Kiss Bálintra emlékeztek Szentesen. A református lelkipásztorra, egyházi-, történeti- és tankönyvíróra, történeti kutatóra, feltalálóra, gazdasági reformerre, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjára, a református esperesre. Halálának 150. évfordulóján megemlékezést tartott a város, majd emléktáblát avattak a Szentes Nagytemplomi Református Egyházközség lelkészi hivatalának falán. A megjelenteket Szűcs Lajos alpolgármester köszöntötte, avatóbeszédet dr. Imre Ernő nyugalmazott református esperes mondott. Azt követően "Az Ekklesia Tagjairól" Szentes népélete a XIX. század első felében címmel kiállítást rendeztek a Koszta József Múzeumban. Az eseményen közreműködött az egyházközség kamarakórusa és Bíró Eszter, a Kiss Bálint Református Általános Iskola tanulója. A műsort követően - Szirbik Imre polgármester szavait idézve: Azok a gyönyörű dalok, amelyek az előadásban elhangzottak, Kiss Bálint korának, hitének dalai, sokak szívét megdobogtatták - dr. Szabó János József múzeumigazgató köszöntötte a megjelenteket. Az alábbiakban a polgármester megnyitó beszédéből idézünk: - Olyan dolgok történtek e néhány percben, ami nem hiszem, hogy bárkit is érzelem nélkül hagyott. Kiss Bálint titka itt van. Szentesi szóhasználattal a gyüttmöntek kategóriájába tatozott. Jött, és fél évszázados munkásságával ebben a városban olyan nyomokat és gyökereket hagyott, melyek másfél évszázaddal halála után sem halványodnak el. Munkásságának olyan vonásai vannak, amelyek nemcsak lelkipásztorként őrizték meg emlékét, hanem egy modern város egyik alapkövének letevőjét. Munkássága révén felfedezte azt az egyháztörténetet, amit előtte elkezdtek írni, utána az ő szellemében folytatták, és ma, amikor a város történetét kutatjuk, a XVIII-XIX. század első felének jelentős forrása az, ami az eklézsia történetéről szól. Amely szól a városról, a kor gondjairól, lehetőségeiről, élő emberek soráról. Arról, hogy miként gazdálkodtak, hogyan éltek, milyenek voltak ünnep- és hétköznapjaik. A modern Szentes gazdasági alapjának egyik megszervezője volt. Ekét tervezett, malmokról írt, és minden egyes szolgálata után a templomban, amikor befejezte az igehirdetést, akkor mindig fölhívta a figyelmet az éppen aktuális munkákra. Elmondta, hogy palántáljanak, szántsanak, vessenek az emberek. Tudományos munkássága túllépte Szentes határait, ugyanakkor szentesi gyökerekkel lett a magyar tudóstársaság tagja. - Kiss Bálint iskolát épített, templomot, paplakot épített. Ezt többen megtették, de hogy ebben a sorrendben tette, az azt a gondolkodást jelzi, hogy a javak először is a közösséget illetik meg, a jövő szakembereit, utána a jelenben élő lelkeket, és majd utolsó sorban az ezeket szolgáló személyeket. Ez a sorrend, ez a tartás átível Kiss Bálint korából hozzánk is, és ha e kiállításon a személyére emlékezünk, kortársaira, kívánom azt, hogy gondolkodását is tegyük magunkévá - mondta a polgármester. A kiállítást Mód László néprajzkutató rendezte, kivitelezésében Vígh László főrestaurátor volt a segítségére. A tárlat április 19-éig, hétfő kivételével naponta 13-17 óra között tekinthető meg a Koszta József Múzeumban. (lovas)

<<< Vissza