Az elmúlt évtized legnagyobb magyar sikerfilmjei fűződnek Koltai Róbert nevéhez. A Világszám a komikus színész - ahogyan fogalmaz - 5 és feledik játékfilm rendezése (A Miniszter félrelép-et Kern Andrással közösen jegyzi). Koltai a felújított Őze Lajos Filmszínházban elárulta: míg idehaza a nézőszámért küzd a film, Amerikában már learatott néhány babért. - A Világszám 55 ezer nézőnél tart. Jelen pillanatban ez sok vagy kevés? - Most még kevés, de jó alap ahhoz, hogy év végére meglegyen a 100 ezres nézőszám. A forgalmazás megrögzött, begyöpösödött formáit kell felülmúlni. Erőlködésnek nem nevezném, mert ha az ember hisz abban, amit csinál, akkor a leghőbb vágya, hogy a film eljusson azokhoz, akiknek készítette. Márpedig a nézők szeretete visszaigazol. Ezzel a filmmel egy súlyos "közlekedési baleset" történt: a december 23-i bemutatón és az azt következő hétvégén, szilveszterkor üres mozikban vetítették, ezután már nemigen kapott lehetőséget. Egyetlen filmemmel sem jártam még így, általában 2-300 ezer nézőjük volt az első vetítéskor. - A közönség a szeretetéről biztosította nemrégiben, amikor megszavazták önnek az Arany Csirke-díjat. - Nagyon helyes volt, hogy a kereskedelmi tévé kitalálta az Arany Csirkét, még akkor is, ha néhányan gúnnyal illették. Pozitív, hogy hetekig minden a magyar filmről szólt. - Új filmterveket dédelget-e? - Most a Világszámmal és a színházi munkáimmal vagyok elfoglalva. Játszom a székesfehérvári színházban, a József Attilában, az Operett Színházban, és a Komédiumban, jövőre Szolnokon rendezek színházban. Ha egy régebbi forgatókönyvünket, amit Kern Andrással együtt írtunk, felkarolja valamelyik kereskedelmi tévé, akkor lehet, hogy nekiugrunk megcsinálni. Színészi ajánlatokat már kaptam 1-2 filmre. - Most a részben felújított szentesi moziban ülünk. Mit gondol a hagyományos mozik jövőjéről? - A '60-as években négyezer mozi volt, most meg örülünk, ha száz van A pláza szükséges rossz, mert ugyan sokan meg tudják nézni a filmeket, de az egy süket szoba. Nálunk a nagy termek hangzásban nincsenek jól eltalálva. Viszont Los Angelesben először hallottam úgy a filmemet, hogy elájultam. Akkor mindent megbocsátottam a hangmérnöknek, mert előtte azt hittem, ő hibázott. Nagyon örülök, hogy Szentesen új hangberendezés született. - Ha már Los Angeles szóba került, mit gondol, meddig juthat a Világszám a nagyvilágban? - Los Angelesben kétszer vetítették, az ottani magyar filmek fesztiválján megkaptam a Kertész Mihályról elnevezett Michael Curtiz-díjat. Az indoklás szerint azért, mert visszahoztam a közönséget a magyar mozikba. A Sose halunk meg 12 évvel ezelőtt mérföldkő volt ebben. A Világszámot nagyon szeretik, kitűnő kritika jelent meg a Los Angeles Times-ban és a Variety-ben. Chicagóban, az Európai Uniós fesztiválon most vettek részt először az új tagországok filmjei, s a 43 alkotás közül filmünk elnyerte a közönségdíjat. Lesz Golden Globe-vetítése is, de fontosabb, hogy egy chicagói mozi - amúgy elenyésző számban foglalkozik magyar filmmel - elkezdte játszani. Körbe is mehet Amerikában. Majd meglátjuk... - Rengeteg filmben szerepelt. Miért vonzódik a rendezéshez? - A Sose halunk meg-gel nyolc évig próbálkoztunk, míg film lett belőle. Én színész vagyok, nem voltam mindenre elszánt filmrendező. Jó embernek mutattuk meg az első tervemet, aki el tudta képzelni, mert én nem. Siker lett, aztán ösztönöztek, hogy nekem talán van érzékem ehhez a sokrétű munkához. - Melyik filmje áll a legközelebb a szívéhez? - A Sose halunk meg, a Szamba, a Csocsó és a Világszám van nálam az első négyben, akár fordított sorrendben is. Az Ámbár tanár úr és a Miniszter félrelép holtversenyben áll. Darók József

<<< Vissza