<<< Vissza

Barátaim emlékére
Műhely

2004. január 9.

 
Az életrajzomat ismeritek, ha nem, szívesen elmondom egy csésze kávé mellett. Ehelyett inkább invitállak benneteket, gyertek el a kiállításomra. Ebben a rohanó világban álljunk meg egy pillanatra és emlékezzünk a képeimen keresztül. Emlékezzünk Tokácsli Lajosra, mesteremre, valamint Katona Imrére, barátomra.

Tokácsli mesternek hálás vagyok minden képért, amit alkottam. Mint művész, mint ember egyaránt mellettem volt, segített, amíg erejéből tellett. Ajánlom a kiállítást Katona Imre barátomnak, a legendás rajztudósnak, aki az 50-es években a festészetet életem részévé tette.

A Szentesi Képzőművész Kör Tokácsli mester irányításával az iskolánk volt. Drahos Pista bácsi tanította a rajzot. Ezek komoly foglalkozások voltak, 30-40 főből álló tekintélyes rajzkör. Próbáltam zenével foglalkozni akkor, talán a szobrászathoz volt nagyobb tehetségem, így keveredtem a köri munkába. Ennek már ötven éve. A Mester szárnya alá vett bennünket. Sikereket arattuk. Jó grafikusok voltak közöttünk, mint például Kerényi Géza. Még Holló László munkáit figyeltem szeretettel, nagyon tudott rajzolni. Berkecz Istvánnal, Pista barátommal együtt kezdtünk.

A Mester végig velünk volt, megtanított bennünket úgyszólván mindenre. Beleértve a restaurálást is. Azt mondta: először meg kell tanulni a szakmát, aztán lehet szárnyalni. Még ma is emlékszem a szavaira, amikor kijelentette: "tíz év kell ahhoz, hogy jó iparos legyen belőletek". Mi általában impresszionisták voltunk, lévén a Mester is az.

Szentesen nagy hagyományai voltak a festészetnek. Elég, ha csak Kiss Bálint, Koszta József nevét említem. Utóbbi olyan hatással volt a festészetre, a festőkre, hogy nem lehetett elszakadni tőle.

Az ember nincs biztosítva, meddig él, talán ez lesz az utolsó kiállításom. Odáig eljutottam, hogy útjára tudok engedni tehetséges embereket. Sok tanítványom van. Talán ez az, amivel legtöbbet tehetek magáért a városért, az emberekért. Soha nem fogadtam el pénzt azért, hogy tanítottam. A Mester iránti tiszteletből. Ő sem fogadott el pénzt.
Sejtem, a tárlat változó kritikát vált ki. Sokan azt mondják majd, maradi vagyok. Azért vannak modernebb képeim is. Nem a legjobb képeket válogattam össze. Vannak jók is, vannak gyöngébbek. Harminc-negyven évvel ezelőtt készült képek. Abból az időből, amikor a barátaim még éltek. Mind magántulajdonban vannak.

Megkérdezték már többen, nekem miért nincs gyűjteményem. Saját képeimből sincs. Régebben voltak. Egy ideig műgyűjtéssel foglalkoztam. Neves művészektől gyönyörű képeket őriztem tulajdonomban. Öregfegyver gyűjteményem volt. Ma már nem nagyon festek. Bár nyugdíjas vagyok, a nyugodt, elmélyült munkára nehezen tudok időt szakítani.

Elmondta: Bíró Jenő
Lejegyezte: Lovas József


<<< Vissza