Részletfizetés, fizetési halasztás Magánszemélyek jövedelemadójának előlegére és a levont jövedelemadóra, valamint a kifizető által a magánszemélytől levont járulékokra, továbbá a magán-nyugdíjpénztári tagdíjra, valamint a tagdíjtartozás után felszámított késedelmi pótlékra fizetési könnyítést nem engedélyeznek. Egyéb adóknál a fizetési könnyítés a következő feltételek együttes megléte esetén engedélyezhető: 1. az adósnak fizetési nehézsége áll fenn, amely miatt a tartozások azonnali vagy egyösszegű megfizetésére nem képes, 2. a fizetési nehézség kialakulása a kérelmezőnek nem róható fel, vagy annak elkerülése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható, 3. a fizetési nehézség átmeneti jellegű, tehát az adótartozás későbbi időpontban való megfizetése valószínűsíthető. Magánszemélyek részére a fizetési nehézség kialakulásának felróhatósága figyelmen kívül hagyásával is engedélyezhető a fizetési könnyítés. A fizetési könnyítés megadásához az APEH határozatában különböző feltételeket szabhat. Pl. a fizetési könnyítés időtartama alatt esedékessé váló egyéb adófizetési kötelezettség teljesítése, vagy ha a fizetési könnyítés teljesítését biztosító mellékkötelezettségek, biztosítékok eredeti funkciójuk betöltésére alkalmatlanná válnak, az adótartozás egy részének meghatározott időpontig történő megfizetése. A kérelmet írásban formanyomtatványon kell benyújtani a megfelelő mellékletekkel igazolásokkal együtt. A mérséklési és fizetési könnyítési kérelem ugyanazon beadványban történő együttes előterjesztése esetén a mérsékelni kért tartozásra célszerű fizetési könnyítést is kérni. Ingatlanértékesítésből származó jövedelem Jövedelem egyenlő a bevétel és a levonható költségek különbözete. Azon ingatlanok esetében, amelyeknek a szerzése az elidegenítéstől számított 6 év előtt vagy ennél még régebben történt, a kiszámított jövedelem évenként növekvő mértékben csökkenthető, oly módon, hogy az elidegenítéstől számított 15 évnél régebben történt szerzések esetében a számított összegnek már a 100 %-a levonható, vagyis ekkor a jövedelem nulla. Tehát aki 2006-ban az 1991-ben, vagy ennél régebben vásárolt ingatlanát adja el, annak az eladásból nem keletkezik adóköteles jövedelme. Abban az esetben, ha az adózó, vagy a lakást szerző hozzátartozója a szerződéskötés évében és azt követő öt éven belül az ingatlan átruházásából származó jövedelem lakáscélú felhasználásával szerzett lakás tulajdonjogát, haszonélvezeti jogát, használati jogát vagy bérleti jogát átruházza, akkor jövedelemként kell figyelembe venni a korábban érvényesített lakásszerzési kedvezmény alapját is. Az ingatlan és a vagyoni értékű jog úgynevezett forrásadós jövedelem így átruházásából származó jövedelem nem része az összevont adóalapnak. Törőcsik Norbert mérlegképes könyvelő (30)-680-48-17 telefonon vagy az info@otthonok.hu e-mail címen. Könyvelés, bérszámfejtés

<<< Vissza