<<< Vissza

Esélyegyenlőség az unióban

2004. április 9.

 
Kötetlen beszélgetésre invitálta a polgárokat dr. Dobos András állatorvos Petőfi utcai galériájába. Hogy miről szólt a téma? Az uniós csatlakozásról elsősorban. Géczi József Alajos országgyűlési képviselő Szabadkáról érkezett a rendezvényre, a két város, Szeged és Szabadka önkormányzatának közös üléséről. Mint mondta feszélyezett volt a helyzet, hallani lehetett a délebbről, Szerbia belsejéből jövő puskaropogásokat.

Május 1-je után az unió határai közelebb kerülnek Szerbiához, Romániához. Valamikor a magyarnak egy nagy térséget jelentett az egész. Most pánikban vannak mind a befogadó, mind a befutó országok. Félnek az olcsó magyar áruktól, a munkavállalóktól, mi félünk a dömping áraiktól. Kölcsönös pánik, ami olyan, mint a nászéjszaka előtti pillanat - jelentette ki Géczi József, aki szerint nemzetegyesítő ünnep lesz május elseje. A magyar nemzet egészének ünnepe.

Eurokonform magyar képviselőként mutatta be dr. Nyújtó Ferencet, a Földművelésügyi- és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkárát, aki némi elfogultsággal kezdte mondandóját, hiszen galériában, szép képek között még nem tartott a mezőgazdaságról eszmefuttatást. Érdekelte volna, mennyien jöttek az agráriumból?

Mint mondta, a tíz csatlakozó állam a nem egészen 5 százalékot kitevő GDP hányadával Európában nem okozhat félelmet. Az agrárium egyik napról a másikra új irányítás alá kerül Brüsszelben. Azt követően a szakminiszter - bármilyen színű kormányról beszélünk - nagyon kevés dologban tud majd intézkedni. Az államtitkár arról tájékoztatta a jelenlévőket, hogy Lengyelországban kilenc alapproblémát vetettek fel az uniós szakemberek, nálunk négyet.

Ilyeneket, mint az élelmiszerbiztonság kérdése, az úgynevezett kifizető-ügynökség felállítása, az integrált irányítási rendszer és a vidékfejlesztéssel kapcsolatos rendszerrel összefüggő dolgok. Ezek nagy részét azóta teljesítette a tárca, a nemzeti vidékfejlesztéssel még küzdünk. Így vizsgára bocsáthatnak bennünket.

Értékesíteni is nagy tételben, közösen kell tudni, május 1-jétől az FVM-nek nem sok beleszólása lesz a dolgokba, tájékoztatott az államtitkár, majd szólt a pályázati lehetőségekről, támogatásokról, forrásokról. Pályázatban még nem zárt az FVM: még tárva nyitva vannak a bankok kapui, néhány tízmilliárdnyi hitelt még szeretnénk kihelyezni.

Elsősorban a kisvállalkozóknak, kistermelőknek. Az unió a saját pénzeivel kapcsolatban kegyetlenül vad.

Felhasználását szigorúan ellenőrzik.

Mészáros Zoltán a Hunor Co-op Rt. elnök-vezérigazgatója kéréssel fordult a plénumhoz: a magyar élelmiszer, a magyar mezőgazdaság megsegítése kapcsán. Hogy a magyar termékek is ott legyenek a piacon.

Felvetette a kérdést:

- Hogyan lehetne a magyar árukat jó pozícióba hozni? Meggyőződésem, a szentesi paprikának nincs párja, benne van a napsugár. Az emberek verejtéke is. Magyarországon "árat" vesznek az emberek. Az ár meghatározó. A multik behozzák a külföldi árukat, negyven százalék különbség van árban. Én is szeretem a magyar ízt, illatot. Hogyan lehetne velük versenyezni?

A jelenlévők abban egyetértettek az államtitkárral, hogy össze kell fogni. Az könnyíti a helyzetünket.

L. J.

A bábolnás korszak vége

Nagyon várta már a találkozást Krausz Jánosné a Hungerit Rt. szakszervezeti titkára. Be is jelentette mindjárt, hogy 1500 ember nevében kíván szólni. Több mint tíz éve dolgoznak gazdasági társaságban, nem kapnak akkora béremelést, mint az átlag. Nem kapnak 13. havi bért, a nyereséget minden évben fejlesztésre fordította a tulajdonos annak érdekében, hogy a cég életben maradjon.

A Hungerit Rt. Európa egyik legkorszerűbb üzeme lett mára. Bábolnán több bért, mellette 13. fizetést kaptak a dolgozók. A Bábolnai Állami Gazdaságnak többmilliárdos mínusza van, hogy az uniós elvárásoknak megfeleljen újabb milliárdokra van szüksége. Újságból olvastuk, hogy ismét hárommilliárdot kapott az államtól. Ott így megtehették, hogy nálunknál többet adjanak a baromfiért, megengedhették maguknak, hogy a piacon olcsóbban adják az árujukat. Bábolna vígan besétál az unióba. Hogy lehet az, itt vért izzadunk, a másik oldalon látjuk, hogy az állami cég erőfeszítés nélkül, minden áldozat nélkül megél. Egy olyan üzemet támogat az állam, milliárdokat tesz bele, amely csak mínuszokat termel. Nagyon nehéz elfogadni. Esélyegyenlőséget kérünk - jelentette ki a titkár.

Dr. Nyújtó Ferenc válaszában kifejtette: ezt az esélyegyenlőséget hiszem, hogy az unió meg fogja adni. A támogatási és a versenyszabályok olyanok, hogy az állami cégnek az állam nem adhat külön pénzt, semminemű működési támogatást nem adhat. Azt vissza kell fizetnie a büntetésekkel együtt.

- Ennek a "Bábolnás korszaknak" vége. Most nem cserélnék az önök pozíciójában Bábolna pozíciójával. Sajnos nem tudtuk a sertést, tejet, baromfit, e három problémás ágazatot rendbe tenni. A helyzetet megváltoztatni valószínű csak egy termelői tulajdon közösséggel működő céggel vagy csoporttal lehetne megváltoztatni.


<<< Vissza