|
 A
Szentesi Ipartestület tagsága 2004. szeptemberében határozott úgy, hogy
nem értékesíti az Arany János utcai iparosházat, az továbbra is marad
az iparosok otthona. Azt követően az elnökség javaslatot tett egy nagyobb
léptékű beruházás végrehajtására. Vagyis: az 1972-ben épült székházat
a tagság összefogásával és támogatásával felújítja.
Nos, az elhatározást tett követte, minek eredményeképpen Bőhm Sándor
elnök augusztus 25-én, a 120 éves évfordulón már a kívül-belül megszépült
székházban fogadta az iparosgyűlés résztvevőit. Örömét csak tetőzte, hogy
telt házzal ünnepelhettek.
Az ünnepi gyűlés napján lapunk, a Szentesi Élet, Labádi Lajos levéltárvezető
írásával adott történeti visszatekintést az iparostársadalomról. Ezt tette
Bőhm Sándor elnök is, amikor beszámolójában emlékezett a megalakulás fontosabb
állomásaira. Mint ismeretes, az 1884-ben életbe lépett törvény ipartestületek
felállítását rendelte el a törvényhatósági joggal felruházott és rendezett
tanáccsal bíró városokban és egyéb településeken, melyekben a képesítéshez
kötött mesterségekkel foglalkozó iparosok száma legalább 100 fő.
Az iparhatóság felszólítására 314 iparos adta be nyilatkozatát, 198 az
ipartestület létesítése mellett, 116 pedig ellene voksolt. Mikecz Ferenc
tanácsnok, iparhatósági biztos által augusztus 24-re összehívott közgyűlésen
173 iparos vett részt. Elnöknek egyhangúlag Balázsovits Norbertet választották,
mint olyan embert, aki már addig is sokat tett a testület ügyeiért.
A számokat tekintve megállapíthatjuk, hogy a vezető szerep a szentesi
kisiparban a 1880-as évek közepén a csizmadia és a szabó iparé volt. A
17 működő céh közül a legnagyobb a csizmadia 131 taggal, azután a takácsok
96, a molnároké és ácsoké 61 fő volt. Az is az ipar túltermelésére mutat,
hogy az 1851-ben volt 500 céhes mester közül hozzávetőleg 200 nem folytatta
mesterségét, illetve abból nem tudott megélni, és gazdálkodással, napszámos
munkával kereste kenyerét.
 A
megújult székházban ünnepeltek
A választások titkos szavazással bonyolódtak le, melynek eredményeként
a Szentesi Ipartestület 1886. augusztus 24-én végleg megalakult. Ezt a
dátumot figyelembe véve döntött úgy az elnökség, hogy szinte napra pontosan
emlékezzünk meg az évfordulóról - tért ki beszédében az időpontra Bőhm
Sándor, majd így folytatta:
- Annak ellenére, hogy az iparosság mindig sok gonddal és bajjal küszködött
és sok akadályt kellett leküzdenie, örömmel állapíthatjuk meg, hogy 120
év elteltével is talpon tudtunk maradni és munkánkat a megrendelők megelégedésére,
valamint családunk biztonságát megteremtve végezzük a mai nap is. Tagságunk
együvé tartozását bizonyítja, hogy az ipartestület 16 évvel ezelőtti önállóvá
válása óta fejlődik és a kitűzött célok megvalósításának érdekében dolgozik
Az elnök kitért arra, hogy az újraalakulást még adóssággal kezdték, a
takarékos gazdálkodásnak és a tagság segítő együttműködésének eredményeként
valósíthatták meg, hogy ünnepi ülésüket a felújított székházban tarthatják.
- Köszönet érte mindazon iparostársaknak, akik a székház felújításánál
más, sokszor jobban fizető munkájukat félretették, és mindent megtettek
annak érdekében, hogy az ipartestületnek önmagához méltó otthona legyen
- mondta. - Az iparosság most is bebizonyította, hogy a kitűzött cél érdekében
példamutatóan össze tud fogni. A közösség érdekében olyat tudott alkotni,
amire igazán büszkék lehetünk, és példaként állhat mindenki előtt.
Az állandóan emelkedő költségek előteremtése komoly és nehéz feladatot
jelent számunkra. Ennek ellenére megállapíthatjuk, hogy a beszámolási
időszakban működési költségre sem hitelt, sem más forrást igénybe vennünk
nem kellett.
A továbbiakban az egyre nehezedő gazdasági helyzet és az állandóan változó
törvényekről, az újabb megszigorításokról Szűcs György IPOSZ-elnök adott
tájékoztatást.
Az ipartestület ülésének programjában elismerések átadása következett,
melyen ötven éves kisipari- és vállalkozói munkájának elismeréséül emlékgyűrűvel
tüntette ki Pólya László fogtechnikust. Huszonöt éves kisipari és vállalkozói
munkájának elismeréséül emlékgyűrűvel tüntette ki Janó László köszörűst,
Komlósi János autószerelőt, Bertók János szobafestőt, Györgyi László kőművest.
Az ipartestület elnöksége fáradhatatlan szakmai munkája és a székház felújításán
végzett kiemelkedő munkájának elismeréséül "Aranykoszorús mester"
kitüntetésben részesítette Staberecz Zoltán kőműves mestert, Csernus L.
László víz-, gáz-, központifűtés szerelő mestert, Török János villanyszerelő
mestert, Pintér István autófényező mestert.
"Ezüstkoszorús mester" kitüntetést kapott Mészáros László szobafestő-mázoló
mester.
A székházfelújításban és a 120 éves ünnepi iparosgyűlés előkészítésében
végzett kiemelkedő munkáért az elnökség emléklapot adományozott Erdeiné
Papp Éva tanárnőnek, Sándor Imrénének, Bertók János szobafestőnek, Horváth
János asztalosnak, Nagy Árpád lakatosnak, Harmathy Ferenc kőművesnek,
Puskás Sándor asztalosnak, Dömsödi Zoltán villanyszerelőnek, Kádasi Zoltán
varrógépműszerésznek, Mokány Ferenc kapu-telefonszerelőnek, Lénárt István,
Gulyás József, Balla Péter, Seres István szobafestőknek Jarolics Mihály
Béla grafikusnak és Kálmán János bádogosnak.
Lovas József
|
