Egy olyan városban, ahol díszpolgári kitüntetés "jár" a lelkészeknek, ha látványosan és őszintén művelik a kereszténység egységének ügyét, feltételezem, hogy a következő kis hírnek is örülni fognak a közügyekre érzékeny polgárok. Tudott dolog, hogy Szentesen is, meg országos szinten is, a legnépesebb keresztény felekezet a katolikus. Közepesen nagy a református, a legkisebb pedig az evangélikus felekezet, jobban mondva egyház. (A felekezetiségről jó lenne teljesen megfeledkezni!) A pünkösdöt előkészítő napokban történt, hogy a református egyház, tehát a középső, bemutatta, miként kell méltányosnak lenni a nagyobbal szemben, és miként kell elismerni a kisebbet. Az áprilisban lezajlott pápaválasztással kapcsolatban kiderült, hogy a megválasztott Ratzinger bíborosról nem egészen egyöntetű az ökumenét igazán akarók véleménye. Ennek ellenére a református dr. Bóna Zoltán - aki egyben a Magyar Egyházak Ökumenikus Tanácsának főtitkára is - nem előítéletesen nyilatkozik, hanem azt mondja: "... Más dolog Ratzingernek lenni, és más XVI. Benedek pápának... Reméljük, dialógusra és nem monológra került sor." Az evangélikusok nálunk kis egyházáról pedig így nyilatkozik: "A magyarországi keresztyén felekezetek között az evangélikusok esetében tapasztaljuk az ökumené iránti legnagyobb nyitottságot, érzékenységet... Isten adjon további erőt, lelkesedést hozzá, és társakat az összes többi felekezetből!" Mikor a református ember megdicséri az evangélikust azért, mert a "legnagyobb nyitottságra" képes, akkor egy kicsit elszégyelli magát bennem a katolikus pap, mert azt gondolja: nem a mi dolgunk volna a legnagyobb nyitottság felmutatása, hiszen a mi kapunk a legnagyobb? Meg aztán Jézus Urunk szava első renden Péter apostol utódjára nézve kötelező: "Könyörögtem érted, hogy egykor megtérve, megerősítsed testvéreidet." Biztos vagyok abban, hogy a jóakaratú nyitottság nem egyedül a hívő ember számára jelent jövőt és üdvösséget, hanem a hazafias ember számára is. Sajnos, nálunk különféle pártokba bezárkózó hazafiságok lobogtatják a nemzeti zászlót egymás ellen. Szegény hazánknak jót tenne, ha a pártpolitikusok meg tudnának nyílni egymás felé. Mert a pártpolitikai megátalkodottság csak arra jó, amitől éppen gyötörtetik népünk idegrendszere. Kimondom: nagy politikai megtérésekre lenne szükség! Megváltó megnyílásokra! Vági László

<<< Vissza