Az elmúlt hetekben különös vélemény-nyilvánítást olvastam városunk internetes honlapjának vendégkönyv rovatában. "Szentes Betyár's" jeligével valaki sérelmezte városunk vezetőségének, kiemelten Szirbik polgármester úrnak konzervativizmusát, miszerint akadályt gördítenek a szentesi fiatalok kibontakozási kezdeményezései elé. Nem hagytam szó nélkül az illető szavait, és nevemet vállalva reagáltam a szóban forgó hozzászólásra. Megjegyzésemben kitértem arra, hogy konkrét példával alátámasztott sérelmeknek van létjogosultsága, ezért kértem a hozzászólót, említsen meg egy-két esetet, amelyből kitűnik, hogyan korlátozza polgármesterünk a szentesi fiatalok kibontakozását, illetve megjegyeztem a hozzászólónak, hogy nem etikus álnév mögé bújva személyeskedni. Két nappal később reagált is írásomra "Szentes Betyár's", s miután közhelyes iróniának nevezte soraira tett megjegyzésemet, megemlített két olyan rendezvényt, melyet a város vezetősége nem támogatott, ezért azokat más városokban kellett megrendezni. Hozzáteszem, nem ismerem a két rendezvény részleteit, de ha azokon ugyanúgy szeretett volna kibontakozni a tisztelt szentesi fiatalság, - tisztelet a kivételnek! - mint ahogyan azt tapasztaltam a néhány napja lezajlott Kiséri napokon, akkor kénytelen vagyok támogatni a város vezetőségének és Szirbik polgármester úrnak a konzervativizmusát. Tudni kell a történethez, hogy a Nyíri közben lakom, immár több mint egy éve, ahol a kiséri városrész lakossága napjában többször is közlekedik. Normál, rendezvénymentes napokon is nagy a forgalom a házunk előtt, de ez a forgalom a Kiséri napok alatt többszörösére emelkedik minden évben, így az idén is. Ez még nem is lenne baj, csak az zavart az egészben, hogy a rendezvényre látogató, "kibontakozni vágyó" szentesi fiatalság egy része éppen a mi házunk előtt szabadult meg a számára fölöslegessé vált üdítős-, sörös flakonoktól, édességes zacskóktól, gyanús tartalmú papírzseb- kendőktől, és egyéb más hulladéktól. Sőt, még az is zavarta őket, hogy az udvarom rendezett, frissen nyírt pázsittal van borítva, ugyanis a kerítésen belülre is jutott az előbb nevezett szemétből. A rendezvény múltával, kéttalicskányi szemetet szedtem össze a 26 méteres kerítésszakaszom előtt, és azon belül, az udvaromon. Nyilván az újdonság erejével hatott a "kibontakozni vágyó szentesi fiatalok" nagy részének körében a kapuoszlopra szerelt kaputelefonom is, hiszen alig akadt olyan "mókás kedvű" járókelő, aki egy pillanatra ne nyomta volna meg a szépen csillogó kaputelefon gombját, hogy azután "vállalva" hőstettjét, gyáva módon elfusson, mielőtt én kiértem volna a kapuhoz, és felvilágosítottam volna arról, hogy mit nyomogasson inkább, amitől nagyobb élvezetre számíthat. Nem ragozom tovább a történteket, de innen üzenem a "kibontakozni vágyó", sértett szentesi fiataloknak – még egyszer tisztelet a kivételnek -, hogy mielőtt annyira ki szeretnének bontakozni, kölcsönözzenek ki a könyvtárból egy illemtankönyvet, szívleljék meg az abban leírtakat, és viselkedjenek úgy, hogy a konzervatív városvezetés és a még konzervatívabb polgármester komoly partnerként kezelje őket. Magyarul: tanuljanak meg előbb viselkedni, azután fordulhatnak kéréseikkel, kibontakozási vágyukkal, terveikkel azokhoz, akiktől számíthatnak ilyen irányú támogatásra. A "Szentes Betyár's"-hoz hasonlóak pedig vállaljanak kitüntetett szerepet abban, hogy méltóvá buzdítsák hasonló társaikat arra, hogy meg is kapják a kívánt támogatást. Tisztelettel: Kaszanyi Sándor

<<< Vissza