától pedig várjuk a folytatást; jó egészséget kívánva az újabb munkákhoz! Labádi Lajos

<<< Vissza