<<< Vissza

Egészségünk megőrzése

2005. július 1.

 
A képviselő-testület egy évvel ezelőtt határozott a város egészségmegőrző tervének kidolgozásáról. A részletes program elkészült, azt a június 24-i ülésén tárgyalta a testület.

Az előterjesztésből kitűnik, hogy Szentes népessége 1980-ban volt a legnagyobb 34 ezer 613 fővel, mely a 2003-as adatok szerint 31 ezer 409 főre, 2004-ben 31 ezer 148 főre csökkent. A város lakosságára is a természetes fogyás a jellemző, hiszen 2004-ben 250 gyermek született, a halálozások száma 400 volt. A város népességének kor szerinti megoszlása 2004-ben: 0-17 éves: 5982, 18-59 éves 18447, 60 év felett 6719.

A nemek aránya az állandó népességen belül az országos helyzetnek megfelelő, a nők száma a magasabb.

A házasságkötések száma csökkenő tendenciát mutat, a válások száma magas, de emelkedés nem tapasztalható. A családok csupán egy-két gyermeket mernek vállalni.

A település jelenlegi munkahelyei a régiek átalakulásával, újak megjelenésével és egyéni vállalkozások beindulásával jellemezhetőek. A komoly mezőgazdasági és ipari bázisnak köszönhetően Szentes kiemelkedő munkáltatói háttérrel rendelkezik, a munkanélküliségi ráta 9,6 százalék - olvasható az előterjesztésben. A szociális gondoskodási igények növekedtek. Az egészségügyben egyre több a koszorúér betegség, magas vérnyomás betegség, daganatosok, alkoholizmus, depressziós tünetegyüttes, öngyilkosságok, stb. Az elértéktelenedett szakmák helyett állami segítséggel átképzési rendszerek működnek városunkban is.

A szenvedélybetegségek terén a városban is a túlzott alkoholfogyasztás a legnagyobb mértékű probléma. Emellett az elmúlt években a drogfogyasztás is megjelent, a két nagy kiemelkedő terület fokozott figyelmet érdemel a terv készítői szerint. A drogfogyasztás prevenciójára nagy hangsúlyt fektetnek a szakemberek. Gyermekkortól kezdődően az egészségneveléssel és egészségfejlesztéssel különböző programokkal hívják fel a figyelmet a megelőzésre. A Drogambulancia megnyitásával a már droggal kapcsolatba került személyek kezelése, leszoktatása történik. Magyarország nem tartozik az alacsony alkoholfogyasztó nemzetek közé, minden egyes lakosára, a csecsemőket is beszámítva, tiszta szeszben mérve évi 11 liter alkoholtartalmú ital elfogyasztása jut. Ez az érték nemzetközi összehasonlításban igencsak magasnak számít, közel azonos szinten állnak a borkultúrájukról, illetve - fogyasztásukról híres franciák és portugálok, valamint a nagy sörfogyasztónak számító németek. Az utóbbi években a sör és az égetett szeszes italok fogyasztása jelentősen visszaszorult, a borból viszont többet isznak az emberek, mint korábban. A sörfogyasztás azonban a 30 százalékos viszszaesés ellenére továbbra is meghatározó arányú maradt. Egy főre évi átlagban 73 liter sör, borból ennek közel fele, míg tömény szeszes italokból majd 7 liter fogy.

A mértéktelen alkoholfogyasztóknak azonban csak töredéke jelentkezik valamely egészségügyi intézmény elvonókúrájára, mindössze 4-5 százalékuk kér orvosi segítséget problémája megoldásához.

Az alkoholnak jelentős szerepe van a magyar népesség mortalitásában, hiszen a mértéktelen alkoholfogyasztásnak számos egészségkárosító hatása van, így e szenvedélybetegség évről évre sok áldozatot követel. Egyes betegségek - például máj- és hasnyálmirigy betegségek, szív- és érrendszeri rendellenességek, magasvérnyomás-betegség, idegrendszeri problémák, valamint az erőszakos jellegű cselekményekből származó sérülések - kialakulása és az iszákosság között szoros a kapcsolat.

Az alkoholbetegek kezelését alapvetően az addiktológiai intézetekben végzik.
(folytatjuk)


<<< Vissza