Képünkön: A Széchenyi-liget helyét jelölő térképvázlat 1866-ból Szentes egyik legszebb közalkotásának létrejötte szomorú történelmi eseményhez kapcsolódik. Születését megelőzte egy tragikus haláleset, a "legnagyobb magyar", gróf Széchenyi István halála. A XIX. századi magyarországi reformtörekvések meghatározó egyénisége, - Kossuth Lajos szavaival - az "ország szellemi ébredésének Prometheusa", döblingi magányában aggodalommal figyelte letiport hazája sorsának alakulását. A 69 esztendős, hullámzó kedélyű, megtört ember 1860. április 8-ára virradó éjjel önkezével vetett véget életének. Széchenyi István halálhíre döbbenetet keltett. Ezrek jelentek meg a hatóságok által siettetett nagycenki temetésen, tízezrek az országszerte megrendezett gyászünnepségeken. Az 1860. április 30-án tartott Széchenyi-rekviemre a pesti belvárosi templomhoz 80 ezer ember vonult fel. Ugyanezen a napon emlékezett meg a nagy hazafiról Szentes Város Községi Választmánya. A magasztos eseményt az alábbiakban örökítette meg a testület jegyzőkönyve: "Méltóságos gróf Széchenyi István kimúlta az egész magyar nemzet általános csapása lévén, az egész haza népében azon legbensőbb megilletődést idézte elő, melyet egy nemzetnek legelsőbbje érdemel. A nemzet ajkain élnek még azon örök emlékű és elenyészhetetlen érdemek, melyeket a kimúlt Gróf hazánk felvirágzására tett; köztudomású az, hogy a magyar nemzet anyagi és szellemi fejlődését a nagy Gróf századokkal előléptette, azért a nemzet csak kötelességét teljesíti akkor, midőn nagy halottja emlékéül gyászt ölt. Ezen kegyelet által indíttatva Szentes város községválasztmánya is, követve az egész hazának általánosan nyilvánuló részvétét, a nemzet legnagyobb halottja megüléséül következő határozatot hoz: 1. Jelen végzés közlése mellett keressék fel a helybeli R. Cath. és Helvét hitvallású lelkészi hivatal: miszerint folyó évi Május 8-án reggel, és pedig a R. Cath. egyházban 9 órakor, ennek bevégeztével a Reform. egyházban gyász Isteni tiszteletet tartsanak, melyre a hatóságok, czéhek, polgárok és az egész nép meghívandó. 2. A község ezen gyászünnepélyekre 500 db meghívó jegyet, 20 db falragaszt nyomat. 3. A községi hivatalnokok és cselédek négyheti gyászt viselendenek, ez utóbbiak a község költségén. 4. Az összes nép felszólítandó, hogy nemzete legnagyobb halottjáért 4 hétig külsőleg is gyászjelvényt viseljen." A szentesiek őszinte gyászát bizonyítja, hogy nem érezték elegendőnek az április 30-diki határozatban foglaltakat, hanem azon túllépve, maradandó emléket kívántak állítani a legnagyobb magyarnak. Ez a szándék öltött testet az alábbi indítványban, amelyet a városi tanács terjesztett a községi választmány elé: "A megdicsőült nagy hazafi gróf Széchenyi István emlékének örökítése végett a Vecseri-fok sziget jövőre Széchenyi-liget, a Kurczától a Kuczoriig (őrházig) vezető új országút pedig Széchenyi út nevet nyerjen." Az előterjesztést a községi választmány az 1860. június 4-diki ülésén tárgyalta meg, s a következő határozatot hozta: "A városi tanács ezen indítványát a községválasztmány a megdicsőült iránti kegyeletből örömmel elfogadván, ezt megörökítés végett jegyzőkönyvbe iktatni határozza." E tömör előterjesztés és határozat alapozta meg a Széchenyi-liget kialakításának eszméjét. A Kurcán túl elterülő, a város külterületének számító Vecseri-fok szigeti rét, sokak többéves kitartó munkája által 1869-re vált gyönyörködtető, felüdülést nyújtó ligetté, s ez által a névadó emlékének méltó megörökítőjévé. Labádi Lajos

<<< Vissza