<<< Vissza

Beugrottam Kató néninek

2005. szeptember 16.

 
Több emlékezetes kabaréfigurát köszönhetünk már Ihos Józsefnek. A humorista elsősorban kabarészerzőnek tartja magát, s jelenleg is humoros figurákon dolgozik: éppen egy tévésorozatot ír, melyben a romakérdést járja körbe sajátos szemszögből. Évek óta ő maga alakítja Kató nénit, a pletykás falusi asszonyt, mint kiderült, véletlenül: egy beugrás hozta meg számára a kiugrási lehetőséget.

- Szerzeményeim közül elsőként a Falugyűlés, benne Kató nénivel lettem a legismertebb, s a Rádiókabaré akkor még eléggé hallgatott volt ahhoz, hogy ebből országos ismertségű figurát lehessen teremteni. Aztán a Szeszélyes évszakokba kerülve a televízióban is megnyilatkoztam vele. Tehát így indult, egy kabaréfigurának - eleveníti fel legkedveltebb alakjának történetét Ihos.

- Gondolta volna, hogy ekkora siker lesz, s hogy ennyire összefonódik az életével?


- Nem, mert nem magamnak írtam a figurát, hanem Máthé Erzsi művésznőnek. Az ő betegsége miatt kellett nekem beugranom. A sikerére nem gondoltam, esetleg, hogy az az egy szám sikeres lesz, de hogy hét éven keresztül viszszatérjen, és mind a mai napig a kívánságműsorokban szerepeljen... Nyilván nem csak az én érdemem. Szerencsém volt a szereposztással: Usztics, Bajor, Boncz, Szilágyi Tibor, egy aranycsapat, mai szemmel nézve is mindegyik sztárszínész, megerősítették a darabot.

- Mintázta valakiről Kató nénit?


- Azon gondolkoztam, milyen figurák élnek faluhelyen. Mindig a figurák érdekeltek, bárhova írtam, ez volt szerzeményeim központi része. A Gyula meg a Tóth Ottó jelenete, melyet Imre barátomnak írtam, legalább olyan népszerű volt, mint a Kató néni, mindenki fújta a szlogent. Éppúgy a saját kabarémban Pityesz és Savanya, a két beszélgető székely mentalitású ember is. Azokat a figurákat keresem, melyek valóságosak, ugyanakkor van egy specifikumuk, amitől teljesen mások. Kató néni is egyszerű falusi ember, aki, sajnos, már kihaló félben van, de nagyon sajátosan magyaros, csak ránk jellemző. Csak ebben az országban lehet, így, ebben a formában megmutatni. Hát, ez a titka.

- Újabb "kultikus" figura megalkotása is várható?


- Filmet írok pillanatnyilag, s ebben nagyon sok figurát szeretnék kitalálni. Ez lesz az első magyar-roma tévésorozat. Sitcom, vagyis szituációs komédia, mely nem a romákról, hanem arról szól majd, mi hogyan élünk ebben a kis országban, ahol rajtunk kívül élnek romák, svábok, zsidók, mindenki. Azt a konfliktust élezi ki, melyet a romákkal szemben megfogalmazunk, érzünk. Olyasfajta játék lenne ez, melyben a humor eszközével megfogalmazva ezt a problémát, s utalva a megoldás lehetőségére, jópofa esti szórakoztató programot szeretnénk hetente csinálni.

- Zökkenőmentesen halad vele?


- Ért már kritika, aggály. Barátaim figyelmeztettek: vigyázz, nem jó ehhez a témához nyúlni, mindenki olyan érzékeny. Azt szoktam erre mondani, humorérzéke mindenkinek van, a romáknak is, egy humoros filmet érteni fognak. A klasszikus mondás szerint, akinek humora van, mindenre képes, akinek nincs... az is mindenre képes - mondja a sorozat is. Ez egy új figurateremtési lehetőség, már kitaláltam benne öt-hat szereplőt, akik, bízom benne, legalább olyan népszerűek lesznek egy ideig, mint Kató néni.

- A Szeszélyes évszakok sokak kedvelt műsora volt, mégis abbamaradt. Folytatódik még?


- Hogy folytatódik-e, az nem az én kompetenciám. A gyártó cég, mely éveken keresztül készítette, a televízióban nem kapott munkalehetőséget. Valóban keresik a Szeszélyest, a Kató néni kabaréját, a Szatelit műsorát, és még másokat, de úgy gondolom, én letettem már annyit az asztalra, hogy mindegy is, vagyok a televízióban, vagy nem, hívnak akkor is fellépésekre. Ha meg nem hívnak, a tévében is hiába lennék, akkor se hívnának. Sok olyan ember van a televízióban, akikre a kutya se kíváncsi, mégis ott vannak minden héten. Ez többről szól, mint televíziós szereplések gyakorisága. Van egy olyan humorista generáció, mely már ott tart, hogy nem ez a fontos számára. De azért, ha én tévés főnök lennék, mindenkinek adnék lehetőséget, elférne akár öt-hat kabaréműsor is a heti műsorstruktúrában. Ha egyszer jön egy olyan szemlélet, hogy több humor kell a tévében, akkor többet leszünk.

D. J.


<<< Vissza