A küzdősportban szereplő versenyzők általában kiegészítő tevékenységet is végeznek. Az lehet más sportág vagy olyan munka, amelyhez kézügyesség szükséges. Beszélgetőtársam Ballér Barbara, aki cselgáncsban Eb-helyezést, valamint többszörös magyar bajnoki címet szerzett. Pályafutása befejezése után, jelenleg edzőként is szerepet vállal, s mind emellett szőnyegszövéssel is foglalkozik. - Mióta gondolt arra, hogy a két végletet gyakorolja? Hiszen a cselgáncshoz erőre, állóképességre van szükség. Ugyanakkor mint háromgyermekes édesanya, a gyermek neveléshez türelem, a szőnyegszövéshez kézügyességre van szükség. - Tizenöt évvel ezelőtt ismerkedtem meg a szövéssel. Láttam kézzel szőtt szőnyegeket. Azóta szerettem volna megtanulni. Erre Békéscsabán két évvel ezelőtt nyílt lehetőség. A kettő egymással egyenrangú dolog. Az ember amit a sportban meg tud valósítani, azt ott valósítsa meg. A többit pedig más funkcióba, feladatokban. Ha fizikailag az ember kifárad, utána szellemi tevékenységre van szükség. Szövésnél az ember más világba kerül, tud gondolkodni, befelé fordul valamint megnyugtatja az embert. - Munkáival több kiállításon vett részt munkáival. Hogyan jutott el idáig? - Nagyon jó tanárom volt. Nagyon jó képzést nyújtott a békéscsabai iskola. Én is sokat gyakoroltam, készítettem dolgokat. Megpróbáltam különböző könyvekben is utána nézni a szőnyegkészítés fortélyainak. - Edzősködik, gyerekeket nevel, szőnyeget sző. Hogyan tudja az időt beosztani, hiszen a nap huszonnégy órából áll? - Nagyon nehéz. Egy ideig éjszaka szőttem, aminek az alattunk lakók nem igazán örültek. Napjainkban délelőtt szövök és tanulok. Délutánonként edzést tartok (Fábiánsebestyénben, Szegváron, Szentesen) és a három gyermekemmel foglalkozom. - Milyen szőnyegeket készít? - Az erdélyi festékes és a torontáli mintákat tanultam. Kiállításokon is ilyen jellegű szőnyeggel voltam. - Hol szerepelt munkáival? - Volt egy iskolai kiállítás Békéscsabán. Majd 2003-ban látható volt munkám szintén Békéscsabán, a Munkácsy Mihály Múzeumban, mely a "Békés megye élő népművészete" címet viselte. Szintén 2003-ban a Nemzeti Galériában volt egy országos kiállítás, ahová az én szőnyegemet is beválogatták. - Mennyire lepte meg önt az, hogy kétéves múlt után a Nemzeti Galériában látta viszont a munkáját? Ami azt hiszem nagy elismerés. - Nagyon meglepett. Igazából nem is tudtam. Beadtam két szőnyeget zsúrizésre, s az egyiket láttam Békéscsabán, a Munkácsy Múzeumban. A másikról nem szóltak semmit. Felmentünk Budapestre megnézni a kiállítást, s az egyik gyermekünk futva hozta a hírt, hogy "Anyu ott a szőnyeged". Nagyon jó érzés volt viszontlátni a nagy művészek munkái között. - Mi az álma a sport és a szőnyegszövés területén? - A sportban már igazán nincsenek álmaim, hiszen a versenyzést 1996-ban abbahagytam. Edzőként minél több gyermeket a helyes útra terelni. A gyermekek eredménye számomra annyira fontos. Inkább az, hogy milyen emberré válnak. Szőnyegszövésben pedig szeretnék még több technikát, mintát megtanulni, van belőle bőségesen. Szeretném megszerezni a népművészet mestere címet. Dunás Varga Zoltán

<<< Vissza