A hagyományainkhoz hűen ismét megszerveztük az őszi kirándulásunkat. Az Általános Iskolai Kollégium 18 fős csoportja 3 napos kirándulásra indult szeptember végén a Dunakanyarba. A költségek csökkentése érdekében éltünk azzal a lehetőséggel, hogy a Szentendrei Szabadtéri Múzeum meglátogatása esetén a vonatjegy Budapestig ingyenes a Skanzen-látogatást megelőző és az azt követő napon is. Kora reggel csepergő esőben indultunk a vasútállomásra. Budapesten már napsütés fogadott bennünket, majd metróval és busszal folytattunk utunkat Szentendrére. Ott célba vettük a történelmi városközpontot. Magyar Királyok Történelmi Panoptikum és Kalózmúzeum rövid betekintést nyújt a magyar történelembe, Géza fejedelemtől kezdve, Károly Róberten keresztül, Luxemburgi Zsigmondot is beleértve Mátyás királyig. Az élményt a világítás és a zenei aláfestés teszi teljessé. A panoptikum kiegészül egy Európában egyedülálló látványossággal, a Kalózmúzeummal. Megtalálható itt több híres kalóz élethű viaszfigurája. A Marcipán Múzeumba elsétálva nem akartunk hinni a szemünknek, hogy az a sok-sok figura, az országház makettje, a mesefigurák, mind-mind marcipánból készültek. A második napon keresztül gyalogolva a városon jutottunk el a skanzenbe. A Magyarország különböző tájegységeinek építészeti stílusait bemutató tájházakban olyan eszközökkel ismerkedhettek meg a gyerekek, amelyeket ma már csak a történelemkönyvek, lexikonok lapjain, képeken találhat meg. Néhány tájházban különféle népi mesterségeket is bemutattak - mézeskalács készítés, kukoricacsuhéból táskakészítés, bőrvarrás, szövés, stb. A nap fénypontja, a legizgalmasabb mégiscsak a régi gyermekjátékok kipróbálása volt, szinte kivétel nélkül mindenki gólyalábon járva zárta a skanzeni látogatást. Az esti órákban értünk vissza több mint 5 km-es távolságból a szálláshelyünkre, ahol az étteremben finom vacsorával vártak bennünket. Másnap korán kellett ébrednünk, mivel a reggeli autóbuszjárattal utaztunk tovább utolsó célpontunkhoz, Visegrádra. A borongós idő ellenére vidám hangulatban indultunk a Királyi Palotába. Azok számára is új élményt nyújt, akik korábban már jártak itt. A Herkules-kút másolata a zárt udvarban lenyűgöző látvány. A korabeli eszközökkel felszerelt konyha is "új". Sajnos a Salamon-torony csak szeptember végéig volt látogathó, így már nem tudtunk felmenni, a Fellegvárba pedig nem volt időnk felsétálni. A finom ebédet palacsintával fejeztük be. A Dunán komppal keltünk át, különös élmény volt azoknak, akik először utaztak ezen a vízi járművön. Menjünk még egyszer! - hangzott a gyermekszájból. Az időjárás sem volt kegyes tovább hozzánk, a nagymarosi vasútállomásra már zuhogó esőben érkeztünk meg. Innen már vonatoztunk végig, budapesti átszállással. A vonaton elfogyasztottuk az utolsó falatokat is az úti csomagjainkból. Köszönjük Farkasné Vedrédi Irénke néninek, hogy eljött velünk kirándulni. Köszönjük Szentes Város Önkormányzata Művelődési és Oktatási Bizottsága által kiírt Innovációs Alap Kuratóriuma pályázatának támogatását. Az Általános Iskolai Kollégium tanulói nevében Juhász Eszter igazgató

<<< Vissza