 Folytatódott a magyar irodalom remekeit bemutató sorozat a könyvtárban. Ezúttal Bucsány György (képünkön) tanár úr tartott előadást egy Mikszáth novelláról. Noha, mint mondta, Mikszáthnak ez a novellája nem tartozik a magyar irodalom remekei közé, mint pl. a Szent Péter esernyője, de mégis ajánlja jó szívvel, mert itt játszódik a városban, a megyeházán.
Bár, az már nem meglepő, hogy Szentest megtaláljuk az irodalomban, hiszen a város kiemelkedő helyet foglalt el a századfordulón a népességi mutatók alapján. 1890-ben pl. a nyolcadik legnépesebb város volt Magyarországon, itt ülésezett a megyegyűlés, tehát joggal mondhatjuk - kissé elfogódottan - Szentes a világ közepe. "Igyekszem is erről meggyőzni másokat. Mert nekünk Szentes SZENTES" - tette hozzá Bucsány tanár úr.
Íme a példák, melyekben megtalálhatók városunk. Jókai a Hétköznapok című regényében említi, Ady Sima Lászlóról írt egy nem túl hízelgő verset Sima úr telepít címmel, Móricz több újságcikkben, rádióinterjúban beszélt az itteni kubikusok életéről, sőt, a Rózsa Sándorról szóló regényében felhasználta Kiss Bálint református lelkész krónikájának sorait. Lehetne folytatni a sort Németh László Égető Eszterével, Juhász Gyula Szentes határában c. versével, vagy Henrich Böll német író Ádám, hol vagy? című regényével, melyben ugyancsak rá lehet ismerni városunkra. (Böll a II. világháború alatt hadifogolyként volt itt hadikórházban.)
S, akkor visszatérünk Mikszáthoz, aki lebilincselően tudott mesélni. Rengeteg anekdotát ismert, melyeket novelláiban meg is írt. Ilyen anekdota lehet az alapja a Bagi uram frakkban címűnek is. Bagi József (1800-1886) a város leggazdagabb földbirtokosa volt. A történet szerint a megye ispánja ebédre hívta meg a város legjelentősebb urait, köztük Bagi Józsefet is. Belépni azonban csak frakkban lehetett, így Bagi uramat nem engedték be a terembe a kék öltönyében. Mérgesen egy szabóhoz ment, akitől kért egy frakkot, és bosszúsan indult vissza a megyeházára. Most már beengedték, hellyel is kínálták. Ám a levesnél letette a kanalat, és a frakk szárnyát mártogatta a tányérba. A Mit csinál? kérdésre azt válaszolta: "a frakkot kínálom, mert úgy látom, ő van ide meghívva, és nem én!" Az ispán értette a célzást, és legközelebb már beengedtette ködmönben is. Írja Mikszáth.
Noha a novellával kapcsolatban több furcsaságot is észrevehetünk, egy biztos, Bagi uram valós személy volt, életét a helyi újság is összefoglalta gyászjelentésének és végrendeletének közlésekor. Több anekdota is fűződik nevéhez, pl. 83 évesen még lóháton közlekedett Szentes és Csongrád között, hogy fél akó kávét főzetett a vendéglőben. S miért csak 99 hold földje van?, mert 100 holdja csak a királynak van.
Azt, hogy a fenti történet valóban megtörtént-e, nem tudni, legfeljebb valószínűsíthetjük. Mikszáth azonban úgy írta le, mintha élőszóban hallanánk tőle, hiszen elsősorban beszélt, s csak aztán írt.
VÉ
|
