Hogy kik voltak ezek a bátor vendégek? A Szent Erzsébet Katolikus Általános Iskola 8. c osztályának franciás tanulói, valamint a HMG 9. A osztályának három diákja. A vendéglátótól persze egyikük sem rettegett, hiszen az nem fenevad volt, hanem egy normandiai kisváros: Canteleu. A francia városka neve latin eredetű (cantus lupus), jelentése: éneklő farkas. Canteleuben az idén tizenkettedik alkalommal rendezték meg a Globe Théâtre elnevezésű nemzetközi színjátszó fesztivált, melyen Magyarországot a mi diákjaink képviselték. A résztvevők: Ádor Edit, Antall Gabriella, Balázs Barbara, Csiszár Éva, Csurka Nándor, Forrai Réka, Holmán Edit, Jutasi Roland, Kispál Mihály, Molnár Gérard, Német Krisztina, Ohratka Gréta, Sipos Anna, Tomcsik Bence. Felkészítők: Bíró Gáborné és Gémes Anna tanárnő voltak. Nehéz lenne felsorolni, hányféle élménnyel gazdagította ez a fesztivál a gyerekeket. Először is megtapasztalhatták, milyen egy ízig-vérig színjátszós programsorozat legfiatalabb résztvevőinek lenni. Nem voltak könnyű helyzetben. A többi csapat 16-18 éves, színjátszásban tapasztaltabb fiatalokból állt. A mi diákjaink kezdetben visszafogottabbnak tűntek hozzájuk képest. A fesztivál sokszínű programja azonban nagyon sokat formált rajtuk. Egy szűk hét alatt nyolcszor léptek színpadra, s volt olyan nap is, amikor háromszor adták elő a darabjukat. Olyan volt ez, mint egy igazi turné: bejárták a környékbeli kisvárosokat, falvakat, hogy az érdeklődő felnőtteknek és gyerekeknek bemutassák „A probléma“ című humoros színdarabot. Kezdetben attól tartottunk, hogy a sok bemutató miatt egy idő után monotonná válik majd a darab. Ennek azonban épp az ellenkezője történt. A gyerekek egyre oldottabban játszottak, újabb és újabb ötleteket csempésztek az előadásokba. A színjátszás nem csupán a darab bemutatásából állt. A fesztivál vezetői három nemzetközi csapatot szerveztek a bolgár, olasz, román és magyar résztvevőkből. A színjátszó műhelymunka során helyzetgyakorlatokat, kreativitást fejlesztő játékokat játszottak, s a cél az volt, hogy a fesztivál végére bemutassanak egy többnyelvű, vidám jelenetet. A diákjaink kezdetben tartottak ezektől a foglalkozásoktól, hiszen szokatlan volt számukra ez a fajta drámajáték, ráadásul francia nyelven kellett megérteniük az utasításokat. Hamarosan azonban ráéreztek a játék lényegére, s napról napra egyre jobban feloldódtak. A kreativitásukat tehették próbára akkor is, amikor egy délelőtt látott francia nyelvű darabot kellett átdolgozni, és délután magyar nyelven bemutatni a francia gyerekeknek. A háromórás, folyamatos munkával töltött próba azonban senkit sem merített ki annyira, mert rengeteget nevettünk a sok komikus helyzeten, vicces szerepjátékon. Alkalmunk volt arra is, hogy a francia diákoknak tartott előadások után bemutathassuk néhány mondatban Magyarországot, beszélhessünk a magyar diákok mindennapjairól. A francia gyerekek nagyon érdeklődőek voltak, sokfélét kérdeztek tőlünk. Tartottunk egy rövid magyar nyelvleckét is: a köztudottan raccsoló franciáknak megtanítottuk a Répa, retek, mogyoró... kezdetű nyelvtörőt. Különleges, érdekes programot jelentett az a nemzetközi vásár, ahol a résztvevő csapatok országukra jellemző termékeket árusíthattak. A mi asztalunkon fűszerpaprika, szilvalekvár, sokféle díszes mézeskalács-figura, szép hímzés és horgolás sorakozott. Az ügyesebb kezű látogatók kukoricacsuhéból készíthettek babát. A sokféle program mellett szakítottunk időt kirándulásra, városnézésre is. Megcsodáltuk Étretat meredek, fehér szikláit és a tengert, Rouen középkori, csodás épületeit, hazafelé pedig fél napot Párizsban töltöttünk. Nagy lehetőséget jelentett az is, hogy a gyerekek családoknál laktak, így egy hét alatt is sokat fejlődött a nyelvtudásuk, s közelebbről megismerhették a francia családok mindennapjait. S, hogy milyen emléket őriznek rólunk Canteleuben? A fogadó családok és a fesztivál szervezői egyaránt azt mondták: a mi diákjaink kedvesek, nyitottak, fogékonyak. Legyünk nagyon büszkék rájuk! Ráfiné Gáspár Annamária Szent Erzsébet Katolikus Általános Iskola

<<< Vissza