Én, a sok mindent megélt magyar állampolgár, tisztelettel és szeretettel jelentem minden jóakaratú polgártársamnak - különösen a nálam jóval fiatalabbaknak -, hogy a múlt héten valami ismeretlen jóakarat, vagy netán egy felkínált szerencse, elém helyezett két politikai szlogent. Egy régit, a múlt század közepéről, és egy vadonatújat, napjaink választási kampányának harcmezejéről. A régi, a Hitlert dicsőítő, így szól: "Egy nép! Egy birodalom, egy vezér!" A másik, a mai, ezt mondja: "Van egy nép! Van egy ember! Van egy program!" Elém tétetett egy használati utasítás is: szíveskedjek a két szlogen hasonlóságától gondolkodóba esni, s annak megfelelően hazafias gyanakvásba fogni, mivel az Úr 2006. esztendejében nincs nagyobb hazafiúi kötelesség, mint a politikai éberség. Szót fogadtam a használati utasításnak, s gondolkodásba estem. De eközben működésbe hoztam hitemet is, mely a hitleri időkben lehetővé tette számomra, hogy hogy ne zuhanjak térdre a birodalmi vezér előtt, s még lélekben se legyek az ő népirtó üzemének beszállító munkása. Mondom újra: e régen jól működő hitemet mozgósítottam a múlt héten is, s miután eszem és hitem elvégezte dolgát, íme fel is kínálom polgártársaimnak, ismétlem: főleg a fiataloknak - elgondolkozásom eredményét. Ez pedig jó hír! Istennek hála, nagy segítség ebben a zűrzavaros magyar világban. Nem is kellett a végeredményhez lánglelkűnek lennem. Elég volt, hogy fáradó értelmem és tapasztalataim birtokában rájöjjek: e két szlogennek nem a felszínes hasonlósága az útmutató, hanem a kettő közötti hatalmas különbség. Ezt a különbözőséget olyként kell értelmeznünk, mint ahogy értelmezték az Egyiptomból kiszabaduló zsidók ama csodálatos ködoszlopot, mely nappal feketéllett, éjszaka pedig világított nekik. (2. Mózes, 13, 21) A nekünk felkínált különbözőség hatalmas intés arra, hogy a szebb és szabadabb magyar jövő érdekében felejtsük el ezeket a semmit mondó szavakat, hogy "jobboldal vagy baloldal"! Hanem inkább döntsük el, hogy az Európai Unióba lépett Magyarországnak az élére vezér kerüljön-e avagy ember? Tudván nagyon jól, hogy aki vezér, az még nem biztos, hogy ember, a szó morális értelmében. De, aki morálisan is ember, annak még a vezérség sem árt meg végzetesen. Jól tesszük hát, ha józan ítélőképességünk mezején megütköztetjük egymással e két szót: vezér és ember! Aki pedig hívőnek tartja magát, az a közeledő nagypéntekre is tekintettel kérdezze meg: mikor volt igaza Pontius Pilátusnak: akkor-e mikor Jézust "királynak" nevezte ki a keresztfán, avagy mikor azt mondta róla: "Íme az ember!" Ugye a kettő nem ugyanaz!? Mindezek megfontolása után, én a magam részéről a két szlogen közötti radikális különbséget hajlamos vagyok a jószerencse által felkínált útjelzőnek felfogni, melyért mint magyar pap kedvet is érzek hálát adni a történelem Urának. Vági László

<<< Vissza