165 éve, 1841. január 21-én a szentesi zsidóság kérvényt intézett a városi tanácshoz, amelyben bejelentette, hogy "gyermekeik nevelése és oktatása egy közönséges iskola felállítását kívánván, Absolon János köteles mester házát megvette, kéri a megnevezett ház megvételét helyesíteni". Mivel az 1840: XXIX. tc. értelmében a zsidóknak telekszerzésre nincs joguk, a házvételt a tanács nem hagyta jóvá, a nevezett épület iskolai célra történő használatát azonban engedélyezte. 100 éve, 1906. január 21-én megalakult a Magyarországi Szabómunkások és Munkásnők szentesi csoportja. Elnök Fischer Farkas; a tagok száma 20 fő. 90 éve, 1916. január 21-én az Osztrák-Magyar Monarchiában 50 évről 55 évre emelték fel a hadkötelezettség korhatárát. Az év folyamán Szentesről négy alkalommal történt bevonulás. (A hadbavonult szentesiek összes száma kb. 8000 fő.) 60 éve, 1946. január 22-én a Derekegyházoldali Gazdakör megtartotta átalakuló közgyűlését, amelyen kimondta, hogy a jövőben a Magyar Parasztszövetség Derekegyházoldali Szervezete néven folytatja működését. (A tagok száma 45 fő. 1948-ban a többi gazdakörrel együtt feloszlatták.) 260 éve, 1746. január 23-án Gaál István lelkipásztor vette át a református egyházközség vezetését. (1768-ban bekövetkezett haláláig szolgált Szentesen.) 125 éve, 1881. január 23-án a Korcsolyázó és Csónakázó Egylet zeneszó mellett megnyitotta az első jégpályát, amely a református egyház kertje alatt elterülő kurcai részen volt. 80 éve, 1926. január 23-án beszámoló közgyűlést tartott a Szentesi Kisgazda Párt, amelyen Pataki Imrét örökös tiszteletbeli elnökké választották. Az ügyvezető elnök Bálint József maradt. 85 éve, 1921. január 24-én a városi képviselő-testület határozatot hozott a világháborúban elesett szentesi hősök emlékének megörökítésére. Kimondták többek között az elesettek nevének jegyzőkönyvbe foglalását, egy maradandó emlékmű felállítását, továbbá a Hősök erdejének megvalósítását. (Ez utóbbit dr. Vajda Antal képviselő kezdeményezte. Indítványának lényege: egy alkalmas területen annyi fát ültessenek, ahányan elestek a háborúban, s folyamatosan pótolják, ha valamelyik fa kipusztulna.) 145 éve, 1861. január 24-30. között a szavazásra jogosult lakosok közvetlen választással megválasztották Szentes város új tisztikarát. A polgármesteri tisztséget Bálint László gazdálkodó nyerte el, aki a leadott 715 szavazatból 537-et kapott. Főbíróvá Vecsery Zsigmondot, főkapitánnyá Balogh Lajost választották meg. Tanácsnokok lettek: Molnár István, Dózsa Lajos, Oroszi Miklós, Győri József, Kamocsay János, Horváth Ferenc, Nagy Sámuel és Borsos Károly. 100 éve, 1906. január 25-én a fenyegetések ellenére a megyegyűlés újból kimondta, hogy továbbra is megmarad a nemzeti ellenállás terén, és ismételten eltiltotta a tisztviselői kart az állami adók beszedésétől és az újoncozásba való részvételtől. 70 éve, 1936. január 26-án Kozma György főispán személyes tapasztalatai alapján jelentést készített a belügyminiszternek a Csongrád megyében uralkodó ínséges állapotokról. Beszámolójának lényege: "Kétségtelen, hogy a nyomor egészen rendkívüli. A rossz táplálkozás folytán kiéhezett arcok tömegével lehet találkozni... A nyomorúság a legnagyobb mértékű Szentes városában és a Szenteshez közel fekvő mindszenti járás községeiben. Szentes városában 2 ezer vagyontalan és munkanélküli család van mintegy 10 ezer lélekkel..." Összeállította: Labádi Lajos

<<< Vissza