A szentesi Tisza-parton csupasz, szinte koronátlan fák árválkodnak. Ha közelebbről megfigyeljük őket csak úgy hemzsegnek ezek a növények a hernyótól. Ezen a területen hatalmas számban jelentek meg a gyapjaslepke hernyói, amelyek szinte tarrágást végeznek. Kártétele a lombos fákon élő hernyókra jellemző, de nem fajspecifikus. A fiatal hernyók kezdetben a fiatal leveleket (korábban a fakadó rügyeket) hámozgatják, a fejlettebb hernyók karéjozzák a leveleket, s ha sokan vannak, az egész fát tarra rághatják. A kifejlett hernyók a 6-8 cm hosszúságot is elérhetik, testüket erős, sörteszerű szőrzet borítja. Hátukon színes szemölcssorok vonulnak végig, a szemölcsök a hernyó első öt szelvényén kékek, ettől hátrafelé a test végéig pirosak. Erről a jellegzetes bélyegről a hernyók könnyen felismerhetők. A parton található fák közvetlen közelében gyümölcsösök találhatók, ahol eddig nem jelentek meg a kártevők, de ha ismeri valaki ezeknek a hernyóknak a "működését", akkor az tudja, hogy először a lombkoronát károsítják, ha ott elfogy a táplálék, akkor jön a cserje, és ha azt is lerágták, akkor már a gyepszintet is elfogyasztják. Hamarosan vége a hernyóinváziónak, mert bebábozódnak, de ezzel a probléma nincs megoldva. Egy fán kikelő lárvák száma elérheti a több százat. Megtámadhatják az erdő melletti gyümölcsösöket is. Erdő melletti gabonatáblákban, dísznövényeken is megtalálhatók a kártevők. A kikelt hernyók a fákon selyemszálon lógnak lefelé, ezáltal a szél könnyen tovasodorja őket, akár 20 km távolságra is elszállítódhatnak. Június végén, július elején érik el a teljes fejlettséget, ezután bábozódnak, majd kb. 10 nap múlva jönnek elő a lepkék. A komoly károk megelőzése érdekében a védekezni a gyapjaslepke ellen, az alábbi készítményekkel lehet: dísznövényeket, -fákat: Chinetrin 25 EC (okt. 31-ig) Decis 2,5 EC, almatermésűeket, gyümölcsösöket: Sumi-alfa 5 EC, Unifosz 50 EC, Thiodan 35 EC, Thionex 35 EC, Dimilin 25 WP, erdészetben: Suma-alfa O,5 ULV, Dimilin ODC-45, Nomolt 15 SC, Dipel, Dipel ES. A növényvédelmi tevékenységről szóló 5/2001. (I.16.) FVM rendelet 2.§ (1) bekezdése alapján a földhasználó és a termelő köteles védekezni azon károsítok ellen, amelyektől a növény a vegetációs időben más módon kielégítően nem védhető meg, vagy amelyek a kelő növényben különösen nagy kárt képesek okozni. A növényvédelemről szóló 2000. évi XXXV. törvény 60.§-ban foglaltak szerint növényvédelmi bírságot kell kiszabni azzal szemben, aki a károsítók elleni védekezés elmulasztásával közvetlenül veszélyezteti a mezőgazdasági termelés biztonságát, továbbá a közegészségügy védelmét szolgáló növényvédelmi intézkedéseket, illetve beavatkozásokat elmulasztja.

<<< Vissza