115 éve, 1891. szeptember 30-án botrányos körülmények között, csendőri fedezett alatt zajlott le a szentesi polgármester-választás. Stammer Sándor alispán a kandidáló bizottság elnökeként töröltette Balogh Jánost a jelöltek sorából, s a képviselők heves tiltakozása ellenére elrendelte a szavazást. A törlést figyelmen kívül hagyva, 121 képviselő Balogh Jánosra szavazott; dr. Tasnády Antal csupán 61 szavazatot kapott. Az elnöklő alispán az érvényes szavazatokra hivatkozva, Tasnádyt törvényesen megválasztott polgármesternek nyilvánította. A képviselők többsége óvást emelt a választás ellen. 115 éve, 1891. szeptember 30-án harminc éves korában Kolozsváron elhunyt Hu-gyecz Elíz (1861-1891) óvónő, aki 1876-1890 között vezette Szentes első állandó kisdedóvodáját. 100 éve, 1906. szeptember 30-án felavatták az új izraelita iskolát Szentesen. (Az épület a Horváth Mihály utcában állt, az 1980-as évek közepén elbontották.) 75 éve, 1931. szeptember 30-án a megyegyűlésre két indítványt nyújtottak be a szociáldemokrata frakció szentesi képviselői. Az egyikben követelték a Bethlen-kormány vád alá helyezését, a másikban pedig indítványozták egy felirat elkészítését, melyben sürgetnék az általános, egyenlő és titkos választójogról szóló törvényjavaslat országgyűlés elé terjesztését, valamint az országgyűlés feloszlatását és új választások elrendelését. Az elnöklő főispán nem engedélyezte az indítványok megvitatását. 155 éve, 1851. október 1-jén a Pesti Cs. Kir. Haditörvényszék felségárulás címén teljes vagyonelkobzásra és kötél általi halálra ítélte Boros Sámuelt, Szentes szabadságharc alatti polgármesterét. (Az ítéletet utóbb kegyelemből 4 évi várfogságra változtatták, amelyet a josefstadti börtönben töltött le.) 115 éve, 1891. október 1-3. között a Temes vármegyei Vadászerdőre települő szentesi családok aláírták a telepítési okmányokat. (A telepítés 133 családot érintett, öszszesen 768 fővel, akik Újszentesnek nevezték el lakhelyüket. A falu román neve utóbb Dumbraviţa lett.) 110 éve, 1896. október 2-án a Várkonyi István által indított Földmívelő című munkáslap közölte Békési Imre szentesi földmunkás "Szervezkedjünk!" című cikkét, a-melyben sürgette a földmunkás szakszervezetek megalakítását. 85 éve, 1921. október 2-án országos földmunkás kongresszust tartottak Szentesen, amelyen 22 vidéki csoport küldöttsége vett részt. A tanácskozás eredményeként december elején megalakult a Magyarországi Földmunkások Országos Szövetségének első vidéki titkársága, melyhez a tiszántúli megyék tartoztak Szentes központtal. A körzet titkára Vajda Imre szentesi földmunkás lett. (Szentest ekkoriban kezdték "kubikos fővárosnak" nevezni.) 70 éve, 1936. október 2-án megtartották a Négyei Imre lemondása folytán esedékessé vált polgármester-választást. Az állásra 12 személy nyújtott be pályázatot, de időközben 6 visszalépett. Végül két jelölt között - dr. Kanász Nagy Sándor és dr. Kréter Kálmán - került sor a szavazásra, amelynek eredményeként 57:33 szavazati aránnyal dr. Kanász Nagy Sándor került ki győztesen. (A korszak hátralévő részében, 1944 október 8-ig dr. Kanász Nagy Sándor viselte a polgármesteri tisztséget.) 20 éve, 1986. október 4-én nemzetközi bélyegkiállítás nyílt a Városi Galériában. Négy város - Zenta, Temesvár, Hódmezővásárhely, Szentes - mintegy 30 filatelistája mutatta be gyűjteményének legértékesebb darabjait. 130 éve, 1876. október 5-én Csongrádmegyei Közlöny címen gazdászati, ipari, kereskedelmi, társaséleti és szépirodalmi hetilap indult Szentesen. (Felelős szerkesztő és kiadó: Honthy László. A lap néhány szám után, nov. 16-án megszűnt.) 80 éve, 1926. október 5-én Hódmezővásárhelyen született Kádár Ferenc református lelkész, hitoktató, egyházi író, 1982-től a Szentes-alsópárti Református Egyházközség lelkésze, 1990-től a Csongrádi Református Egyházmegye esperese, egyházmegyei tanácsbíró. Összeállította: Labádi Lajos

<<< Vissza