Messze nem volt afrikai hőség a hét elején az Alföldön, mégis a huszonnyolc fokból a hűvös előadóterem meghitt csöndjébe érkezőknek Szélinger Balázs történész Etiópiáról tartott előadásával a forró égövi kontinens hangulatát varázsolta elő. A fiatal pedagógus a szegedi Radnóti Miklós Gimnáziumban tanít. S, ha Etiópiáról kérdezi az újságíró, akkor egyben élete sorsfordító pillanatáról is kérdezi egyben. A gyermekorvos édesapa példáját követve ő is az orvosi egyetem diákjai között sorakozott, és fogorvosnak készülve haladt előre a félévek elvégzésében. A sors azonban úgy hozta, hogy a papa Afrikába ment dolgozni, a fia meglátogatta és szerelmes lett. Beleszeretett Afrikába, Etiópiába, és amint a keddi előadásból kitűnt, a rajongás a mai napig élő. Szélinger előadása elején úgy fogalmazott: nem bánta meg soha, hogy fogorvos helyett történelem tanár lett belőle. A saját készítésű fotókkal is illusztrált fekete-afrikai hangulatot, hétköznapokat, egyházi szertartásokat, mítoszokat és legendákat bemutató egyedülálló előadás hallgatói és a jelenlévő radnótis diákok Egyiptomot Etiópia ajándékaként fogalmazhatták meg. Az etióp magasföldről mossa le ugyanis a Kék Nílus vize azt a rendkívül termékeny réteget, mely az egyiptomi életet jelenti. Az etióp élet, a mítoszok legfontosabb mozzanata Saba királynőjének és Salamonnak a találkozása, ebből a frigyből született meg Etiópia legelső királya. Az átlagos, nyolcszög alapú, koncentrikusan felépülő templom bejáratai is ezt a történetet példázzák. Ezért van északon egy bejárat a férfiak számára, emlékezve arra, hogy Salamon északról érkezett a délen lévő királynőhöz. A déli bejárat tehát a nőké, a keleti pedig az onnét érkező bölcsek bejárata a templomokba. Ezek díszítéséről Szélinger elmondta, hogy a freskókat először vászonra festik, ezután erősítik fel a falra. Azt a különleges egy tömbből faragott sziklatemplom - együttest, melynek mind a tizenegy tagját a világörökség részének nyilvánított az UNESCO, angyalok három napos munkájának tartja az etióp emberek hite. Ezek nem a koncentrikusság alapelveit tartják szem előtt, a legkisebb Szent György templom például kereszt alaprajzú és alakú. Az ország legutolsó császára Hailé Szelasszié 1975-ben tisztázatlan körülmények között halt meg, Etiópia 1975 és 1991 között a szocialista táborban tartotta magát nyilván. A mindennapokról szólva Szélinger Balázs úgy fogalmazott, hogy nem szabad hinnünk a vicceknek. A sivatagos részeken van csupán élelemhiány, az ország belső részében húst hússal esznek az emberek, már csak azért is, mert nem ismerik a köretet, nem fogyasztanak ilyet. Egy különleges kölesfajta adja a mi palacsintánkhoz hasonló lepény alapanyagát, ebbe hajtják bele a mi pörköltünkhöz hasonló ételt. Bajban is vannak a Magyarországon élők, hiszen a búzaliszt nem megfelelő a lepényükhöz. A kávézást pedig a fehér kávébab-szemek pörkölésével kezdik minden esetben, majd a zaccot még kétszer főzik fel. Így a harmadik alkalommal már jelentősebben gyengébb italt isznak, mint a pörkölés után közvetlenül. Ha a fővárosban, Addis Ababában együtt kávézik két ember, a hajviseletük tökéletesen elárulja tartományi hovatartozásukat szintúgy, mint a jellemző keresztjük. A legszegényebb település is büszkélkedhet műkincsnek számító egyedi díszítésű arany és ezüst kereszttel. S, hogy kicsi a világ, ismét bebizonyosodott: A Fradi egykori tartalékos kapusa Háda József nyomdája tekintett az etióp főváros utcájáról az ifjúsági ház előadótermében ülőkre. A történész a Szivárvány Alapfokú Művészeti Iskola meghívott vendégeként tartott előadást június utolsó hetében. N.A.

<<< Vissza