Rendhagyó módon, évei számát kilométerekben futva ünnepelte ötvenedik születésnapját Vakhal György. Az ismert sportember, aki a szentesi laktanyában teljesít szolgálatot őrnagyi rendfokozatban, tavaly a honvédség legeredményesebb amatőr sportolója címet is elnyerte. Még novemberben, egy félmaraton lefutása után pattant ki fejéből a nagy futás ötlete. Az alakulatából többen is indultak a siófoki futóversenyen, s Vakhal őrnagy az 1 óra 30 perces sikerén felbuzdulva kihívta a többieket egy erőpróbára, január 14-re, az ötvenedik születésnapjára időzítve egy ötven kilométeres futást. A felkészülést sem szokványosnak képzelte: az első napra ezer métert tervezett, s ezt naponta egy kilométerrel megtoldva akart eljutni a verseny napjára a félszáz kilométerig. Az őrnagyról sokan tudják, mennyire fanatikus, ezért mindenki biztosra vette, hogy valahogy végig is fogja csinálni. Azt viszont kevesen gondolták, hogy komoly sportértéke lehet a vállalkozásának. Bár korábbi születésnapjain nem futott, Vakhal György nagy sportember volt világéletében. Főiskolásként lett tájfutó, majd a kihívások kezdték érdekelni, amilyeneket a hosszútávú triatlon versenyek és a maratoni futás jelent. Ez utóbbit, a 42 kilométert már többször is teljesítette. Igaz, nem télen. Kíváncsi is volt: végig lehet-e csinálni a felkészülést, majd magát az ötven km-es versenyt, s milyen időeredményre lesz képes a januári hidegben. Eleinte, amíg kicsit futott, kiegészítette edzéseit úszással és konditeremben végzett gyakorlatokkal is. A futással a 25. napig nem volt gondja: ekkor gödörbe lépett, s majdnem meghiúsult a terve. Ám csak egy napot kényszerült kihagyni, s "döcögött" tovább. Ahogy szaporodtak a kilométerek, egyre nehezebben teljesítette a napi adagokat, s bevallása szerint a 35. napon nem is volt képes futni. Két nap múlva mégis folytatta, bár ekkor már két-három naponként muszáj volt pihenőt tartania. A nevezetes napon szentesi és vásárhelyi katonák csapatával futott versenyt a laktanya mellett elhaladó kerékpárúton a Csongrádi úti ABC-től a tiszai srandfeljáróig téve meg öt km-es köröket. Az őrnagy ellenfelei tíz kilométerenként váltották egymást, míg ő egyénileg futott, végig a többiek előtt járva. A vásárhelyiek ugyan nagyon felzárkóztak, de egy óriási hajrá az őrnagy sikerét hozta: elsőként ért célba. Folyamatosan végigmenni, ez lebegett szemei előtt, mondta később Vakhal György. Teljesült merész álma is: a négy órán belüli idő (3:56:54), bár utólag bevallotta, hogy szerencséje volt az időjárással. Fia és felesége is segítette, buzdította. Nem viselte meg a futás, két napra rá már úszott. A verseny a kétkedőket is meggyőzte, s alapozásnak is jó volt a triatlonban idén korcsoportot váltó, s a szenior III-ban nagy reményekre jogosult sportembernek. A születésnapi futásokat a testnevelő tiszt jövő évtől civilek számára is rendszeressé akarja tenni. Megkérdeztük, tíz év múlva nekifut-e a hatvan kilométernek? Igennel válaszolt, majd a százat emlegette... Darók József

<<< Vissza