115 éve, 1891. április 22-én Csongrád megyéből 100 fős monstre deputáció utazott a fővárosba. A delegáció részt vett a parlament délelőtti ülésén, ahol két interpelláció hangzott el a Csongrád megyében uralkodó állapotokról. A küldöttséget délután fogadta Szapáry Gyula miniszterelnök. A Csongrád megyei vezetés elleni panaszokat tartalmazó terjedelmes emlékiratot Horváth Gyula, Szentes díszpolgára nyújtotta át. A miniszterelnök ígéretet tett a bajok orvoslására. 70 éve, 1936. április 22. Mivel nyílt titokká vált, hogy főispáni nyomásra dr. Négyesi Imre polgármester le fog mondani hivataláról, a Nemzeti Szocialista Párt helyi szervezete nevében Ibolya János ny. főhadnagy egy hálálkodó levelet intézett Kozma György főispánhoz. Az igen bőbeszédű levél lényege: "Örültünk és megnyugvással hallottuk, hogy a magyarul gondolkodni nem tudó, filoszemita érzelmű és liberális felfogású, valamint minden fajvédő gondolat iránt érzéketlen és arról modortalan és gunyoros hangon nyilatkozó Négyesi polgármester letűnt végre a porondról..." 115 éve, 1891. április 24-én 89 éves korában elhunyt Bonyhády (Perczel) István (1802-1891), Csongrád megye 1850-1858 közötti megyefőnöke. - Ezen a napon született Szentesen Kardos Lajos (1891-1919) tanár, irodalomtörténész, Kardos Albert fia. Fő műve Arany János Bolond Istókja. (Debrecen, 1914.) 35 éve, 1971. április 25-én Mag Pált választották meg Szentes város országgyűlési képviselőjévé. (Tisztségét 1990-ig viselte.) 75 éve, 1931. április 26-án zászlóbontó nagygyűlést tartott Szentesen a Független Kisgazda Földműves és Polgári Agrárpárt, amelynek vezérszónoka Gaál Gaszton országgyűlési képviselő volt. A népes gazdagyűlést dr. Vass Sándor országos titkár nyitotta meg. - A Kossuth téren alakuló közgyűlést tartott a Magyar Revíziós Liga szentesi csoportja, amely feladatul tűzte ki a trianoni béke igazságtalansága ellen való küzdelem elősegítését. A Liga helyi csoportjának elnökévé dr. Cicatricis Lajos ny. főispánt, örökös felsőházi tagot, ügyvezető igazgatójává pedig dr. Lakos István városi főjegyzőt választották meg. 75 éve, 1931. április 27-29. között Csongrád vármegye kisgyűlése, majd közgyűlése Zemplén vármegye felhívására elmarasztaló határozatot hozott Móricz Zsigmond író ellen, aki egy tudósításában elismerően szólt a Csehszlovákiában tapasztalt pezsgő magyar irodalmi életről. A neves írót hazafiatlansággal, a magyar nemzeti kultúra elárulásával vádolták meg. A kisgyűlésen és a közgyűlésen rendkívül heves vita bontakozott ki. Gilicze Antal és Böszörményi Jenő református lelkészek védelmükbe vették Móriczot, s kérték az ügy levételét a napirendről. A többség - élükön dr. Cicatricis Lajos ny. főispánnal - ragaszkodott az író megbélyegzéséhez, melyet a közgyűlés végül 46:22 arányban megszavazott. 75 éve, 1936. április 27-én az építőipari munkások újabb memorandumot szerkesztettek, ezúttal a főispánnak címezve. Kilenc pontban foglalták össze azokat az intézkedéseket, amelyeket elengedhetetlennek tartottak az építőipari munkások helyzetének javításához. Kulcskövetelésük ezúttal is a legkisebb munkabérek megállapításáról szóló rendelet minden építőipari szakmára történő kiterjesztése volt, de felvetették a 48, ill. 40 órás munkahét bevezetését is. A nyomaték kedvéért a főispánnak átnyújtott emlékiratot 106 építőmunkás írta alá. Összeállította: Labádi Lajos

<<< Vissza