Dr.Imre Ernő és Szűcs Lajos Kivételes napnak számít március 25-e, hétköznap is, ünnepnap is egyszerre. Attól ünnep, hogy Szentes Város Önkormányzata Kiss Bálint halálának 150 éves évfordulója alkalmából emléktáblát helyez el a parókia falán, amelynek építtetője és első lakója az a Kiss Bálint volt, akiről ezt az utcát is elnevezték. Az avatóbeszéd elmondását két okból is szívesen vállaltam: egyfelől családommal együtt 40 éven át lakhattunk ebben a lelkészlakban, másfelől mint Kiss Bálint egyik utóda 40 éven át ugyanabban a dolgozószobában végezhettem lelkipásztori, esperesi, teológiai és irodalmi tevékenységemet, amelyben Kiss Bálint a maga idejében lúdtollal a kezében alkotta bámulatosan sok és felbecsülhetetlen értékű munkáit. Amit elmondok, azzal egyetlen célt szolgálok: felmutatni Szentes város történelmi múltjának egyik óriását és elérni azt, hogy az egész város képviseletében tisztelegjünk Kiss Bálint emléke előtt, mert senki sem tett többet és maradandóbbat ezért a városért, ennek népéért, mint Kiss Bálint a szentesi lelkészi szolgálatának 54 éve alatt. Mielőtt 27 évesen elkezdte volna szentesi szolgálatát, hosszú tanulmányutat tett az osztrák, német és cseh falvakban, megfigyelve, hogyan dolgoznak, mit termelnek, milyen munkaeszközöket használnak, hogyan laknak, öltözködnek, táplálkoznak ott a mezőgazdaságban élő népek. Hazatérve hármas tervet dolgozott ki: mindenekelőtt kell egy nagy, új iskola a gyermekek tanítására, kell a templom a felnőttek oktatására és kell a személyes példamutatás az új tudni és alkalmazni valók bemutatására, röviden, hogyan kell új módon, új eszközökkel dolgozni a szentesi földeken. Az iskola 4 év alatt elkészült: az Alföld első emeletes, nagy iskolája lett, a mai, immár róla elnevezett iskola helyén, majd mivel az egyébként távolról sem kis templomban nem fért el az érdeklődő gyülekezet, 18 év alatt megépítették a mai nagytemplomot, amelyben négyezet felnőtt kényelmesen ülhetett. Ugyanis a lelkiek mellett Kiss Bálint részletesen oktatta a gyakorlati tudni- és tennivalókat is, úgyhogy a gyülekezet nemcsak lelki, de anyagi hasznát is vette a hallottaknak. Fizetését földjavadalomban kapván, mintagazdaságában mutatta be, hogyan lehet a szentesi földeken kertészkedni, korai zöldséget és gyümölcsöt, cukorrépát, egyszóval új és főleg jövedelmezőbb termékeket előállítani. Feltalálóként is sokoldalú volt: bevezette a vaseke használatát, azonkívül "tolókaszát" alkotott, amely az aratógép elődje lett, megalkotta a XIX. század mezőgazdasági szerszámkészletét. Mint történész és néprajztudós, megírta Szentes város történetét, amely egyben néprajzi kincsestár is, megírta a Békés-Bánáti Egyházmegye négykötetes történetét, de a magyar nép őstörténelmét is. Nem mellesleg az új iskola összes tankönyvét is ő írta, s azok jó része akár ma is használható tankönyv lehetne. Tudományos munkásságáért az akkori Magyar Tudományos Akadémia levelezőtagjává, a Természettudományos Társaság rendes tagjává választották. Az ő nevéhez fűződik a szentesi épületek cseréptetővel ellátása is, mivel az iskolában megtanította, hogyan lehet házilag otthon tetőcserepet készíteni. Példás családi életet élt, 6 gyermeket nevelt fel ebben a hajlékban, amelyet esperessé választása alkalmára épített a gyülekezet 167 évvel ezelőtt. Befejezésül két kéréssel fordulok Szentes népéhez: aki erre jár, olvassa el ennek az emléktáblának a feliratát, és úgy éljen, dolgozzék, hogy ne csak ő maga boldoguljon, de Szentes város népe is többre jusson, s utána szebb és jobb legyen Szentesen élni. Erre kötelez Kiss Bálint áldott emléke. Dr. Imre Ernő

<<< Vissza