Vagyunk többen is, akik szinte gyermekként választunk magunknak életpályát. Sokan közülünk tudatosan. Juhászné Pálnok Lenke is korán elkötelezte magát jelenlegi szakmájával. Általános iskoláit befejezve, tizennégy évesen postaforgalmi szakközépiskolában folytatta tanulmányait. Budapesten érettségizett. A munka már Csongrádon várta, igaz, rövid ideig, még meg sem melegedett a főpostán, máris Csanytelekre helyezték. A tanulást azonban nem hagyta abba. Mégpedig nappali tagozaton folytatta, felsőfokú tanfolyammal, úgy másfél évig. Újra Pesten. Aztán tett egy kis kitérőt, gondolta, kipróbálja a katedra másik oldalát is, a dabasi postaforgalmi technikumban oktatta a leendő postás szakembereket. Az iskola akkor létesült, egy évig tanított szaktárgyakat. Azt mondja, szép volt. De... Férjhez ment, a házasság visszaszólította Csongrád megyébe. Két gyermeket szült és nevelt. Majd ismét a munka következett, Csongrádra került hivatalvezető-helyettes beosztásba jelenlegi főnöke mellé. A dolog érdekessége ugyanis, hogy az időszakban Verók István volt a postafőnök Csongrádon. - Mondhatnánk úgy is, Verók úr állandó főnöke lett a pályán. - Igen. Sokat tanultam tőle. Amikor a szentesi posta vezetője, Kis István nyugállományba vonult, Verók István jött a helyébe, én meg átvettem a csongrádi 1-es postát tőle. Ez volt 1985-ben. Végül is húsz évet töltöttem el Csongrádon, közben Győrben elvégeztem a Széchenyi István Műszaki Főiskola közlekedésmérnöki szakát, mivel a posta vezetéséhez szükséges volt, hogy felsőfokú állami iskolai végzettséggel rendelkezzem. Aztán a postaigazgatóság vezetése úgy döntött, hogy áthelyez Szentesre. Velem kívánják betöltetni Miczki Sándor hivatalvezető-helyettes megüresedett helyét. Ő ugyanis nyugállományba vonul. - Gondolom, Verók úr keze is benne volt ebben. - Bizonyára, de örülök neki. - Csongrádon főnök volt, tizennyolc évig hivatalvezető, itt helyettes lett, második ember a postán, mégis vállalta. Miért? - Lehetőséget kaptam, hogy váltsak, új területeket ismerjek meg. A szentesi lényegesen nagyobb posta, több munka is vár benne, ezzel tisztában vagyok. A feladat kihívás is egyben. Egy dolog, ami talán valamelyest nehezíti a munkát, az ingázás. Csanytelekről járok be dolgozni. De megszoktam már, hiszen sokat ingáztam életemben. Bízom magamban, abban, hogy sikerül a rám bízott feladatot elvégezni. A főnökkel korábban is jól együtt tudtunk dolgozni. Lovas József

<<< Vissza