 Ibolya Károlyné és egyik lánya, Klára.
Századik születésnapján köszöntötték Ibolya Károlyné Diószegi Juliannát. Mindig pozitív életszemlélet, derű, tervezgetés jellemezte Juliska nénit, aki büszke életkorára.
Május 5-én töltötte be századik életévét, ez alkalomból Farkas Sándor fideszes országgyűlési képviselő, majd Szirbik Imre polgármester, most megválasztott képviselő is felkereste a Céhház utcai lakásban élő ünnepeltet. Szűkebb rokonsága körében ült már akkor az idős hölgy, de később távolabbról is érkeztek hozzátartozók, hiszen Juliska néninek három gyereke, hat unokája és dédunokája született, de még ükunokából is négy van neki. Családtagjai közül általában öten vannak körülötte, mert a néni egészségi állapota már nem a régi. Egyik lánya, Klára beszámolójából kiderül: Juliska néni későn kel, járókerettel sétál az udvaron, olyankor nótákat, sőt, református zsoltárokat énekel. Kiváló az étvágya, a Maci-kávét kaláccsal szereti a legjobban, mi mást a második gyermekkorában, mint egyik unokája megjegyzi. Sokszor úgy veszik észre, a nagymama a múltban él.
Szentesen nevelkedett, szülei gazdálkodtak. Háztartásbeli volt, nem ment ez ritkaságszámba abban az időben. Voltak udvarlói, de gyerekkori szerelméhez ment férjhez.
A politika is érintette eseménydús száz évét: férje a városházán volt tisztviselő, a háborút követően ő szervezte a közigazgatást, majd B-listára került. Több helyen megfordultak. Tudtán kívül recski ávósok házát vették meg, akik meg is fenyegették, de az asszony felvette velük a harcot házáért. Azt mesélik, odáig elment, hogy Rákosi elvtársnak is írt panaszos levelet. Mire azonban megkapta volna a jogos tulajdonát, abba rendőrök költöztek, tehát újabb huzavona indult.
Másodszorra is oltár elé állt, férje halála után, annak testvéréhez ment, 72 éves volt ekkor, igaz, férje, meg 80. Amikor értesült '56-ban utoljára látott fia hollétéről, elindult megkeresi. Ehhez Luxemburgba kellett mennie, így hát 88 évesen repülőre ült. Fiával harminchét év után találkoztak. Kálmán azt meséli, barna hajú, szép aszszonyt várt, helyette jött egy idős néni, gurulós kocsival. Erős asszony volt, a fát is maga hasogatta fiatalabb éveiben, meséli a család. Ám a lelki ereje még nagyobb, igazi anya-típus. Saját gobelinképeivel díszítette szobája falát.
A családban többen is eléltek 80-85 éves korig. Azonban Juliska néni soha nem sopánkodott, mint más idősek, büszke száz évére.
Darók József |
