Koltay Gábor Koltay Gábornak nem ez az első történelmi filmje. A Honfoglalás után elkészült a Julianus barát és a Sacra Korona. Most azonban a darázsfészekbe nyúlt. A Trianon című filmje után Horthy Miklós kormányzóról forgatott. A film premier előtti bemutatását a Keresztény Pedagógusok szentesi csoportja szervezte meg. A Tóth József Színház zsúfolásig megtelt, még a pótszékekre is szükség volt, így a színpadra lépő rendezőt óriási taps köszöntötte. Koltay a filmjét ajánlva elmondta, nagyon hálás a szentesieknek azért, amiért levetítik a 3 órás dokumentumfilmet. Nagyon kevesen mernek erre vállalkozni. Még Budapesten sem, ahol több mozi tulajdonosát kereste meg a bemutatás lehetőségével. Nem merték műsorra tűzni. 1945 után ugyanis azt hitették el Horthyról, hogy fasiszta diktátor, aki belevitte hazánkat a második világháborúba. Koltay azt mondja, a szocialista rezsimnek érdeke volt Horthyt elítélni, hiszen birtokos nemesként erősen ellenezte a kommunisták hatalomátvételét 1919-ben és 1945 után is. Így nem véletlen, hogy aki ma kiejti a kormányzó nevét, maga is megbélyegződik. Filmjével azonban szeretne rendet tenni a fejekben. Nehéz örökséget vett át az első világháborút követően Magyarország. Meg kellett akadályozni a kommunisták diktatúráját, visszaverni a románok támadását, a béketárgyalásokon a lehető legjobbat elérni, s közben megszervezni, hogy az élet ott folytatódhasson, ahol a háború miatt félbeszakadt. A Trianon olyan sokkot idézett elő, ami miatt elhittük, bűnös nemzet vagyunk. A Horthy-korszak egyik nagy érdeme, hogy bebizonyította, a csonka Magyarországnak is van helye és létjogosultsága Európa szívében. A XX. századi történelmünket a versailles-i békerendszer határozta meg. Ha nincs a győztesekben ilyen mértékű bosszúvágy, nem lett volna nácizmus, fasizmus, nem jutott volna hatalomra sem Hitler, sem Mussolini, s nem lett volna második világháború. Abban a helyzetben nekünk, megcsonkított nemzetnek nem volt más választásunk, de szerettük volna a rajtunk esett csorbát kiköszörülni. Visszacsatolni Erdélyt, a Felvidéket, Kárpátalját és a Vajdaságot. Horthy valódi énjét történészek és a család (menye és unokája) eleveníti fel, aki felidézik a 1944-es menekülés és száműzetés fájdalmas éveit is. A múlt felidézésében Horthy visszaemlékezései is adalékot adnak ahhoz, hogy pontosan lássuk: Horthy nem áruló, hanem áldozat volt. VÉ

<<< Vissza