Az ötvenes évek elején Szentesen sorra alakultak a Kisipari Szövetkezetek. Aranykezű mestereink tanítottak bennünket arra a szakmára, amivel megalapoztuk az életünket. Asztalos, bognár, kovács, lakatos, órás és sorolhatnám mind-azt a ma már kihaló szakmákat, amiket már városunkban is igényel a lakosság. Ezekben a szövetkezetekben voltunk mi olyan szakmára vágyó fiatalok, akik a szabadidőnkben minden percet a focipályán töltöttünk. Mestereink igen sűrűn meglátogatták az edzéseket, sőt volt olyan is, aki minden mérkőzésen ott volt. Könnyű volt például Hajdú Jani bácsi főnökömnek, aki Dél-Magyarország legtechnikásabb jobbszélsője volt és minden jó tanáccsal ellátott, amit egy védőnek produkálni kellett a szélsővel szemben. A Szentesi Spartacus labdarúgói úgy határoztunk, hogy találkozót szervezünk július 30-án, 15 órai kezdettel a Kiss Ernő u. 28. szám alatt, Bóbány Imi, kiváló védőjátékos vendéglőjében, ahol úgy tervezzük, hogy elbeszélgetünk az elmúlt ötven év eseményeiről. A közös estebéden sajnos már nem lehet köztünk Nagy Misi bácsi és Nagy Laci a két kiváló hálóőr - nagyon jó volt előttük játszani - Herc Pali, Gábor Pista, Kiss Béla unokaöcsém, a közelmúltban elhunyt Szarka Jani, Kálmán Putyu, Kálmán Cini, Fekete Lajos és meghatódva sorolhatnám a csapat többi tagjait illetve kiváló elnökeit, vezetőit, a legjobb edzőt, Bodnár Jancsi bácsit, aki még szombat este sokszor a Petőfi Étterem tánc parkettjáról leparancsolt bennünket, mert másnap hajtani kellett a szentesi spari szívnek. Minden sporttársamat arra kérek, ha teheti, vegye fel a kapcsolatot Szakács Ernővel, Pataki Ferivel vagy velem, hogy az részleteket meg tudjuk beszélni, és a találkozónk elérje sikerét. Örüljünk egymásnak és a régi szeretet hasson át minden "Sparis" labdarúgót, aki Szentesen nagyon sok sportbarátot szerzett sikeres szereplésünk során. Vár benneteket: Bagi Imre

<<< Vissza