A Kurca-parti esték keretén belül városunkban látogatott Lázár Vilmos és Lázár Zoltán, a kettes illetve négyes fogathajtás többszörös világbajnok testvérpárja. Élménybeszámolójuk után beszélgettünk. - Lovas nemzet volt a magyar. Ez ma mennyire igaz? Lázár Vilmos: - Több oldalról lehet vizsgálni. Vessük össze egy nyugat-európai országgal, mondjuk Németországgal, ahol minden ötödik embernek napi kapcsolata van a lovakkal. Akkor azt mondhatjuk, hogy nem vagyunk lovas nemzet. Ha a lovas hagyományokat vizsgáljuk, azt, hogy a lovas múlt, kultúra mennyire sokszínű, akkor nekünk nincs versenytársunk, mindenféleképpen lovas nemzet vagyunk. Az emberek szívében ott él a ló, és a versenyeken sokan, és egyre többen vannak, akkor megint csak azt lehet mondani, hogy lovas nemzet vagyunk. Ha az eredményeket nézzük, amit a lovassport elért, ismételten mondhatjuk, lovas nemzet vagyunk. Sose lehetünk elégedettek. Bízom abban, hogy leginkább lovas nemzet leszünk a későbbiekben. - Pónilóval kezdték. Hosszú volt az út, míg eljutottak a kettes illetve négyes fogathajtó vb címig. - Biztos van bennünk rejlő genetikai vonzalom a lovak iránt. Nehezen tudnánk elképzelni életünket nélkülük. - A régi időtől kezdődően napjainkig mennyiben változott a fogathajtás? - Folyamatosan fejlődött és változott. Régen előtérbe került a lovak fizikai állapota, kondíciója és a virtus. Az idők folyamán egyre profibb sportággá vált, egyre komolyabb mezőny, egyre felkészültebb lett a ló illetve lovasa. Ma már kell technika, gyorsaság, virtus, lendület, koncentráltság, precízség, pontosság. Ahogy fejlődik a világ, egyre komolyabb feltételeket támasztanak felénk, és egyre nehezebb ezeknek megfelelni. - A versenyek folyamán rivalizálnak vagy segítik egymást? Lázár Zoltán: - Mi sohasem éreztük a rivalizálást egymás között. Mindig dupla esélyekkel indulunk. Ha egyikünknek nem sikerül, akkor sikerül a másiknak. Segítjük egymás munkáját. Azt hiszem az egységben az erő, s ebben az erőben rejlenek a sikerek. - Hogyan készülnek az idei év feladataira? - Nálunk Domony völgyben fél méteres hó van. Van egy fedett jártató gép, ott mennek a lovak naponta. Hajtóként is dolgozunk velük. Itt nem tudunk olyan minőségi munkát velük végezni, mint kint a szabadban. A lovak patkóján van egy speciális hó kidobó és így könnyebb a havon való mozgás. - Utánpótlás? - Fellendülőben van. Egyre több fiatal srácnak van kedve, és akarja művelni ezt a sportot. Ezért kellenek a sikerek, a példaképek, akik miatt el tudják kezdeni a fiatalok. - Nagyon költséges a fogathajtás? - Igen. Meg kell az anyagi hátteret teremteni, ehhez kellenek a sikerek, hogy minél több szponzor álljon a sportág mögé, és segítse a fiatal tehetségeket. - Hány éves korig lehet a bakon ülni? - Fogathajtásban az alsó korhatár 18 év, felső korhatár nincs. Addig amíg a reflexek nem tompulnak le, fizikális erő van. A fogathajtás nem igazán a fiatalok sportja, azért, mert nagyon kell a szakmai alázat és a megfelelő rutin. D. V. Z.

<<< Vissza