105 éve, 1901. március 25-én indult a Szentes című társadalmi és ismeretterjesztő hetilap. Kiadója Bőhm Albert, felelős szerkesztője Csallány Gábor. 145 éve, 1861. március 27-én született Brassóban (Erdély) Koszta József (1861-1949) festőművész, a Munkácsy-tradíciót folytató ún. alföldi irányzat egyik legjelentősebb képviselője. 1882/83-ban a bécsi akadémia vendéghallgatója, majd 1885-88 között a budapesti Mintarajziskolában Greguss János, Lotz Károly és Székely Bertalan tanítványa. 1891-ben ösztöndíjjal a müncheni akadémiára került, hazatérése után Benczúr Mesteriskoláját látogatta. 1906-ban elnyerte a Fraknói-díjat, amelyből két évet Rómában tölthetett. A Mezei munkások c. képére kapott Röck-díjból Párizsba, majd az Andrássy-díjból Belgiumba és Hollandiába látogatott. Külföldi útjai után - az 1910-es évek közepén - az Alföldön telepedett le: Szentes határában lévő tanyáján dolgozott három évtizeden át. A tanyavilág festőjeként vonult be a művészettörténetbe. Számos kitüntetés és díj birtokosa: 1917-ben Wolfner-díjjal jutalmazták, 1935-ben állami festészeti aranyérmet, 1948-ban Kossuth-díjat kapott. A Nemzeti Galéria több festményét őrzi. Hagyatékából 29 festmény a szentesi múzeum tulajdonába került. 1949-től a helyi múzeum névadója. 1962-ben utcát, 1992-ben iskolát neveztek el róla Szentesen. Városi házát emléktábla jelöli (Zrínyi u. 2.), utcája elején domborműves emlékoszlop áll, Borsos Miklós alkotása (1969). 545 éve, 1461 március-május folyamán egy bizonyos Szent-lászlói Tamás familiárisaival és jobbágyaival a szentesi határra tört, elhajtotta az ottani jobbágyok lábasjószágait; gabonáját és szénáját szekerekre rakatta és elvitette. A birtokos - Szeri Pósa fia, István - Mátyás királyhoz (1458-1490) fordult panasszal, aki a budai és a csanádi káptalannal kivizsgáltatta az ügyet (ápr. 17.). A hiteles helyi emberek mindenben megerősítették István úr állításait. 100 éve, 1906. márciusában megalakult a Molnár és Malommunkások Országos Szakegyesületének szentesi csoportja. Elnök Janó Antal; a tagok száma 11 fő. 60 éve, 1946. március folyamán belügyminiszteri engedéllyel Magyartés önálló községgé alakult. Az új község területéhez csatolták Csongrádtól a Mentett-rét nevű, Szentestől pedig a Bökény, Tehenes és Zalota nevű külterületi lakott helyeket. Ezáltal külterületi határa 4750 kh-ra, lakóinak száma pedig 1099 főre növekedett. (1950-1977 között önálló tanácsú község volt. Népessége folyamatosan csökkent; 1970-ben 712 fő. 1977 tavaszán önállóságát elveszítette, közigazgatásilag Szentes városához csatolták.) Összeállította: Labádi Lajos

<<< Vissza