A Koszta József Múzeumban új kiállítás várja az érdeklődőket. A tárlat címe: Keleti eredetű népek hagyatéka Szentesen és környékén. Dr. Szabó János József múzeumigazgató, akit rövid tárlatvezetésre kértünk fel, a címmel kapcsolatban hozzáfűzi: főként nomád népekről beszélhetünk. Ők inkább állattartással foglalkoztak, náluk a földművelés alárendelt szerepet játszott. - Közép-Ázsia vidékeitől egészen a Kárpát-medencéig terjedt el ez az életmód - folytatja az igazgató. - A Kárpát-medence már igazából nem volt erre alkalmas, így szinte minden nomád nép a végén letelepült életformát folytatott. - Melyek ezek a nomád népek? Mit tudunk róluk? - Időrendi sorrendben: a vaskor közepe táján jelennek meg a szkíták, a leleteket látva, például a sírhalmokat, stb., amelyekben szép számban találtak arany tárgyakat, aranyszarvasokat. Mint tudjuk, a szarvas a hitvilágukban fontos szerepet játszott. Ezek nagy tömegben a dél-orosz sztyeppék ásatásaikor jöttek elő. Ma Szentpétervárott láthatók. Magyarországon csak egy-kettő fordul elő. - A tárlat mit mutat meg mindebből? - Múzeumunkban a köznép, az alsóbb rendű harcosok leleteit találjuk. Nyílhegyeket például - mondja az igazgató, majd folytatja a felsorolást: - A következő nép a szarmaták, amelyek a Római Birodalommal egy időben párhuzamosan éltek az Alföldön. Iráni eredetű népek. A hagyományaik az idő folyamán erőteljesen átitatódnak római elemekkel. Ami különösen csábító a gyermekek számára, a szarmata kor leleteit bemutató vitrin aljába egy terepasztalt rendeztünk be, amely korabeli tájat mutat be. Egyik részén, a patak húzódik, melynek partján ott láthatóak a temetkezési halmaik, a patak másik oldalán pedig a való élet elemei: a ház makettje, állatok, amelyeket tartottak, emberek és állatok figurái. A lovas-nomád életmódot folytató avarok emlékei két vitrinben kaptak helyet. Néhány száz év után nekik is szinte faluszerű településeik jelennek meg. A kutatások során több avar kori temetőt tártak fel Szentes környékén is. - Úgy tudjuk, a múzeum egyik legnagyszerűbb leletanyaggal rendelkezik belőlük. - A tárlat egyik csúcspontja az a honfoglalás kori rangos leletegyüttes, amelyet tavaly tártunk fel Szentes Derekegyházzal határos részén. A temető közepén egy fiatal hölgy sírja került elő, rendkívül gazdag leletanyaggal, melyek itt láthatók a kiállításon. Ékszerek, egyéb díszek, hajfonatkorongok, amelyek ritkaságszámba mennek. És kaftánveretek. Mindezeket a feltárás során készült fényképekkel illusztráljuk. Hozzá adott egy szép színes rekonstrukciós kísérlet, amely értelmezi a leleteket, hogyan és miképpen helyezkedtek el. - Mint hallottuk, ezzel kapcsolatban írásos anyagot kívánnak kiadni. - Egy színes ismeretterjesztő füzetet szeretnénk a látogatók elé tárni, melynek célja ezen honfoglalás kori leletek bemutatása. Közérthető, élvezetes stílusban, reményeink szerint a szakma számára is az újdonság erejével hat majd. Szeretnénk nyomtatásban megjelentetni és árusítani. Eljuttatni például az iskolák számára. A kiadáshoz szükséges összeg jelentős része már összejött, de várunk további támogatókat is. - Kik gondozták a kiállítást? - A tárlat mindazon kollégák érdeme, akik a leleteket föltárták, kiásták, így a már korábban munkálkodó Csallány Gábor nevét kell megemlíteni, de mindenképpen szólni kell Türk Attila ifjú régészről, aki az egyetemi gyakorlati ideje jó részét itt töltötte nálunk. A kiállítás kapcsán ki kell emelni dr. Trogmayer Ottó régész, egyetemi tanár mostani tanítványait: Scholtz Róbertet, Sóskuti Kornélt és Wilhelm Gábort, akik ehhez a szakmai hátteret adták. A technikai megvalósítás Vigh László főrestaurátor szellemes ötleteit és munkáját dicséri. A kiállítás 2004. december 31-éig tekinthető meg, hétfő kivételével naponta 13-17 óráig. Lovas József

<<< Vissza