<<< Vissza

A diktátorhalál ára

2006. március 17.

 
"Az úr a pokolban is úr." Ismerjük e mondást, bár azt senki sem tudja, hogy tényleg úr-e az úr a pokolban.

De azt napjainkban minden látni tudó és látni akaró szem láthatja, hogy a diktátorokat egy szívroham nem tudja egykönnyen elpusztítani, mert a diktátorok elsősorban a lelkek felett zsarnokoskodnak. A lelkek pedig már ilyenek: könnyedén esnek ájulatba, de onnan nehezen térnek észhez.

Érdemes hát napjainkban nagyon dél felé figyelni! S nem lesz nehéz látni, hogy akik a nacionalizmus létráján jutottak bálványisteni magasságokba, azoknak igen sok időre van szükségük, hogy meghaljanak.

Mert a diktátorok Antikrisztusok. Utánozzák a valódi Krisztust abban, hogy ha meg is halnak, próbálkoznak feltámadni. Természetesen a hiszékeny és ájulni szerető lelkek szintjén.

Tehát a szerb diktátor egy darabig még élni fog, s legyünk biztosak abban hogy sok szerb "hazafi" szívében tovább fogja nem szeretni a magyarokat is, csak azért, mert merészeltek nem szerbnek születni.

Koromnál fogva volt alkalmam három véres diktátor halálát is megélni. Meg azt is, hogy bizonyos mértékben még élnek mindhárman, de főleg Hitler. Az ő lappangó, de néha jelzést adó továbbélését az a tény támogatja, hogy legnagyobb bűnét a zsidók ellen követte el. S, mert a zsidókat nem szeretni sok európai ember végzete, ezért Hitler továbbélése sokak számára szinte kívánatos.

S, ez ellen sokszor még a keresztény hit sem képes védelmet nyújtani. Sőt! Még ma is vannak keresztények, akiknek hite abból áll, hogy nem szeretik a zsidókat. Nálunk meg nem szeretik a kommunistákat sem, de őket is legfőképpen azért nem szeretik, mert zsidó szabadalomnak tartják a kommunizmus eszméjét. Amiben egy kis igazság van is, ha tekintetbe vesszük Jézus urunk és apostolainak származását.

Az Írás szerint mindennek rendelt ideje van. Milosevics halálának is. Igen, Milosevics halála üzenet egész Európa számára, s persze a mi számunkra is. Annak idején Thomas Mann próbálta Európát megmenteni Hitlertől, mikor megírta híres intelmét "Európa, vigyázz!" címmel. Napjainkban talán így fogalmazná meg intelmét: "Európa, figyelj! Európa, tanulj!"

S, természetesen ez a magyaroknak is szólna. Ha nem is azoknak, akik igen jól érzik magukat a hazafiságnak nevezett felelőtlenség párnáin álmodozván, de feltétlenül szól azoknak, akikből kiveszett az éberség lelke, s biztosak abban, hogy a demokratikus intézmények oly biztosan működnek, hogy egyben védelmet nyújtanak mindenféle nacionalizmus ellen.

Egy híres tudós mondotta volt egyszer a keresztényekről, hogy "rosszul vannak megkeresztelkedve." Nehogy az derüljön ki rólunk, magyarokról, hogy mi meg rossz helyen viseljük a kokárdát!

Vági László


<<< Vissza