A katolikusok kegyességének egyik formája a "Szent kilenced". Ha valamit nagyon szeretnének kieszközölni Istentől, "kilencedet tartanak", azaz előre meghatározott rend szerint kilenc alkalommal vetik be hitüket valamiért. Ma én is ilyesmire határoztam el magamat. Azt szeretném ugyanis elérni, hogy Szentes városának polgárai a soron következő decemberi és januári vasárnapokon kapjanak tőlem valami olyan gondolatot, amitől könnyebbé válik jó közérzetük megőrzése a pártpolitikai harcok tombolásának idején. Kezdem is azzal, hogy december 4-ét, azaz advent első vasárnapját "kinevezem" a Jóakarat vasárnapjának. Miért teszem ezt? Azért, mert az Evangélium Károli-féle fordításában a karácsonyi angyalok így énekelnek: "Dicsőség a magasságban Istennek, és a földön békesség, és az emberekhez jóakarat!" (Lukács 2,14) Természetesen, mivel én nem rendelkezem angyali tekintéllyel, ezért nem merek kis előadást tartani arról, hogy mit értek e két szó alatt, hogy "az emberekhez jóakarat." Különben is, aki képes magát elszánni a minden ember iránti megelőző jóakarat gyakorlására, az magyarázat nélkül is tudja, miről van szó. Inkább elmondom, hogy e pillanatban hogy vagyok jóakaratú minden kedves olvasóhoz. Úgy, hogy mindenekelőtt feltételezem mindenkiről, hogy elhiszi az öreg papról, hogy mindenkit szeret, és mindenkiben meg akarja találni azt a veleszületett igazságérzetet, melyet érdemes megszólítania. Hogy létrejöjjön egy bizonyos könnyed és nem kierőszakolt konszenzus. Vagyis, megszólítom a hívő ember istenhitét, és azt mondom neki: örülj, de légy nagyon alázatos, mert a hit edénye törékeny edény! Akinek pedig gondja van az istenhittel, annak azt mondom: sebaj, testvér! Tedd a jót, s a jó majd megjutalmaz téged a maga módján! De a jóba vetett hitedet tényleg ne add fel! És ne légy büszke jóságodra, hanem - bibliai szóval élve - ülj le vele az utolsó helyre, mivel a jóság ott a leghitelesebb. A baloldali beállítottságú magyarnak azt kötöm a lelkére, hogy attól senki sem tisztességes, hogy baloldali. Inkább vigye be szelíd tisztességét a maga baloldaliságába. A jobboldali meg lássa be, hogy attól senki sem jobb magyar, ha zászlót lenget, s keresi magának a magyarok istenének kegyeit, hanem legyen csak úgy magyar, ahogy ember volt a Názáreti Jézus, aki ki tudta találni, miért kell szeretni még ellenségeit is. Vagyis, ezek a soron következő vasárnapok - köztük a karácsonyi és az újévi vasárnap - attól legyenek megnyugtatóak, hogy beindítjuk magunkban a másik ember iránti jóindulatot. Mivel az ember első tartozása a másik ember felé a megelőlegezett jóakarat. Minden békességnek ez az első lépése. A jóakarat semmivel sem helyettesíthető! Vági László

<<< Vissza