 Máday Norbert (jobbról) és Bágyi János bemutatója Fotó: Vidovics
Gyors, egyszerű, hatékony az a háromszáz évvel ezelőtt megszületett harcművészeti ág, mely a többi háromszázhatvanöt mellett egyedül dicsekedhet azzal, hogy egy hölgy alapította. Szentesen oly jelentős tanulói bázisra tett szert a Wing Tsun kung-fu iskola, hogy maga a kelet-európai főinstruktor Máday Norbert vizsgáztatta a diákokat, aktivitásukat, tudásukat, felkészültségüket.
Szentesen a harmadik mesterfokozattal rendelkező Bágyi János oktat. A Bruce Lee által is gyakorolt Wing Tsun kung-fu szabályairól elmondta, hogy maga az edzés három részből áll: bemelegítés, bázis majd páros gyakorlatok, az edzés végén pedig erősítés. Mivel a kung-fu ezen ága egy lányról kapta a nevét, aki egy kérővel szemben kívánta így megvédeni önmagát, az alapjegye a Wing Tsunnak, hogy logikával és technikával győzi le az ellenfeleit a fizikai erővel szemben. Nem sportág tehát, hanem harcművészet, mely során az ember elsősorban önmaga fizikai és szellemi határait tágítja. Ebben három filozófiai irányzat: a konfucionizmus, a buddhizmus és a taoizmus segíti a diákot. A konfucionizmus egyfajta társadalmi rendszert visz a 63 tagország szövetségébe, a taoizmus a természet egyensúlyát, a buddhizmus az önmegtartóztatást tanítja.
Máday Norbert hetedik fokozatú mester, kelet-európai főinstruktor, Litvánia, Lettország, Észtország, Lengyelország, Magyarország, Ukrajna művészeti vezetője büszkén emelte ki, hogy az irányítása alatt álló terület a hongkongi központhoz, Prof. Leung Ting tizedik fokozatú nagymester alá tartozik. Máday a Magyarországon kívül eső területeken folyó munkát angol nyelven vezeti.
- Kétezer tanítványt oktatok, alapvetően a habitusbeli különbségek érezhetők. A magyarok a maguk dinamikájával mindenképpen vezetői ennek a történetnek. Én tizenöt éves korom óta lelkesen Wing Tsunozom, az el
ső nagymestert Zágrábban, Horvátországban találtam meg. Munkám egyik legnagyobb elismerésének tartom, hogy országomat a keleti központ égisze alatt tartják számon.
A húsz év alatt Máday Norbert magán tapasztalta a harcművészet jó irányba ható jellemformáló hatását. Szerinte a művészetek legjobbika, jobb emberré tesz minket. S amennyiben a művészet kommunikáció, a húsz év alatt minden hétvégén többszáz befogadó vette a kódolt üzenetet: tedd jobbá a világot úgy, hogy elsősorban önmagadat teszed jobbá.
A másik legnagyobb elismerés a mester számára, hogy másfél éves Botond fia minden edzésen ott van vele. Botondnak ajánlotta a Fegyverrel a szabadságért 1848-49 című könyvét. A keleti harcművészet nagymestere ugyanis otthonról Görgei Artúr és a szabadságharc mély tiszteletét hozta magával.
- Édesapám ükapja Erdélyben szolgált a Mátyás huszárezredben, mint huszárkapitány, otthonunkban őriztük a szabadságharcból ránk maradt fegyverét. Apám minden karácsonykor levette a falról, leporolgatta, olyankor én is kézbe vehettem. Belém ivódott a haza, a múltunk tisztelete. S amikor 1989-ben azt láttam, hogy az ecseri piacon a külföldiek két kézzel hordják ki azt, ami a múltunkhoz köthető, tudatosan kezdtem gyűjteni azokat.
Könyvet írt és így adta a köz javára Lázár Vilmos honvédtábornok, aradi vértanú díszszablyáját, al- és főtiszti, tábornoki huszártarsolyokat, lovassági fokost és a sok-sok emlékkel a haza tiszteletét. Máday Norbert minden magyar diákjának az uniformisán a magyar nemzeti címer hirdeti a kelet-európai főinstruktor hazája iránti szeretetét.
Bugyi Brigitta
Szivárvány Művészeti
Iskola, média szak |
