Másolat.

                                                                                     .                      

 

A SZENTESI REFOR. EKKLÉSIA 311.jpg 

HISTÓRIÁJÁNAK

folytatása

1801dik Esztendõtöl fogva 1825ig

mellybenn

ennek Állapotja, nevezetesebb Tagjainak

 Életek, emlékezetet érdemlõ Dolgai, Változásai,

 össze-szedetve elõ-adódnak

Prédikátor Kis Bálint által.

                         .           

 

IIdik Kötet.

312.jpg  Sunt, guos, cum legerint Antiquorum facta, haec nova et re

centiora non multum delectant. Nonque ita res se habet, ut

quae nobis notiora et familiariora sunt, in minori pretio

habeamus. Tametii haec veniebant in mentem, non usque

tamen voluere, ut me a rebus nostris memoriae mandandis

deterruerint. Ea enim quae nostro tempore contigerunt, indicio

meo tanti sunt, ut eos, in aetatem hanc ingratos, atque in

iquos putem, qui haec veluti levia quaedam, ae notitia parum

digna, negligere videantur.

B. Flacius L. 1o.

313.jpg  Az Isteni Kegyelem megengedte nékem, hogy ezen század elsõ negyed részét, ebben az Ekklézsiábann változás nélkûl életbenn el tölthettem, ‘s szemléllõje és részese is lehettem azoknak, mellyek ezenn idõszakbann ebben megtörténtenek. – Ugy igyekezem hát azoknak emlékezeteket által adni az utánnunk következõknek: hogy azokból alkalmasint felvehessék azt, millyen állapotban volt ez az Ekklézsia, ezenn fojó XIXdik századnak kezdetébenn; hogy így mikor ez is, az elmúlt századok utánn lefojik, az akkor élõk össze hasonlítvánn ennek kezdetét a végével, ítélhessék meg, mennyit változott, mennyit ment elébb vagy hátrább ez az Ekklézsia 100 esztendõ alatt ‘s vehessenek abból tanúságot a jövendõkre nézve.

Az ezenn idõbenn éltek, szembe tünõképpen sokat munkálódtak, sokat költöttek ‘s építettek az Ekklézsia javára – különösen meg érdemlik ezek a maradék háládatos emlékezetét. Nem szerezhettek ugyan õk hasznot hajló Örökségeket, nem gyûjthettek Capitalisokat, mert e tõllök nem telhetett: gyermekeiknek ‘s unokáiknak engedték ezt, hogy az által mutassák meg, ha méltók-é elhunyt Atyaikhoz.

Mindeneket hívatalomhoz illõ egyenességgel adtam elõ, ugy a mint azokat meg tudhattam. A mi ditséretet érdemlõ volt nem halgattam el; de érdemtelenreérdemetlenre (Ekklézsia-II. 313.jpg) a di 314.jpg cséretet nem vesztegettem, a fogyatkozásokat mind az által úgy igyekeztem meg róvni, hogy azok ne annyira a tselekvõnek kissebbségére, mint inkább másoknak intésére szolgáljanak.

Tsekéllynek láttzó dolgokat is jegyeztem fel, mert szükségesnek láttam azokat, az Eklézsia tagjainak ‘s állapotjoknak közelebbrõl való esmeretére.esmérésére (Ekklézsia-II. 314.jpg) – A régi Sidóknak Görögöknek Romaiaknak sok Historiáik forognak kezünkben, de azokból a magános embereknek öltözetjeiket, házi eszközeiket, életekélések (Ekklézsia-II. 314.jpg) módját tsak a naggyából lehet megesmérni, mert a nagyobb dolgokat fel jegyzették, a minden napi közönséges dolgokat pedig, mintha azokat örökké mindenek tudnák – el halgatták; azonban az is igaz: hogy a figyelmezõ elme a közönséges tsekéllynek látszó szokásokból, még hellyesebben ki tudja szemelni, az ész és erköltsbeli culturának mivóltát, mint a nevezetesebb történetekbõl, mellyeknek szerzõ okai kevessenn szoktak lenni. A hívatalnál ·/·

A hívatalnál fogva egymáshoz köttetett személlyeket; az egyszerû dolgokat; a több esztendõkig tartó építéseket, – az állandó, vagy észre vehetetlenül változott szokásokat, nem akartam a fellyebbi mód szerént az Esztendõk által megszaggatni; hanem a nevezetesebb tárgyak szerént számokkal megkülönböztetett részekre osztva, a mint egymásutánn következtek, ugy adtam elõ, azért: mert így sokkal könnyebb az Ekklézsiának ezenn idõ szakaszbeli állapotját által látni.

Reménylem, hogy a kik szeretik ezt az Eklé315.jpg zsiát, mellynek kebelében születtek, neveztettek, élnek és halnak; a kik háládatosok es õ véllek sok jókat tett elhúnyt Atyáik eránt: ezenn hasznothaszont (Ekklézsia-II. 315.jpg) nem keresõ, jó indulatból származott munkámat kedves ajándékúl fogják venni, – míg ezt is az idõ meg nem emészti.

Az elõadandó fõbb Tárgyak a következendõk lésznek:

A Presbyterium, 316az oldalszámok feltehetõen késõbb íródtakbe – A Lelki Pásztorok, 320/354 – Az Oskolai Tanítók, 375 – A Kántorok, 401 – A Curátorok hozzájok tartozókkal, 403 – Az Ekklezsia Tagjai. 433 – Az Ekklezsia Épületjei 497 – Javai 557 – Jövedelmei és Költségei 570 – Átaljábann az Ekklézsia állapotja, mind társasági mind Erköltsi tekintetbenn – feljegyzõdvénn azon Polgári Társaságbeli nevezetesebb személyek is, kikkel Ekklézsiánk ezenn idõ szakaszbann közelebbrõl való össze köttetésben volt, és a kik ennek békességét elõ mozdították, vagy legalább ezt nem háborgatták. 575

316.jpg  Elsõ Rész

A Presbyteriumról.

A millyen szükséges a lélek a test élete feltartására, tselekedeteinek igazgatására; ollyan szükségesek az Elölljárók a társaságban – szükségesek azok, Krisztus Urunknak és az Õ Apostolinak itéllet tételek szerént, az Anya szent Egyházban is azért: hogy ennek békességes fel maradására, az ebben lévõ jó rendre vigyázzanak; és ezenn Sz. Társaság tzéljanak el érésére, melly a kegyesség szerént való tudománybann és a jó erköltsökbenn való elömenetel, ‘s ez ezekbõl származó lelki testi jó állapot, igyekezzenek.

Illyen Elölljárók a mi Ekklézsiánkban is eleitõl fogva vóltanak; a kik neveztettek az Apostoli idõbõl vett nevezettek Pres bytereknek.

Ennek a századnak elsõbb Esztendeibenn állott ez a Presbyterium: a Prédikátorokból ·/· a Prédikátorokból; a Curátorokból és a Külsõ Elõlljárókból, Kik is név szerént az 1801dik Esztendõbenn ezek vóltak: Szalai Pál és Kis Bálint Prédikátorok; Curátor Sós Péter; Bíró Miketz Mihály. Esküttek: Borza József, Idõsb Nš Dobosy Mihály; Nš Dobosy János, Székelly János, Sarkadi János, Vetseri István, Csák Sámuel, Lakos János, Balog István.

1806dik Esztendõben ki advánn a vener. Tractus a Presbyterium el-intézésérõl; tagjaiknak kötelessé317.jpg geikrõl és Esküvések formájárul irásba tett rendeléseit, ettõl fogva a rendelések értelme szerént az Ekklézsia köz-tagjai közzül is valasztódtak Presbyteriális személlyek.

1810ben már a városi külsõ Elõlljárókonn kivûl (: kik közé Esküttnek felvevõdtek, 1802ben Keresztes János, 1804ben pedig Sebesi András :) ezek vóltak a Presbyterium tagjai, a közrendûek közzûl: Székelly János, Vetseri István, Török János, Ugi Tót István, Kováts István, Lakos Mihály, Bajkai István, Hajdú István, Molnár Mihály, Török Sámuel és Balogh Sámuel.

1816beli revolutiókor minden külsõ Elölljárok, minden Presbyteriális személlyek hívataljokból ki tétettekbeszúrás a sorok között (Ekklézsia-II.317.jpg) a fel háboritott nép által; Ujj Esküttek választódtak, nevezet szerént ezek: Bíró Borbás Mihály. Esküttek: Nš Borsos János, Csák Ferentz, Szépe János, Jakó Ferentz, Nagy János, Zeke János, Halász Szabó István, De'sõ Mihály, Nagy György, Berényi Pál, Vas Pál, Udvardi István. Ezek a régibb külsõ Elölljárók közzül tsak eggyet is magok mellett meg nem szenvedvén, a következendõknek választásába egyeztek meg: T. Doctor Sebõk Sámuel, Procátor Borsos Szabó Dániel, N. Boros Sámuel, Nš Borsos Szabó József, Molnár Mihály, Török Sámuel, kik már ez elõtt is Presbyterek voltak, meghagyódtak hivatalokban; Ujonnan választódtak pedig. Csákó Gergelly, Matóltsi Sándor, Török Miklós, N. Sarkadi István és Sós István. Ezek közzûl némellyeket hívataloktól ki tettek kevés idõre ezen revolutió utánn; némellyek önként resignáltak, némellyek 318.jpg  meg hóltak ugy hogy már

1825ben ezek voltak a Prsebyterium tagjai a külsõ Elöljárók közzûl: Kováts István, Lakos Mihály, Nagy János, De’sõ Mihály, Berényi Pál, Sós József. Az Ekklézsia tagjai közzûl pedig: T. Doctor Sebõk Sámuel, Fiscalis Nš Dobossy Lajos, Nš Boros Sámuel, Keresztes János, Nš Borsos Szabó János, Matóltzi Sándor, Török Sámuel, Lakatos Ferentz, Udvardi István és N. Curátor Nš Dobosy József. A Presbyterium ·/·

A Presbyterium Jegyzõi voltak 1801tõl 1805ig Ketse Nagy András; 1805tõl 1816 Takáts mester Balog István, 1816tól fogva 1825ig Teremi János.

A Presbyterium Praesei vóltak a Prédikátorok a Cánonok szerént, a Gyûlés hellye az Elsõ Prédikátor háza, mind addig míg 1824be a Curátori szállás az Oskola épûlletjébe nem tevõdött által. Ettõl az idõtõl fogva már ott tartódtanaktartódnak (Ekklézsia-II. 318.jpg) a Gyûlések. – A Gyûlés ideje rendszerént vasárnapi reggeli Isteni tisztelet után való idõ, mellyre a Curátor hívatja össze a Presbyterium tagjait. A Gyûlés tárgyait a Curátor adja elõ Irásba. A végzéseket Protokollálja az Ekklezsia Jegyzõje, ugy a fontosabb dolgokat, a Presbyteriumnak valamellyik ahoz jobban értõ tagja.

Ez a Gyûlés gondoskodik az Ekklézsiában szolgáló személy319.jpg lyeknek a Tractualis Esperest meg egyezésével való meghívásokról; Conventio szerént való fizetéseknek meghatározásárol, kiadásáról; azoknak egész 1812ig minden Ujj Esztendei meg marasztásokról, ha panasz volt reájok, meg intésekrõl; vagy az Esperest hellyben hagyásával el botsátásokról.

Ez a Gyûlés választotta a Curátorokat, ez állította elõ az Egyházfiakat, eleibek advánn kötelességeiket. Mit és miképpen kelljen épiteni, az Ekklézsia tagjaira tehetségekhez képpest mennyi Ekklézsiai adót kell vetni; a kik gabonabéli tartozásokat pénzenn akarják meg váltani, mennyit fizessenek – e határozta meg. A Curatoroknak, Egyházfiaknak számadásaik ez elébe terjesztõdtek, ez absolválta a jól számoltakat, exquáltatta az adósokat. A Templomba nem járókat, Ur vacsorájával nem elõket, részeges, vesztegetõ, tiszta talan életû, háborúságban elõket, eleibe hívatván meg feddette, ‘s a Keresztyénhez illõ kegyes életre serkentette. Ezek közûl választódtak az oskolák Inspectorai is a Praedicátorok mellé, és ha valaki ki hólt a Presbyteriumból, köz megegyezéssel ez a Gyûlés vett fel más újj tagot társaságába. Egy szóval a Presbyterium volt az Ekklézsiának legközelebbrõl való kormányzója, felmaradásának ‘s jól létének fõbb eszköze. –

Második Rész 320.jpg 

A Lelki Pásztorokról.

I Szakasz

A Lelki Pásztorok Életek leírása.

Ezenn /· Ezenn század elsõ negyedében élt 4 Prédikátorok közt elsõ vólt

A. T. Szalai Pál a ki született N. Kõrösönn 1756ban. Az Attya vólt akkori N. Kõrösi Prédikátor T. Szalai György, az Annya pedig Komáromi Krisztina néh. Debretzeni Prédikátor Komáromi Mihály leánya. – Kezdette tanúlását a hazájabéli Oskolában a honnan vitetett Német nyelvet tanúlni Késmárkra, Tót nyelvet tanúlni pedig Modorba, innen Kõrösre vissza kerûlvénn és ott az alsóbb Oskolákat végezvén ment a Debreczeni Collegiumba, a hól 8 esztendeig volt Togátus Deák, – vólt Primárius és Syntaxisták Praeceptora. El hagyvánn a Collegiumot, lett H. Böszörményi Rectorrá, a hól ditséretessen töltvénn el 2 Esztendõt, ment Eperjesre törvényt tanúlni, – ‘s lett Patvaristává a Seculáris életet tévénn czéljává: de a mellyre hamar rá unvánn Académiákra ment, Helvétziába – nevezetesen tanúlt Basileába és Lousannba.

321.jpg Le jõvénn hazájába, tartózkodott egy kevés ideig D. Patai Prédikátor Gózon Úrnál. Ott megkereste elsõben a Gyöngyösi Ekklézsia hívása Prédikátornak, de ezt nem fogadta el; hanem ment Pilisre Gralis Belezai Miklós udvari Papjának; a hol esztendeig szolgált, élete legszebb napjainak tartvánn az itt eltöltött idejét. – Itt létébe meghívodott Pápai Professornak de nem acceptálta; azutánn hivódott B. Füredi Prédikátornak, és oda el is ment ‘s elvette feleségül néh. B. Füredi Prédikátor Futó Mihály szép Özvegyét Márton Erzsébetet. Ekkor tájba botsátódott él hivatalából szentesi Prédikátor Szõnyi Pál, ennek hellyébe tehát noha mind a Tractus mind a Superintendentia sok ideig ellene vóltállott (Ekklézsia-II. 321.jpg) Szentesre hozódott, sógorának Fiscális Dobosy Gergelynek eszközlése által, és itt 15 esztendeig ‘s 4 hónapig szolgált sok haszonnal.

Teste alkotmánya középszer nagyságnál valamivel volt magossabbatska, egyenes állású, módos kövérségû, lassú és egy kis rátartást mutató járású, hatalmas fojó bõbeszédû. – fekete rövid hajú, mellynek a vége felgöndörödött, kerek fejér ábrázatú, fekete szemû, középen egy kevéssé be hajlott órú. Öltözete volt: fejér nyakra való, fekete lajbli, nadrág és tsizma. A házánálháznál (Ekklézsia-II. 321.jpg) ·/· házánál nyáronn por köpönyeg, télen olaj 322.jpg szín kaputba járt, és bõr sapkába, hivatala fojtatásakor pedig két elejû fekete kaputsokot, három szegletesen felakasztott nagy karimájú kalapot viselt ‘s palástot, – essõ ellen verhenyeges szürke köpönyeget, hideg ellen olajszín róka mállal prémezett matéria bundát hordozott.

Tanításaiban inkább declamáló mint tanítói hangon beszéllõ nem annyira világos, mint sok szó szaporításával meg hosszabbított elõ adású volt. Könyörgeni buzgón és válogatott szókkal tudott. Hivatalos foglalatossági mellett le fordította és ki is nyomtattatta a maga költségén Burkitnak a Jalab és Péter Aploknakapostoloknak leveleire írt világosítását, arról de a mellybe sok kárt vallott, nagy részént rajta maradvánn – annálfogva a Sz. János Apl 3 leveleire írt világosítását; valamint szinte Saltzmannak: "Sebastián Kluge“ titulusú könyvét, mellyet illyenn nevezet alatt akart kiadni “Eszes Péter élete fojása” sajtó alá nem bocsátotta. – Könnyen tanúló jó esze vólt, beszélt németûl, Tótúl, jól, Francziáúl meglehetõsen. Itt laktába egy nyáronn senkinek szándékát tudtára nem adván el ment Otlakára, és ott az Oláh Paptól írni, olvasni, beszélni oláhul 2 hónap alatt meg tanúlt. 323.jpg Hegedûlni, flautázni tudott Klavírozni halála elõtt 3 esztendõvel kezdett tanúlni és ebbe is szép elõmenetelt tett. – A Barátkozásban vidám, tréfás, beszédes volt, tsak hogy mindenkor azt akarta, hogy mások õ tõlle függjenek, de õ ne másoktól. – Közelebbrõl való baráti vóltanak: Kántor: Mezei Péter és Nótárius Patai János, ezt különösenn szerette, gyakorta mikor annak jeles tselekedeteit emlegette, a könny ki tsordulásáig néki buzdulva mondotta; “soha sem láttam nálla jobb embert” Sokat szoktatta ennek a városnak Ifjait ara: hogy miképpen viseljék magokat tisztességesen, mind a közönséges mulatságokba, mind egyébütt is; és e részbenn Õ neki a’ maradék sokat köszönhet. – Édes Annyát özvegységében hóltig tartotta ‘s tisztességesen eltaríttatta . Testvér hugát Mátéfi Istvánnét ki házasította; Öttsét Dánielt fel-nevelte, és szabó mesterségre meg taníttatta. – Gyönyörködött jól tenni az idegenekkel is, – sajnálni lehetett hogy ez a barátságos jó szivû ember, az õ szép formájú, vidám természetû ·/· természetû ‘s magát kedveltetõ feleségével, de a ki nállánál valamitskével idõsebb, és magtalan vólt, nem vólt egésszen megelégedve.

Utólsóbb esztendeiben le mondott minden külsõ gazdaság fojtatásáról, juhait ‘s más jószágait eladta, földjeit felébe szántatta, és azt mondotta: "hogy ennek 324.jpg szembetûnõképpen veszi hasznát; és bár ezt elébb tselekedte volna. – Gyönyörûségét találta a kertészkedésbe abban az idõben az egész városonn a legszebb kertje vólt. – és a halászásban: a Görög Pap Popa György kötött számunkra egy ugy nevezett pendely hálót ‘s megtanított a vélle való bánásra, – sok kedves nyári mulatságunk volt ezzel. Sok ártatlan Agapékra szeretettel ‘s örömmel való együtt ebédlésre ‘s vatsorálásra /:össze vivénn Asszonyaink, kiki a mit készített:/ szolgáltatott alkalmatosságot, a mikor szokott szava vólt ez: “Dum fata sinunt vivite lacti.” Esztendeig tartotta házánál Néh. kedves Testvérének Lidiának, Fiscális Dobosy Gergelytõl való leányát Lídiát, ‘s férjhez adta N. Kállai Prédikátor T. Fazekas Györgyhöz, de alig tölt el egy esztendõ mikor ezt a hírt veszi kedves Húgáról: hogy elméjében megháborodott; nagyon megkeseredve tehát el ment látogatására Julius eleinn 1802 Debreczenbe, a hol azt az akkori Orvos Doctor Szent Györgyi Úr curálta. Onnan el ment a hegy közre Ifjúsága némelly jó barátinak látogatására, ezen útjában a kedvetlenség, a nagy melegség, mellynek annál inkább ki volt téve, hogy fedeletlen kocsin ment el; a szokatlan hosszú útazás és az azzal együtt járó törõdés meg zavarták egészségét. 325.jpg  Július 31dikén estve meleg tzipóba irós vajat tétetvénn, ebbõl amint modotta sokat talált enni. Vatsora utánn lementünk a Kurtzára fördeni, ekkor éjjel rosszúl lett, forró hideg jött rá. 3dik Augusti már egéssz nap feküdt és olly forrósága volt, hogy miatta fantasírozott. 4a Aug. hívattuk Horvát József Chirurgust ez laxativát adott, ezt kétszer is kihányta utoljára laxálta; 7a már jobban vólt. Ekkor adott bé neki: lapidis Cancrovit – izzasztónak, ez felette nagy tûzbe hozta, és forró rothasztó hideg lelésbe esett által hozattuk tehát Vásárhellyrõl a Vármegye Doctorát Szekér Urat, ez Chinát rendelt és két lába száraira vesicatoriát ragasztatott, mellyet Horváth Chirurgus sokára vévén le, a lábán tsunya seb lett, ugy hogy a miatt egéssz szüretig az ágyba kellett lenni. Szüretkor fel lábbadozott, és gyakran kotsizott. – által jõvén Szekér Doctor megint Chinát ·/· Chinát rendelt, mellybõl midõnn valami egy ittzényit meg ivott, a hasa felfúvódott ‘s mindég rosszabbúl rosszabbúl lett, ugy hogy November 10dikén estveli 6 és 7 óra közt meghólt, élte 46dik esztendejébe 1802ben.

Betegségét erõs lélekkel szenyvedte, tsak az Orvosok ügyetlenségek ellen fakadt ki néha. Nyugtatására szolgált, el múlt sok jó napjaira való viszsza emlékezése. Eléggé ki vettem, így szóllott, részemet, 326.jpg a világba, szerentsém hogy gyermekeim nintsenek, a kikrõl kellene aggódnom. Nec laudis nec vituperii ullos haeredet habes. Unalmas óráiban végig olvasta a Ladovocat Históriái Lexiconát. Kevéssel halála elõtt voltak itten visitálni Esperest T. Kúti Ádám és notárius T. Gyarmati Ferentz, tõllök vég bútsút vet, nem is látták többé egymást. – El temettetett Novemb. 14dikén utólsó tisztességére Prédikatiót tartottak: Vásárhellyi Prédikátor T. Kis András Textusa lévén Mát. 24.46. és ugyantsak Vásárhellyi Prédikátor T. Lendvai János. Letzkeül vévénn fel 2. Kor. 5:1. Halotti Orátiót és verseket mondott akkori Rector Õri Fábián Dániel. Nyugosznak tetemei a vásár álláson levõ temetõnek mindjárt a Kapujába, a hová a városnak nagy része ki kisérte. Fûtûl való fájára szegezett Epitaphiumára ezek voltak felmettzve: “Az érzéketlen porok közzé. – itt elegyednek. T. T. Szalai Pál Urnak, – földbõl való részei, – a hit ékes formája, – hatalmas beszéde, – jó szíve, – hellyes itéllet tétele – sok tudományokkal ‘s nyelvek értésével megrakott emlékezete – figyelemre méltóva tettek vala – Tiszt: hivatalát kezdette Pilisen, folytatta Füreden, végezte Szentesenn, – a hol 327.jpg 15 Esztendeig hívenn ‘s hasznosann szolgált. – Itt lett a Békési N. Tractus Assessorává, – Házasságban élt – Marton Erzsébet asszonnyal 16 Esztendeig, – megszûnt testére nézve élni 46 eszt. korábann 1802dik Esztbenn. Nov. 10dikénn Tsendesenn nyugodjanak tetemei!

B; – Ezenn jeles Tiszt. Férfiuval, mint szeretett jó Collegájával 3 esztendeig és 5 hónapig szolgált együtt ezenn idõszakaszbeli második Prédikátor Kis Bálint, a ki ezeket írom. Születtem én Vésztõnn Békés Vármegyébe; az Atyám volt Kis István, az Anyám Nagy Katalin, megkeresztelõdtem Préd. T. Barta József által 1772dik Esztendei Decemb. 9dikén.. Áldott emlékezetû jó Anyámnak tanátslása ‘s igyekezete utánn, adtam magamat a tanulásra, mellyet kezdettem a hazámba; folytattam Deretskénn a hazámba hûséges tanítóm volt Szathmári György három esztendeig, a ki Szováti nótáriussá lévén, barátja oda való Prédikátor Budai Ferentznek segítõtársa·/ segítõ társa vólt a polgári Lexicon megírásában, – Derecskénn pedig jó lelkû tanítóm volt és gyámolom Polgári Pál, ki Ócsai Pappá lett és ott holt meg is.kiegészítés a lap alján (Ekklézsia-II.327.jpg) (Zolnay: 234–235. oldal) végeztem Debretzenben, a hol PraetoromPraesesem (Ekklézsia-II. 327.jpg)·/· Preatorom volt Budai Ésaiás, a mostani Superintendens. Professoraim: Sinai Miklós, Miletz József, Ormós András, Szilágyi Gábor és Kotsi Sebestyén István. Togatus Deák lettem 1790ben Aprilis 24dikén, 1795ben a Vésztõi Oskola Rectorságra, Hazám Elöljárói által, a Professorátustól különösönn kikérve a Collegiumtól ki hozattam, a hol örömmel és szíves igyekezettel tanultam és tanítottam, 328.jpg  nevezetesenn itt mentem annyira a német nyelvben, mellyet Debretzenbe elkezdettem tanúlni, hellybéli Prédikátor T. Kolláth Mihály inkább barátomnak, mint superioromnak segittsége altal, hogy nem tsak a könyveket értettem meg, hanem beszélni is meglehetõsönn tudtam – 3 esztendei Rectorságom eltelvénnel telése után (Ekklézsia-II. 328.jpg) 1798bann mentem fel a Fõ Tiszt. Superintendentia ajánlására a Consiliumtól nyert Királlyi Passussal a Jenai Universitasba, itt töltöttem el életemnek egy legkellemetesebb esztendejét, – egy háznál lakván és együtt tanulván Tatai András barátommal – ‘s szorgalmatosan eljártam a Griechenbach Paulus, Niedhammer, Ilgen, Fichte, Hufeland és Loder Professorok letzkéire. – vissza jöttem a hazámba 1799be Pünköstre, minekutánna menõbe Bécset, Prágát, Dresdát, Lipziát; jövõbe pedig Cóburgot, Erlangát, Norimbergát, Regensburgot, Passaut Lintzet, – a bennek lévõ nevezetesebb dolgokkal megszemléltem volna. – Ebben az Esztendõben május 19én szentelõdött fel a H. m. vásárhellyi Újj Templom, mellynek fundamentuma 1792ben ugyantsak május 19ikén tétetett le. Oda én is elmentem Académiai úti társammal Alvintzi Mihállyal. Itt láttam elõ ször T. Szalai Pált, a ki a Templom 329.jpg  szentelés alkalmatosságával Prédikált, Textusa lévénn a 100dik’Sóltár. Haza menvénn olly szerentsés voltam, hogy 10 nap alatt 3 hellyre hívtak Prédikátornak, elsõben Sasra Bihar vmegyében; azutánn Tartsára, 9ik Juniusban pedig Szentesre az Ekklézsiának két betsülletes Deputátusai ugymint Borza József és idõsb Nš Dobossy Mihály által. – Sasra ajánlottam magam helyett az Eklézsiának Alvintzi Mihály Barátomat, el is vitték, és ott hólt meg is. –

TartsáraTartsánn (Ekklézsia-II. 328.jpg) jobb szerettem volna maradni, a hová már széllyel nézni által is mentem vala, mint Szentesre jönni, annyival is inkább: mert Szalai Pált mindenek úgy adták elõ, mint egy fenn látó, kötözködõ alkalmatlan·/· alkalmatlan Collégát, de az Esperest Kuti Ádám hozzám írt levelében meghagyta, hogy Szentesre Interimális Prédikátornak jõjjek el, ezenn Jó Atya parantsolatjánakparantsolatját (Ekklézsia-II. 328.jpg), a ki engemet Rector koromba megesmervén hozzám hóltig jó indúlattal viseltetett, engedtem és el jöttem ide Jun. 13dikán ‘s a következett vasárnap Predikáltam Letzkéül vevénn fel. Fil. 3:13.14. Nem állítom, hogy immár a czélt elértem volna etz. A templomból való kijövetel utánn, a Presbyterium engemet meghítt rendes Prédikátornak; de én azt feleltem: többre nem kötelezem magamat, mint a mennyire az Esperestem 330.jpg  szabadságot adott, t.i. az, Interimálitásra. különbenn is már én a Tartsaiakat, a hozájok való menetellel meg bíztattam. Más nap Deputatio megyen az Esperesthez, a ki ismét irja hogy maradjak itt és a Tartsaiakról mondjak le. Azonban a Collégám T. Szalai Pál, a felõlle való vélekedéssel, egészen ellenkezõképpen, szíves szeretettel ‘s barátsággal viseltetett hozzám; a Curátor Lakos János is minden nap meglátogatván, sok jót mondott erõl az Ekklézsiáról itten maradtam hát, ‘s a Tartsaiaknak levél által a hozzám való jóságokat megköszönvénn, róllok lemondottam. – Az Exmittáltatásom Vásárhellyen ment végbe Jul. 16dikán sok szentesi és vásárhellyi Convocátusoknak jelen létekben, dél elõtt 8 órától fogva 12ig a régi Consistoriális házban. Elsõben felolvastam amaz elõre kihagyott Textusról, melly vagyon Tsel. 20.28 készült Prédikátiómat. – Azutánn kezdõ dõtt a Censura, melly helybe hagyadván, a Papi hívatalra ki botsátódtam ‘s fel esketõdtem. Curátor Lakos János a vejénél Notarius Balog Ferentznél ebédet adott, melly kerûlt az Ekklezsiának 13 Frtjába. a Papók Diarnumainn kívül. Haza jõvénn Szentesre, ismét meghivódtam rendes Prédikátornak ‘s ajánlottam magamat. – Még ebben az Esztendõben, az Octoberi vásárkor be men331.jpg tem Debretzenbe a Consecratióra, ama víg kedvû, nyájas társalkodású Eskütt Vetseri Istvánnal, a Consecratió de a superintendens Vetsei Sámuel, a köszvénybe nyûglõdvénn, a következett Lõrintzi vásárra halasztódott, a mikor az végbe is vitetett és a szokott Papi Diploma, vagy Formáta ki adódott. Gen. Notarius T. Benedek Mihály által.

a// A Tractus Protocollumába be írtam nevemet ekképpen: Ego Valentinus Kis in gremium venerabilis Tractus Békésiensis legitime receptum, fiddem me in omnibus meis officiis fora promitto d. 2. máii 1800.kiegészítés a lap alján (Eklézsia-II.331.jpg) (Zolnay: 236. oldal)

1800dik Esztendõben sz. György napjánn, hoztam feleségemnek, Kecskeméti Veresegyházi·/· Kecskeméti Veresegyházi Pál és Szoboszlai Juliánna hajadon leányokat Évát. a ki egy munkás, okos maga viselésû, én elõttem szép, tsinos személy volt. ettõl született gyermekeink közzûl egy leányka és két fiúk meghóltak; hárman pedig élnek, kik között elsõ Bálint, a ki 5 esztendõs Deákságba adta magát a képírás tanulására és gyakorlására, Bétsbe ménvénn a képzõ Académiába; masódik Ferentz e tanúlni nem szeretett, a Timár mesterséget választotta magának, – ‘s meg tanulta azt Budán. A harmadik Pál ez Debretzenbe Togatus Deák, mi lesz, az idõ választja meg. Lehetnek a kik idõvel kívánnák tudni, millyen volt külsõ formám, ezeknek kedvekért tészem a következõ jegyzéseket: magassagom 5 láb 2 hüvelyk, állásom még eddig egyenes; ifjúságomba sovány könnyû testû voltam; most vaskosabb, testesebb, járásom mérsékelt sebességû; jó hangal, erõss mellyel áldott meg a természet, terhemre a beszéd nem igen van. ritkás puha fekete hajam, 50 esztendõs koromtól fogva kezd tarkúlni, 332.jpg  kék szemeimmel ifjúságomba se láttam meszsze, de közelrõl most is jól látok, órom egyenes, ábrázatom ovalis kerek, szine barnás piros. – Öltözetem ollyan volt, mint a közelebb leírt Collegámé. Tsak hogy az én köpönyegem setét kék volt, a bundám prémje farkas bõrbõl volt. Templomba, halotthoz 3 szegletes kalapba jártunk 1812ig, hanem akkor követvén Espesrest T. Kis András és Notárius T. Juhász István példáját, az egész Tractusbeli minden Papok kerek magas tetejû selyem kalapban kezdettünk járni, és ez a szokás most is. A tsizmánkat, most hegyesre, majd tonkára szabták, a módizó tsizmadiák. Nyáronn viseltem Gombos hosszú papi magyar dolmánt, tafota övvel, képemet is ebbe festette le a fiam.

Az ételben mértékletlen és válogatós nem vóltam; egyféle étellel is megelégedtem; a Heringen és tsigánn kivûl minden szokott ételeket, ha jól készitették, megettem. – A víznek mindenkor jó barátja voltam, bort keveset, azt is leginkább vizzel elegyítve ittam, pálinkát, sert mint a mellyeket egészségemnek ártani tapasztaltam, felette ritkán és keveset ittam. A Pipázásra közelebb emlitett Collégám, a Kávéra feleségem kapatott rá, de kivánságból egyiket se gyakoroltam, hanem csak szokásból, egyiknek sem voltam rabja.

A természeti egyûgyûségnek barátja voltam, tükör nélkül borotválkoztam, hideg vizzel, hajamat magam nyírtam el – borbélyra ezekért nem költöttem.kiegészítés a lap alján (Ekklézsia-II.332.jpg); (Zolnay 237. oldal)

Ha gyomromnak nehézségét, véremnek duzzadását, fejem fájását érzettem, apránként 2–3 ittze vizet 333.jpg  meg iván, leg inkább hasznomra volt. – Kétszer voltam 3ad napos epés forró hideglelésben, – a hánytató, a fõtt meggynek meghûlt higgadt leve, legtöbbet használt, a Chima ártott. – Egy nyáron, nagy melegbe, fedeletlen kotsinn, pipázva, egéssz nap útazva, igen felhevûltem, az órom vére elindult, és harmad napig több izbe el eredt, nehéz volt megállítani. A gyomorbeli Colica miatt is szenvedtem 2 télen, a káposzta és sertéshús okozta, a víz ivás és a Budai veressbor gyógyitott ki, meg a rhebarbara.kiegészítés a mondat folytatásában(Ekklézsia-II. 333.jpg) Éjszakázni nem szerettem: ritkánn talált egész életembe ébrenn a 12 óra. rendszerént 10 órakor lefeküdtem, reggel 5–6 órakor költem fel. Soha az ágyba se nem pípáztam se nem olvastam, gyertyánál is nem igen dolgoztam, leginkább járkálva tanúltam, és tsak akkor ûltem le, ha gondolatimat le akartam írni, vagy megfáradtam. – A barátságos beszélgetésbe gyönyörködtem, de tsak úgy, ha az minden nagy gond és Ceremonia nélkûl folytatódott, – ha valaki nagyon szeretett beszélni, útat adtam neki, ‘s halgató lettem. – A feszelgést dicsekedést, hízelkedést, mások kedvének szemtelen vadászását, másokba se szerettem, magam se követtem. Inkább adtam százszor mint egyszer kértem. Ha két három jó barátomnak, minémûek voltak: a Pap társam T. Dobosy Mihály; Notárius Boros Sámuel Ötsém. Prof. Sípos József, Kántor Kósa Mihály ‘s Lakos Ferencz 334.jpg  komáim – együtt lehettem, több gyönyörûséges ‘s megelégedést találtam benne, mint a legpompásabb, ‘s gazdagabb lármás mulatságokba.

Prédikátzióimat és más hivatalos mondani valókat leginkább magam készítettem, a mások munkáiból a nékem jobbaknak tettszõ részeket ki szedegettem, a tõllem kigondoltakkal rendbe szedettem ugy irtam le szokott stylusommal, mellybe a Világosság, a jó rend, a rövidség kedvesebb volt elõttem, – a mesterséges szószaporításnál, a természetes egyûgyû beszédnek követése, a tettetõ declamálásnál,

Vasárnapi tanításaimat az idõhöz, a környül állásokhoz ‘s halgatóim szükségéhez alkalmaztam. – Hétköznapokonn, télenn által, szokásban lévén Kedden és Pénteken a magyarázat, elsõben Pál apostól Római levelét magyaráztam, mellyet elvégezvén, minthogy az elõttem volt Lelki Pásztor az Evangeliumot nem végezhette ·/· végezhette el a Jézus KrisztusJ Xs (Ekklézsia-II. 334.jpg) életének végsõ szakaszát kezdvén a Jeruzsálembe utoljára lett felmenetelénn, a 4 Evangelisták szerént végig tanitottam.kiegészítés a lap alján (Ekklézsia-II.334.jpg) (Zolnay: 238–239. oldal)

Hivatalos munkáim mellett a természetnek közelebbrõl való esmerése: ·/· esmerése; a közönséges életre szükséges munka mûveknek, jobb móddal lehetõ készitések, voltak gyönyörködtetõ foglalatosságim. Készitettem többféle próbálgatások után egy ollyan vas-ekét, mellybe minden szükségtelen affrictus, torkollás, túrás a lehetõségig el van távoztatva; és a melylyen felényi erõvel lehet szántani, mint a szokásban levõ mortsos fa ekéken Ennek formáját leírtam, és a Pete Ferentz által ki adott Nemzeti Gazdábann ki is nyomtattattam. – Késõbben ismét készíttettem, a szegényebb sorsú emberek számára, hasonló jó tulajdonságú fa-ekét, mellynek szántó vasa, Tsoroszlyája fa munkája, 335.jpg  mind össze kerûlt 3 fr 30 krba ezüstbe. – Irtam a Tserép ‘sindelyeknek könnyû móddal való készitésekrõl, azoknak helyessen való kiégetések módjáról, ‘s a tserép feddeknek, a Hazába való elterjesztések által, a gyuladásoknak eltávoztatásáról – és ezt a Tudományos Gyûjtemenybe ki nyomtattattam. – Felfedeztem az addig szokásba volt malmoknak fogyatkozásait, elõ adtam miképpen lehet azokat meg jobbítani. – Protectáltam a vas malmok készítését, ‘s az erõl való Irásomat ‘s rajzolatjaimat, be adtam: német nyelven, az Alsó Ausztriai Landes Regierungnak Bétsbe – melly 200 arany jutalmat igért annak, a ki erõl leghellyesebb elõ adást készít, ‘s elõadását rajz és modell által megvilágosítja. –

Rajzoltam egy ollyan Toló Kaszát, mellyel ollyan sebessen lehetne rendet vágni, mint a millyen sebessenbeszúrás a sorok között (Ekklézsia-II.335.jpg) megyen az ember. Rajzoltam egy ollyan machinát is, mellyen a kévés gabonát, egy munkával ki lehetne dörzsölni, meglehetne szorni és rostalni is. de még ezek tsak Rajzba vagynak, idõvel meg fogom probálni, ha jobb módom lesz a megkészíttetéseket. – Sok jegyzéseket össze irtam ara is: mimódonn lehetne a szaglás és kóstolás által minden lat a természeti dolgoknak ísmerésebenn bejjebb menni. – hogy lehetne ki tapogatni mitsoda részekbõl vagynak össze rakva, ezeknek isméretek által, hogy lehetne 336.jpg  a természetnek eddig ò[em] esmért ajándékait testünk táplálására s orvoslására, bõvebb mértékbe fordítani

Ezt miutánn a Királyi Magyar természet tudományi társulat rendes tagjává választattam 1846ban székfoglaló beszédül elkészítve a társulatnak bé adtam. kiegészítés a lap alján (Ekklézsia-II.336.jpg) (Zolnay: 239. oldal)

Látván·/· Látván, hogy Fõtiszt. Superintendentia által igért Oskolai könyvek soka érkeznek: a nállunk levõ alsóbb Oskolák számára, a Keresztyén vallásból, a mellyeket szükségesebb tudni, rövidedenn, a gyermekektõl is megérthetõ egyûgyûséggel, leírtam, ‘s a Tanítóknak által adtam – Kérdésekbe és feleletekbe foglalva leírtam az egész Erköltsi Tudományt is, és ezeknek Tanítóink a tanításba már egynehány esztendõktõl fogva hasznokat veszik.

Eleinte hogy Szentesre kerültem, semmi külsõ gazdálkodásba nem avatkoztam,beszúrás a sorok között (Ekklézsia-II.336.jpg) A földemet felibe adtam szántani; egy tehénnél ‘s egynéhány tyúknál egyebet ñ[em] tartottam ‘s akkor legjobban volt dolgom. – De azutánn én is idõsebb Collégáim példájokat követvén, lovat, ökröt, juhokat szerzettem; magam szántattam, vettettem, földet arendáltam; s a mi egyfelõl bé jött, más felõll a tseléd, a jószág meg emesztették ‘s a mi ezektõl megmaradt házi szükségre és gyermekeim nevelésére, taníttatására nagyobb részént mind el ment, – mellyre nézve az utánnam következõknek azt javaslom, hogy mennél kevesebb tselédet és jószágot tartsanak, a Gazdálkodásba való avatkozás helyett, a bõv idõ terméseit takarítsák 337.jpg  meg, és elõ menetelök lészen.

1800ba szüret elõtt 3 héttel vettem meg az Ekklézsia szõllejét 550 ezüst frton. – 1805ben meghívódtam Vésztõre Prédikátornak, – de gyermekeim taníttatásokra nézve tsak itt maradtam. – 1808ba vettem meg 2000 frton az öreg Csó Istvántól a Kurtza-parton lévõ házamat; ennek idõrõl idõre való epítése sokba kerûlt. – 1813tól fogva, másutt tanuló fiaimra költök mind a mai napig. – 1814ben 1mo Martii valasztódtam voxok által Tractuális Assesorrá; – Szerentsém volt ezen 19dik század elsõ napjának reggelén. Tanítást tenni Megváltónknak ama mondásáról: szükség nékem annak akaratját tselekedni, a ki engemet elbotsatott etz. Az ujj templomban, midõnn a kis Parochiális Udvaronn levõ szinbõl, a régi templombéli székek be hordódván elõször tartódott Isten tisztelet,beszúrás a sorok között (Ekklézsia-II.337.jpg) én tettem Tanítást aról a mi vagyon I /:Sám. 7:12. mindeddig segítségül volt nékünk az Úr. – Az Ujj Kathedrábann pedig elõször a Jésus KrisztusnakXtusnak (Ekklézsia-II. 337.jpg) Luk. II. 21ben levõ mondásáról: Bóldogok, a kik halgatják az Istennek beszédét és megtartják azt.

A muzsikában gyönyörködtem; a Klavirozást, melletmellyet (Ekklézsia-II. 337.jpg) még Deák koromba elkezdettem tanúlni, itt laktomban is gyakorlottam, mind eddig még Klaviromat fiamnak advánn, azzal felhagytam.

Faragtsálni és kivált nyáronn a déli álom ûzésére szerettem, mellyet egyik·/· mellyet egyik betegségem alkalmatosságával az orvosom tanátsolt, és ebben annyira mentem: hogy nem tsak székeket, kanapékat, 338.jpg  hanem egy mesterséges kis varró asztalt is készítettem. Illyen környül állások között, légyen hála életem fõ gondviselõjének nagy részént mind eddig vidámonn békességesen töltek el életem napjai. Hivatalomba eljárni hívenn igyekeztem; megadtam mindennek a mit tõllem a szeretet és igazság kívánt, senkit méltatlanúl nem bántottam; Collágaimat és minden belsõ hivatalt viselõket, mint atyámfiait úgy néztem, betsûlleteket óltalmaztam, javokat minden igazságos módonn elõ mozdítani kivántam, mellyel azt nyertem, hogy a rossz indulatúak mért háborgatni nem tudták, a jók pedig erántam jó indulattal viseltettek. – Hogy mind az által mindenbenminden baj (Ekklézsia-II. 338.jpg) minden bántódás nélkül töltek volna el eddig lefojt esztendeim azt nem állítom, engemet is értek néha néha kedvetlenségek. – Ezek között legnevezetesebb vólt az, melly ekképpen történt: meghalván T. Gyarmati Ferencz 1812ben Martiusba a következett Curátor Sebesi András, másokkal eggyet értve, a Prédikátori fizetésbeli gabonát, a mellynek az ára az ekkori Bankó világba nagyon felment, a vásárhellyieknek példájok szerént, pénzre akarták reducálni. Készíttettek is valami Újj Conventionális levelet, és azt az Ekklézsia Jegyzõje által be mutatták: de én azt feleltem: hogy semmi változtatott Conventionálist, 339.jpg a Fõtiszteletû Superintendentia jóvá hagyása nélkül el nem fogadhatok, minthogy engemet attól a Canon el tilt. – Ugyanezt bé mutatták a visitatió alkalmatossagával a T. séniornak is, de az is a Fõtiszt. superintendentiára útalt, a Notárius pedig T. Juhász István pedig ezt tette hozzá: “nehezenn fogják a F. T. Superintendentián is tzéljokat érni, mert semmi hellyes okok nintsen ara, hogy most mikor az Ekklézsia sokkal nagyobb, változtassák azt a fizetést, mellyet régi Atyáink határoztak akkor, mikor az Ekklézsia sokkal kisebb volt mint most, – meg van írva: a ki a régi gyepût el hánnya meg marattatik a kígyótól” Hogy hát ebben nem boldogúltak reám nehezteltek. Ehez járúlt: hogy az Özv. T. Gyarmatiné Asszony káplánya T. Tóbi István, mindent elkövetett, hogy a boldogúlt T. Atyának succédalhasson: de mivel a F. T. Superintendentiának határozása vólt az, hogy a ki·/· a ki hol Káplánkodik ott actualitásra nem mehet, ha tsak Elõre az Esperest ere õtet nem facultálja; azonban az Elöljáróságnak és a Népnek is jobb része Tóbi Istvánt rendes Prédikátornak ò[em] akarta, – mikor hát nem õ, hanem T. Dobossy Mihály hivódott meg, a Presbyteriumnak köz meg egyezésével: ezt is, mind ez az Atyafi, mind az õ részénn levõk nékem tulajdonitották. Ezek közzûl hát egynehányan össze adván magokat, a város házához fel mentenek és azt nyilatkoztatták ki, hogy ha Tóbi Istvánt én itten meg nem szenvedem, ugy én sem kellek nékiek – 340.jpg  az Elõlljárok a dologba avatkozni òem akarván, halgattak. – Én az Esperesttõl mixta Deputatiót kértem, rendelõdtek T. Fiscalis Nagy Ferentz, Eskütt Bodatz Pál, Assesor T. Lendvai János, és T. Nagy Sámuel. – Ezek elõtt már nagyon kevesen jelentek meg. Okaikat hellyteleneknek v tsekéllyebbeknek találván, mint sem azért betsûlletes embert tsak meg feddeni is lehessen, – kivánta a Deputatió: hogy engemet az õ jelen létében kövessenek meg,beszúrás a sorok között (Ekklézsia-II.340.jpg) egyszersmind tudtokra adódott, hogyha többé illyenben avatkoznak, a vármegyére feladódnak. – Én is megengedtem nékik már nagy részint õket el temettem, – de ezen tselekedeteket, tsak egy igével is nem illettem, – az életben lévõk pedig még jobbak lettek hozzám, mint az elõtt voltak. –

Nem maradt mind az által ez a tselekedet következés nélkûl: mert ugyan ezek közzûl némellyek, a következett 1815ben bor, búza, pénz levén bõvön, mellyek mind a jó mind a rossz tulajdonságok ki mutatásoknak ösztönei, vér szemet vettek, ‘s az Elõlljárók ellen támadtak, azokat urbarialis iussok szerint hívatalokból illetlenül ki hányták, nevezetesen Balog Istvánt, még a Curátorságban sem hagyták meg – az utánn az Uraság és Vármegye Tisztjei ellen támadtak, de vele tsak azt nyerték, hogy a várost 341.jpg  gyalázatba hozták, a terhet rajta még inkább megszaporították, a fõbbek közzûlök sok tömlötzöztetést, üldözést szenyvedtek, – a kik tehetõsök voltak, elszegényedtek, – Igy szokta az árviz elborítani azoknak is földöket, elvenni a kik bátorságban gondolván magokat lenni, ò[em] igyekezik azt ideje koránn meggátolni – A Gyúladás igy terjed eggyik házról a másikra. – Tudom hogy valamint a testnek ugy életünk történeteinek is vagynak sok elfedezni való részei – és hogy·/· és hogy a hellyén való titkolódzás, szinte ollyan szükséges, mint az igazságnak alkalmatos idõben való ki nyilatkoztatása; Jónak láttam mindaz által ezt, az életem világosabb részeit árnyékozó kedvetlen történeteit is feljegyezni, a következendõknek tanúságára: hogy a mások elõtt való betsületen sokat ne építsenek, mert változó az embereknek hajlandoságok, arra fordúl a merre a szél viszi, – a ki ma mások után megdítsér, holnap a mások kedvéért meggyaláz; de azért, ha minden jó igyekezet mellett ér is kedvetlenség nem kell el kedvetlenedni, ‘s a jóban megrestûlni, tudvánn hogy a változandóság a halasztók sorsa. – Más részrõl azoknak, a kik másoknál valamitskével fellyebb állanak, intésekre: hogy ne hitessék el magokkal, hogy az õ jelen való hatalmok, tekintetek, örökre el takarja tselekedeteiknek dísztelen formáját, – mert az 342.jpg  idõ mindent megemészt, porunk felett meg állvánn a tõllünk semmit nem tartó maradék, kedvezés nélkûl kimondja ítélletét, emlékezetünknek betsûlletére v gyalázatjára. Nem kell hát nekik indúlatból egy lépést is tenni és a gyuladást, bárha tavól van is házoktól, addig kell igyekezni el óltani, míg erõt ò[em] vesz. –

Már hanyatlik éltem napja; mik érhetnek még addig míg az éjtzaka reám következik, az isten tudja, a míg lehet azokat is fel fogom jegyezni; a mi pedig tõllem nem telhetik, bízom azt az utánunk következõknek hûségekre.

C; – Harmadik Prédikátor volt ezenn idõ szakban T. Gyarmati Ferencz, a ki született Sárándon Bihar Vármegyébenn 1743ba. az Attya volt Gyarmati István; az Annya Kismarjai Mó’sik Erzsébet. Tanulását kezdette Sárándon és ott tanult Conjugista koráig. Az utánn bé vitte az attya Debreczenbe, a hol az alsóbb Classisokat végezvénn Deákká lett ‘s a Togátusok közt 8 esztendeig tanúlván, lett Török Sz. Miklósi Rectorrá. – az itt szerzett pénzenn fel ment Academiákra ‘s Basileáben lakott esztendeig. – Haza jõvénn elsõbbenn lett Rofi Prédikátorrá, a hol 10 Esztendeig lakott, itt házasodott meg, el vévénn feleségûl Ötsödi Prédikátor Király Márton h.[ajadon] l.[eányát] ‘Su’sánnát, 343.jpg ettõl való gyermekei vóltanak·/· voltanak: 1beszúrás a sor fölött (Ekklézsia-II.343.jpg) Ferentz, elsõben Neszmélyi Rector, azutann szentesi Conrector, most ugyan itt Temetõ Uttzai tanitó. Felesége Karika Judit. 2ik István, szentesi asztalos mester, felesége Vetseri ‘Susánna. 3ik Mária: Sós Péter felesége. 4ik Juliánna. Soós János felesége mindenik Szentesenn 5ik Zsuzsánna Makai Kántor Bányai Beniámin házastársa. – Rofról Makóra vivõdött Prédikátornak b// Ezenn Tractusba való jövetelekor beirta a nevét aTtractus Protocollumába ekképpen: Ego Franciscus Gyarmathy, subseribi Legibus et Constitutionibus N. Tarctus Bekesiensis D. 22 Octobr. Anni 1783.kiegészítés a lap alján (Ekklézsia-II.343.jpg) (Zolnay: 244. oldal) a hól 20 Esztendeig szólgált, ott lett Tractuális Assessor és Notáriussá 1799ben. Boldugúlt T. Szalai Pál hellyébe Szentesre hozódott Prédikátornak 1803ban Apr. 22dikén. Itt választódott Esperestnek néh. T. Kúti Ádám halála utánn. 1808ban, mellyet fojtatott haláláig, melly történt 1812ben mártz. 22dikén. Minek utána a telet a köszvénynek terhes fájdalai között töltötte volna el, élete 69dik Esztbe. El temettetett 25 martii éppen Nagy Pénteken Prédikálvánn felette öcsödi Préd. T. Juhász istván meg váltónknak ama mondásáról. Atyám a ta kezeidbe tészem le az én lelkemet. Oratiót és Bucsuztató verseket mondott pedig akkori Profess. T. Sípos József. Formájára nézve, jó növésû, egyenes állású, még hajlott idejébe is szép piros ábrázatú, sokba hasonló fiaihoz, sárgás ki ûlõ fekete szemû, egyenes 344.jpg gesztenye szín hajú, különben egésséges erõs test alkotású, jó izûen enni tudó, pípázni nagyon szeretõ, de a reumába egéssz itt lakása alatt sokat szenyvedõ volt. – Ifjúságában kemény tiszta hangú; de már itt létibe rekedt forma vólt és a beszéd terhére esett. Könnyû tanúló nem volt, ideje nagy részét elfoglaló munkába kerûlt hívatala fojtatása.

Hajlott idejében valamint emlékezete ugy hallása is meg nehezedett, ugy hogy Káplányok altal kellett hívatalát 5 utolsóbb Esztendeibe fojtatni, a kik voltak: Pólya János, hajdan itt volt Retornak Pólya Jánosnak a fia, a ki is itt halt meg – Mikolai József – káplánsága után elsõben T. Földvári, most N. Révi Prédikátor. – Tóbi István Kecskeméti fiú, most Rákos Csabai Prédikátor. – A Prédikátzióit gondosan ki dolgozta – kérdéseket szeretett feltenni, mellyekre megfelelt. JablonskitPablonskit (Ekklézsia-II. 344.jpg) minden Prédikátorok közt legtöbbre betsûlte, munkáit szerette. Mikor tájba ide kerûlt, azoknak halottjaikat, kik a szokott ·/· a szokott fizetést valamivel jobbították, a Prédikátzió utann versekkel butsúztatta el, kalapját le téve, – de minek utána értésére esett, hogy ez ebbe az Ekklézsiában soha sem volt szokásba, ‘s a Canonok is az efféle versekrõl kedvezõleg ò[em] ítelnek: ezt elhagyta.

Erzékeny könyörülõ szívû volt, könnyen hajtható természetû, de sokszor tsekéllységért is indulatba jövõ. –345.jpg  A barátkozásba tartózkodó vólt. E nép kedvét megnyerni igyekezett, kivált az elõbb kelõkét – a Kire megneheztelt, nehezen békélt, mint azt látta Makó az ott volt Collégájának T. Etsedi Miklósnak peldájábann. – Házassági élete békességes, felesége eránt jó indulattal viseltetõ beszédére halgató volt. – Gyermekeit szerette; azok is õ eránta tisztelettel és szeretettel viseltettek. – Semmi musikát ò[em] tudott, sem semmi kézi munkát nem gyakorlott itten laktábann, kivévénn hogy nyáronn néha a házi kertjébenn babrálódott, vagy pedig a felesége fojtatván mezei gazdaságát, ide haza az Apróbb házi állatokról gondoskodott, mindenkor tarka kartonból készûlt Japanicában jarván, fejében pedig fekete bársonból készült Barát-sapkát viselvén. – A Papságra szükséges tudományok mellett; a német nyelvet is értette és azon beszélt is. Könyvei Kedves Unokája Sós Lidia férjére T. Szirbik Miklós, akkori Dobozi, most Makai Prédikátorra maradtak. – Makónn volt Háza szõlleje; itt is volt szõlleje, Ezenn kivûl feles jószágot tartott, mellyeken Édes Annyok halála utánn osztoztak a gyermekei. Eltemetõdött a Nagy völgy tulsó partján a Fábiányi út mellett levõ temetõbe. – Vastag tölgyfa fûtûl való fájára szegezett Epitaphiumára fel vala mettzve a neve, hivatala ideje, hozzá tartozói, de a mellyet kevés idõ mulva holmi erkölcstelen 346.jpg  gyermekek el rontottak. Sírjára Ferentz fia ákáczfát ültetett, a melly most is meg van. – Költött a temetésére akkori Curátor Balog István: 460 vfrtot. – A városnak nagy része, különben is Innep lévén, utolsó tisztessége megadására megjelent. – Nyugvó hellyére ki kisérte.

D; Negyedik Prédikátor volt ezenn Tizenkilenczedik Seculumba T. Dobosy Mihály, a ki született Szentesen 1780dik esztendõben Junius 14dikén. Attya volt Nš. Dobosy István, Annya pedig Keresztes Sára ·/· Keresztes Sára. Laktak abban a házbann, melly most Nš Fejér Józsefé a Kurtza uttzába és a nagyobbik Parochiához Észak felé negyedik ház. Tanulását kezdette az itt való Oskolába – fojtatta Hmvásárhellyen Vásárhellyen 15 esztendõs korában, 140 gyermeket tanitott dicsérettelkiegészítés a lap alján (Ekklézsia-II.346.jpg) (Zolnay: 246. oldal) a honnan Debretzenbe ment és ott a Collegiumba tanúló Togatus Deákok közzé iródott 1796dik Esztendõben. minek utána itt a szokott Oskolai tudományokat elvégezvén a 2dik Nemzeti Oskolának Esztendeig Praeceptora lett volna, ki ment Kis Marjába Rectornak 1803ba, melly hívatalát haszonnal és kedvességgel fojtatta 3 egéssz Esztendeig, mellyeknek eltelések utánn ki ment Tudományának öregbítése végett a most is virágzó Göttingai Universitásba 1806ba ott egy esztendeig, tanulván visszatért hazájábann ‘s lett elsõbenn is a Papi Cenzurának Szabadszálláson tartott Superintendentiális Gyûlésbe ditséretes calculussal lett ki állása ‘s ugyan ezen alkalmatosságra ‘Sid. XI:6 vrbe elõ adott mondása szerént készített Prédikátziójának hellybe hagyása, 347.jpg  a Papi hivatalra lett feleskettetése Consecraltatása és a szokott Formatanak kiadatása utánn, Káplánnya lett Ketskemétenn, ama megélemedett de leke vidámságát ‘s kedves magy.ar Characterét mind halálig megtartott T.F=fõ (Ekklézsia-II. 347.jpg) T. Superintendens Vég Veressmarti Sámuelnek, kinek egy Esztendeig lévénn segédje ‘s szemlélõje annak hogy hal meg egy jó ember és keresztyén, rendelõdött a F. T. Superintendentia által 1808ba Vaiszlói Prédikátornak Baranya vmegyébe – a holott megházasodott, el vévénn feleségûl Ketskeméti lakos Nš Töltzéki János szeretetett érdemlett h.[ajadon] l.[eányát] Máriát, de a kitõl, örömmel 's békességgel eltöltött 31/2 E sztendõk utánn, Theresia nevû leánykájájának születésébõl származott nyavajája által, a halál elvalasztotta, neveletlen árva tsetsemõjét Atyai gondviselésére hagyván. Nehezen esett ezenn kedvesétõl lett megfosztatása. Éjjeli nappali aggodó képzelõdéseinek, eltemettetése utann is sok ideig ezen elvesztett kincse lévénn tárgya; történt egy éjfél tájba azt álmodja; hogy meghólt felesége abb a ruhájában mellyb el temettetett, az õ ágya felé közelget; az erõs képzelõdés álmából felserkent ‘s felûl az agyba ‘s ekkor is tisztán láttya elõtte állani a feleségét, tõlle meg nem rémül, hanem szóll: “Oh kedves bár tsak valosággal ·/· valósággal Te volnál! gyertyát gyújtott, még a gyertya világnál is egy ideig látta, 348.jpg  még nem a vér tsendesedvénn, a képzelõdés is más tárgyakra függesztõdvénn, – el enyészett a tünemény, a mint ezt, mint a Psychologiának világosítására tartozó, magánn történt esetet, többször elbeszélte. – Mind neveletlen tsetsemõjére, mind házi állapotjára nézve, kivált ollyan hellyen mint Vaiszló, szükségesnek látván, 10 hónapi Özvegysége utánn, második házasságra adni magát, akkori Baranyai Esperest és Nagy Harsányi prédikátor T. Tót Ferencznek és Vitéz Juliánnának jó nevelésû, okos, munkás, kedveltetõ maga viselésû, szép szõke kék szemû h.[ajadon] l.[eányával] Juliánnával. Kitõl való kedves leányai: Hermina, Juliánna és Jusztina.

1812ben boldogúlt T. Gyarmati Ferentz hellyébe a Szentesi Ekklézsia Presbyteriuma, köz meg eggyezéssel választotta lejéndõ Prédikátorának, és Seniorális consensus mellett, akkori Cúrator Sebessi András és Notarius Nš Kolosvári István Deputátusai által, meg is hívta; melly hívatalt, bízvánn: hogy ha találkoznak is, kikre nézve bé tellyesedik rajta a Krisztustól felhozott ama példa beszéd: A Prófétának nintsen tisztessége az õ hazájában –, de a több és jobb résznek szeretetét és betsüllését, hívatalában való hûsége, 's betsülletes élete által meg fogja nyerni, köszönettel el fogadta, 349.jpg  és 1813ban Aprilis 24dikén ide szállitatott, a kisebb Parochialis Házba, ‘s a következett Vasárnap, elsõ béköszöntõ Prédikátzióját tartotta, aról a mi vagyon:a bibliai hely megjelölése hiányzik

Ettõl az idõtõl fogva hívatalát folytattja, szorgalmatosan. Közönséges tanításai és Imádságai jól kidolgozottak, – beszédje jó erõss, de néha sebes; módja a természetihez közelítõ, – stylusa, bárha néha szövevényes is és inkább az íráshoz, mint a köz beszédhez húzó; mind az által jó magyarságú, mint nyomtatásbann kijött irásiból is láthatni. Elõ adásai néha hosszabbatskák, mint a huzamos figyelmetességhez nem szokott halgatók, nyáronn a meleg, télenn a hideg által unalmasíttatvánn mind végig egyforma ébredtséggel vehettek volna·/· vehették volna; mellyet mind az által késõbbi idejébenn rövidített.

Hívatalos foglalatosságai mellett, értvén a Német és Francia nyelveket, gyönyörködõtt a nevezetesebb útazók elõ beszélléseknek olvasásába, – és ezek közzûl egy nehány darabokat le is forditott magyarra; sõt szándéka volt a Campe Útazók gyûjteménnyét egésszen kiadni, de tsak Siciliát és Máltát adta nyomtatás alá. nem akarvánn a többin pénzét kotzkáztatni. –

Még Ketskeméti Káplán koráb[an] magyarra fordította, Crantz Dávidnak Grõnland Historiáját és Vaiszlói Prédikátor Korában ki nyomatta 1810 Esztb.[en] Hasonlatosképpen: Archenholtzból fordította a Flibustierek Historiáját, s kiadta 1812ik Esztbe[n].

350.jpg  Az aggodó Lelkek vígasztalására példákb,példákban = példabeszédekben jeles Keresztyén Oktatásokat adott ki, saját gondolati és nagy részént tapasztalási utánn. 1825ben Calvinus János életét is németbõl magyarra fordítvánn, azonn képével együtt, mellyet a Szék Udvari puszta templom fundamentumának ki ásásakor, két tégla közzé, tsinálva találtak, és a melly ott meg lehetõs épségben meg maradt vala, ki akarta adni nyomtatásb[an]; de annak ki nyomtatását eggyik Typoraphus sem vállalta fel, a nevétõl is félvénn Cálvinusnak. Kedvét találta a gazdálkodásba is. Lovakat, marhákat tartott, de a ló tartásról hamar le mondott, szõllejét, házánál levõ veteményes kertjét, mellyet a Földes Uraságtól nyert, sok munkával ‘s ara fordított költséggel trágyaztatta, forgattatta; a Lutzernát, Jóféle sáfrán termesztését a szentesiekkel megesmertette. Termesztett bõvön Tehén répát is, és az abból való tzukor fõzést is megprobálta, de a szükséges edényeknek nem léte miatt a syrupnál tovább nem mehetett. A Musikát szerette de nem gyakorlotta, hanem fiatal felesége, mikor ide kerûltek, a Forte pianon jól játszott, de mellyel a gyermekek szaporodásával felhagyott. – Nyári idõb[en] gyönyörködött a fürdésbe, uszni is tudott, mellyet még gyermek korában tanúlt, az Attya háza a Kurtzához közel 351.jpg  lévén. – Barátságos jó szivû ember volt, örömest jól tett azokkal kiket a jótéteményre érdemeseknek látott. Házas társával szeretetben és békességb[en] élt. Gyermekeit okos atyához illõ módon nevelte, taníttatta és tanította. – Szeretetet érdemlett hûséges jó Collega volt. – meg élemedett ·/· meg élemedett édes attyát, egyedûl való özvegységre maradván, erõtlen öregségéb[en], már Rector koráb[an] is segítette; Vaiszlói Predikátorságában pedig magához vette, holtig nálla tartotta – Feleségének édes annyát Vitéz Juliánnát, meghalván T. férje, minden hozzá tartozókkal házához fogadta. – kinek nagy reménységû fiát Ferenczet, ki két esztendõs Deák korában megbetegedvén, ide jött édes annyához; és itt hólt meg is, tisztességesen eltakaríttatta, ennek testvérét Theresiát, férjhez adta, Prokator Nš Bodatz Jánoshoz; de a ki kevés idõre özvegységre maradván, betegségbe esett és meghólt, ‘s ezt is eltemettette, valamint szintén ezeknek édes Annyokat is. emlitett vitéz Juliánna Asszonyt. kinek árvánn maradt leányát Mariát mind a napig tartja. 1850igévszám késõbbi beszúrás amondat folytatásában (Ekklézsia-II. 351.jpg)

Hogy ezen kedvesei részesi lehessenek azonn szép successiának mellyeket nékik Udvari Ágens néh. vitéz József Testamantum szerént hagyott, sokat költött, sokat munkálkodott azonn, de ebb[en] kivált képpen annak álnok Plenipatentiarius Szûts Agensnek praktikái miatt, kevésre mehetett, még mind ez ideig –352.jpg  Testi alkatára nézve erõss, egészséges jól termett ember volt. Nagysága középszerû, zömök, jó testû, de nem nagyon kövér, magát könnyen bíró, gyors járású, eleven friss beszédû, a munkától strapatiától nem irtózó. – Fekete tömött haja már 40 eszt[endõs] korában kezdett tarkúlni, messze ellátó kék szemeit, az éjjeli olvasás, irás, lehet hogy a pipa füst is, mert munka közbe szerette szipákolni pipáját, annyira meg gyengítették, hogy már 45 eszt[endõs] korában szükségesnek látta azoknak pápa szem által való segítését. – Ábrázatja, – kerek férfias formájú, ruházatja a fellyebb írt módú volt sinkója is, mellyet télen ha útazott szokott viselni, a háznál bõr sapkáb[an] járt. – Könnyen tanuló, jó emlékezõ tehethséggel biró volt, értelmét a hol hívatala kivánta bátrann, egyenesen kimondó. – A társalkodásb[an] vidám, beszédes, tréfás, de Tréfából is senkit meg nem sértett, meg szomorítani ò[em] kívánt. A barátkozásnak hasznát venni tudó, élelmes emer volt. –

Néha az arany érnek alkalmatlanságait ki véve, itt lakása nagyob részét, minden betegség nélkûl töltötte el. Különben is mindaz ételben mind az ·/· mind az italban a mértékletességhez szabta magát, – Az ételben válogatós nem vólt, jó izûenn megevett minden jól készûlt szokott ételeket. – A bort modjával meg itta, de a víznek is barátja volt. –353.jpg  Mindennek tettzeni lehetetlen, akarni, köz hívatalt viselõnek, nem tsak bolondság, hanem bûn is, sokszor köteleztetnek õk, a rosszúl tselekedõket hívatalosann meg inteni ‘s feddeni; a Közjó mellett, a magok hasznokat vadászóknak ellene mondani; tartoznak az igazat, az azt megesmerni òem akaróknak meg mondani ‘s jussaikat a társasági rend ellenségeitõl óltalmazni – Az ilyeneket már hibájoknak meg esmerésében, rendszerént megakadályozta a magok igazságtalan szeretete: nem az õ tselekedeteiknek jó rendre való hozásokról, hanem azokonn való bosszú állásról gondolkoznak, kik õket rossz szándékaiknak véghez vivésében akadályozni bátorkodtak. – Ha hát találkoznak is némellyek, kivált az 1815diki zûrzavaros idõkb.idõb[en] (Ekklézsia-II. 353.jpg) mellyben ez a város forrásba volt mintegy, kik ezen T. férfiunak ellene szóllottak ‘s kísebbítették ‘s méltatlansággal illették, azon tsudálkozni òem lehet – ez az õ emlékezetét meg nem szennyezheti, – annyival inkább mert a jobb és okosabb része az Ekklézsiának mindenkor szerette és becsûlte is õtet. – Azokat a nevezetesebb változásokat, mellyekenn még ezután által fog menni, az utánunk következõk feljegyezni ne terheltessenek. –

 

                                                                         

 

II.dik Szakasz354.jpg .

A Lelki – Pásztorok Kötelességeikrõl.

Kötelesek voltak, minden nap, reggel és estve közönséges könyörgést tenni, télenn által pedig, Advent elsõ napjától fogva Húsvétig, minden héten Szerdán és Pénteken, ha tsak halott nem vólt és Esketõk nem vóltanak, a Sz. Irást magyarázni. Vasárnap és Innep napokonn dél elõtt, szabadosan választva valamelly sz. Irásbeli helly szerént; dél után pedig a Heidelbergi Katechismusnak Dominikákra fel osztva kérdései szerent tanításokat tenni. Minden Esztendõben 9szer az Urnak sz. vatsoráját a sz. Gyülekezetnek ·/· a Sz. gyülekezetnek ki szolgáltatni: a betegekhez a sz. vatsorát fizetés nélkûl ki vinni. A kisdedeket a Sz. Keresztség által az Ekklézsia társaságába bé venni. Kötelességek az Oskolákra fel vigyázni és azokat a Seculáris Oskola Inspektorokkal gyakorta visitálni; a Tanítóknak a hellyes tanításra útat mutatni, ha hibáznak meg inteni. Az Úr Asztalához járulókat confirmálni. Ezek esketik öszsze a házasságraházassági életre (Ekklézsia-II. 354.jpg) lépõket, elébek adván kötelességeiket. A meghóltak utolsó tisztségek meg adására õk tesznek halotti tanításokat, vigasztalván az életben maradtakat. Megintik 's megfeddik a botránkoztató bûnbenn élõket, ‘s a megtérni szándékozók poenitentia tartásokatbûnbánásokat a nép képébenn elfogadják –355.jpg  az egymással gyûlölségben élõket; a háborgó házasokat igyekeznek le tsendesíteni ‘s megbékéltetni, vagy ha nem lehet, az elválás úttyára igazítani. Ezek mellett vigyáznak az Ekklézsia tagjainak erköltsére, pallérozodására, – a rossz szokásoknak ki irtására, és a jó rendnek feltartására. –

A Presbyteriális Gyûleseknek, mellyek ezen idõ szakaszban a nagyobb Parichiális háznál tartódtak, õk a Praeseseielnökei, és õ nállok nélkûl ezenn Gyûlés törvényesnek lenni ò[em] tartatott. még az Ekklézsiának Notáriussa nem vólt, õk jegyezttek fel a Gyûlésbe elõfordult dólgokat. A Curátoroknak ‘s Egyházfiaknak elõ állítások, felesketések számadásaiknak ‘s az azokhoz tartozó Documentumoknak meg visgálása, õ általok és õ elõtök mentek végbe. Valamint szinte az Ekklézsiának a Presbyterium eleibe terjesztett minden építtetései 's munkáltatásai is. A Szegváron levõ v[ár]megye tömlötzéb[en] való rabokat is köteleztettek minden esztendõb[en] 6szor 7szer meglátogatni, azokat oktatni, ‘s nekik a Sz. vatsorát ki szolgáltatni. Figyelmetességet érdemel pedig, hogy ezen idõ szakaszbann tsak egy halálra sentetziázott rabot sem kellett a halálra késziteni és a vesztõ hellyre ki kisérni: mivel senki is a T[in]ettes V[ár]megye által halállal ò[em] büntettetett meg.

Végezetre kötelességek volt: az Ekklézsia Mátrikuláira is fõbb hellyekrõl jött Currensek be irására ‘s ezeknek Protocollumaira vigyázni, valamint szinte a házasságra menteknek Keresztleveleiket; 3szori hirdetésrõl adott bizonyítványaikat, – kötelezõ leveleiket, móringjaikat Dispensatióikat megõrizni és rendben tartani. – III Szakasz ·/·

III Szakasz356.jpg .

A Lelki Pásztorok fizetésekrõl.

Az elsõbb vagy idõsebb Prédikátor fizetése:

1ször Készpénz: 100 frt.

2or Fûtõért, rostálásért és daráltatásért: 50 frt.

3or Búza: 50 köböl.

4er Árpa is: 50 köböl.

5ör Só: 2 mázsa, 6or Hús is: 2 mázsa.

7er Faggyú: 50 ft, 8or Tüzifa: 6 öl.

9er Bors 1 ft. 10er méz: 4 ittze.

11er Vaj: 12 ittze, 12er Sajt 12 egész.

13 or Széna 6 szekérrel vagy helyette 18 frt.

14er 1 Sessio föld Uraság földjén. 4 kötél föld pedig Fabiánba, melylyeknek árendáját 1813ig az Ekkl[ézsi]a fizette, azután pedig maga az elsõbb Prédikátor.

15ör Culináréért (: egy hízott sertésért: 9 akó borért, 16 akó bornak lucrumostól való elmeréséért) a Város házától adódni szokott 40 frt.

16or Keresztelésért egy márjás vagy 17 kr. Esketésért 1 frt, a leány részérõl 7 kr. halotti Prédikállásért 1 frt. –

357.jpg  A második vagy ifjabb prédikátor fizetése:

1ször Készpénzbe: 100 frt.

2or Fûtõért, rostálásért és daráltatásért: 50 frt.

3or Búza: 50 köböl 4er Árpa is: 50 köböl.

5ör Só 1 mázsa, 6or Hús 1 mázsa.

7er Faggyú: 40 ft, 8or Tüzifa: 6 öl.

9er Bors 1 ft. 10er méz: 4 ittze.

11er Vaj: 12 ittze, 12er Sajt 12.

13 or Széna 4 szekérrel vagy helyette 12 frt.

14er 6 akó bor, vagy helyette 12 frt.

15ör Egy hízott sertés vagy helyette 12 frt.

16or 4 kötel föld Fabiánba.

17er Keresztelésért; esketésért, temetésért mint fellyebb.

Ezenn ·/· Ezenn fizetésekre nézve jegyzést erdemelnek ezek: A kész pénzel való fizetés pengõ pénzbe volt meg igérve, azonban a pengõ pénz meg kevesedett, hellyét a papiros pénz foglalta el, ennek pedig betse le szállott ugy hogy 1810ben már 100 Bankó frt tsak 20 ezüst frtot ért – Ezenn 20ért adott válto tzéduláknak ismét kevés idõre le szállott a betsek 8 frt pengõ pénzre. Azonba a Lelki Pásztoroknak soha sem fizettek ezüst pénzzel a Conventionális értelme szerént, hanem papiros pénzzel, 100 frt pengõ 358.jpg  pénz helyett 1810ig 20 frtot, azután pedig 40 frt érõ Bankó Czédulákat advánn, mellybõl könnyû által látni, mennyivel kevesebb vólt ezenn idõ szakaszbanban élt Prédikátoroknak kész pénzbeli fizetések, a fellyebbi idõkben éltekénél. – Az Esketésért és Halotti temetésért adódni szokott 1. ezüst frtért ugyan a T. T. Superintendentia rendelése szerint 2 banko frt adódott; de a keresztelésért járó 17 kr mindenkor tsak Bankó érték szerint fizetõdött; ebbe is sok vólt a kár. – A szénáért, borért hízott sertésért határozott kész pénzel való kifizetés ezenn század eleinn hellyesenn esett, mert akkor egy hízott sertést lehetett venni 12 frton, egy szekér szénát 3 frton, egy akó bort 2 frton; de már a Bankó világb a mikor egy sertés hizva 70–80 frt is vólt, egy akó bor 6–7 frt, – egy szekér széna 8–9 frt, – bankóba venni fel azt a mi ezüstbe volt határozva, károssan esett. Azonba ezeket soha in natura meg nem adták, hanem tsak a meghatározott árba. Tsak egyedûl a gabonabeli fizetés adódott ki a Conventionális szerént. – 1807ig a volt szokás, hogy az Egyházfiak azonn módon adták által a Gabonát a Hivatalbélieknek a mint õk azt az Ekklézsia tagjaitól által vették, 359.jpg  le töltvén azt azokbann a vermekben, mellyeket a Curátorok elõre az Ekklézsia költségen el-készíttettek meg zsúpoltattak. Ennek az a haszna vólt, hogy a gabonát tisztábban adták bé a lakosok, legalább rosta allyat nem adtak; bõ idõben pedig bovebbetskén advánn 50 köböl 5–6 köblöt is szaporított, ugy hogy megtisztítva is bõvön bejött az 50 köböl, – de az említett 1807dik esztb[en] Curátor Lakos János meg hagyta gabona szesedéskor az Egyházfiaknak, hogy a bé szedett buzát és árpát vigyek az Ekklezsiai Gránáriumába, annak utána innen merõdjön ki egésszen el tsapott vékával ·/· vékával mindenik Conventionátusnak az illetõ rész, – mellynek a következése az lett, hogy az Egyházfiak keveset gondolván azzal ki millyen gabonát ád, kivált mikor kerûlt ollyan Curátor is, a ki azt mondotta az Egyházfinak: hogy ha korpát adnak is neki el vegye – a bé szedett gabona igen ajjassá lett, ‘s ha valamitskét nyert is az Ekklézsia a Hivatalbélieknek gabonájának szorosan való kimérése által, sokkal többet vesztett a szemetes gabonának oltsóbban való eladása által. Különbenn az itt elõ adott mód szerént, a Curátorok a Prédikátorok fizetését idejéb[en] kiadták, és ha az Ekklézsia Granariumaból ki nem adódhatott a gabona vagy piatzi ára kifizetõdött vagy pénzenn másunnan is meg vevõdött.

IVdik Szakasz360.jpg .

Azonn vallásbeli és Ekklézsiai rendtartásoknak, környûl állása elõ-adása, mellyek a Prédikátorok kötelességeinek fõbb tárgyai vóltak:

A) – A templombéli közönséges Isteni tisztelet Hétköz napokonn így ment végbe: Reggel harangoztak nyáronn Sz. György napjánn kezdvénn Sz. Mihály napig 7 órakor, télenn pedig 8 órakor, tartott a harangozás 1 fertály óráig. – Ennek elhagyásakor elsõben énekeltek az oskolás gyermekek egy verset. Azutánn a Kántor énekelte azt az Intovítust: Könyörûlj rajtunk Úr Isten vagy más effélét. A mikor az egész Gyülekezet felállott, e meglévén énekelt 2–3 verset valamellyik énekbõl, mellynek számját elõre kirakta – A pausa utánn ismet egy verset, mellynek utólsó sora alatt a Lelki Pásztor fel ment a Cathedrába, egy kis rövid imádság eleibe bocsátva fohászkodás utánn Reggeli Imádságot mondott a néppel, ezután el mondotta a: Miatyánkot ‘s bérekesztette egy rövid meg hallgattatásért való fohászkodással. – lejõvén a Cathedrából, – ha Keresztelni való volt, megkeresztelte. ha pedig halott vólt, vagy más publicálni való azt még a Kathedrából ki hirdette. 361.jpg  Ezeknek végek lévén, a Kántor ismét énekelt egy két verset ‘s azutánn a gyermekek, ez alatt elsõbb az asszonyok, azutánn a férfi a templomból ki takarodtak, utoljára jöttek ki az Elölljárok és Lelki Pásztorok.

A Délutáni Isteni tisztelet is ezzel a rendel végzõdött. Vasárnap ·/· Vasárnap és Innepnapokonn így ment végbe az Isteni tisztelet: eljõvénn a rendelt idõ a Harangozó tsengetett egy fertájig – ennek vége levénn, eggyik a leány Oskolabeli Tanítók közzûl fel-ment a Kathedrába és el-olvasott 2–3 részt a Bibliából, ekkor minden harangokat meghúztak 2–3 minutáig. Vége levénn a harangozásnak az Oskolás gyermekek énekeltek egy verset, ez utánn a Kántor Intovitust énekelt, mellyet a nép felállva mondott vélle. Ez utánn valamelly alkalmatos Énekbõl, mellyet néha, mikor jónak látta a Prédikátor még harangozás elõtt neki meg jelentett, – 2–3 verset énekelt, az után pausált, – a Prédikátor felment a Cathedráb[a] – az Istennek segitségûl való hivása után Imádkozott ‘s utána a Miatyánkot elmondotta. – A Letzkét felvette – Prédikált rólla, mellyet elvégezvénn ismét könyörgést mondott, – nevezetessenn könyörgött a Királyért, az Ország igazgatóiért, Elölljárókért, Tanitókért és Tanulókért, az egész Népért, az azok közt lévõ betegekért, szûkölködõkért Özvegyekért, árvákért ‘s az utána ismét el mondotta a Mi atyánkot. Ezek utánn Publicálta mire alamisnálkodjanak, ki hirdette a házasulókat és más 362.jpg  jelenteni valókat. E meg lévén meg áldotta a népet, mellyet a nép felállva fogadott el. A Kántor a tanitáshoz alkalmazott éneket énekelt – azután a gyermekek ‘s a nép ez alatt a templomból kitakarodott.

Dél után is így ment az Isteni tisztelet, tsak hogy az Innepeket és a sz. vatsora ki szolgáltatásának napjait, kivéve, ò[em] szabad Textusokról, hanem a Heidelbergeni Cathecismus Dominicákra osztott kérdései ‘s feleletjei szerént tartódtak a tanítások; és hogy a Tanítás után az Uri imádságon kívûl más imádság nem mondódott.

B.) – A keresztelés igy ment végbe:

A bé polált 3–6 napos tsetsemõt a Kereszt anya a kereszteléshez szükséges lanyhó vizet pedig a Bába a templomba hétköznap reggeli isteni tiszteletkor felhozták. Vége lévénn a könyörgésnek a Prédikátor ki ment a keresztelõ edényhez, a hova már a kis gyermeket a Kereszt-anya és a Bába ki vitték. – Itt[en] elmondván ‘s megmagyarázvánn a Keresztség szereztetésének igéit, imádkozott a Prédikátor ·/· a Pédikátor a kisdedért, melly utánn a Bábától a Keresztelõ Kannába tõltött vizet a Kisded fejére öntötte igy szóllván: “Keresztellek én tégedet az Atyának és a Fiúnak és a Sz. Léleknek nevében Amen.”. és kisdedet megáldotta, ki jövénn a templomból a kisdedet bé vitték a Keresztelõ Lelki Pásztor házához, – és az annak születé 363.jpg se megkeresztelése idejét, szüleinek a megkeresztelõnek és Kereszt atyának, s anyának neveiket az Eklézsia Matrikulájába beírta, ezért a szokott 17 krt

Hogy az egész Tractusban 17kr vagy 1 márjást fizették a keresztelésért: azt az 1748ik Esztb Jan. 25én Szentesen tartott Partialis Synodusban határozták az akkori Tractualis Elõlljárók: illyen szókkal: Nrs 5. Inteo Venerabili Tract aegralis abtineal solutio pro administratione Baptismi scilical 1. marium. kiírta a Trac. Protocollumából K. B.kiegészítés a lap alján (Ekklézsia-II.363.jpg); (Zolnay: 256. oldal) megfizették ‘s a gyermeket hazavitték, és Keresztelõt laktak – mellyet annak utána a K. Anyák azzal pótoltak vissza, hogy akkor is mindjárt adtak valami ajándékot a kisdednek, – azutánn is Gyermek ágyas komájoknak 2–3szor is ebédetskét vittek, vagy küldöttek – A Bába a keresztelõben hiúskodott. – A melly fiatal menyetske elõször volt a keresztelõb[en] abba belé kötött illyen módon: A konyhába az ajtóhoz egy üres fazekat vágott, szörnyû hatalmát jelentvén ezzel; bé jõvénn a házba feltartott fõvel szaglált ‘s igy szóllott: idegen bûzt érzek ‘s a nálla lévõ füstölgõ tsepût, az új menyetske széke alá vetette, ‘s bébüdõsitette a házat. Miután egy tálba vizet és egy darab téglát be hozott, fenyegette a menyetskét, hogy megszappanozza 's meg kereszteli, hatsak valaki meg nem váltja. Választott hát magának az idõsebb Asszonyok közzûl kereszt anyát, aki 2–3 garast adván a Bábának: ezért õt Kereszt anyának nevezte.

C:) – Az Úr vatsorája, a Cánonok szerint 6szor szolgáltatott ki minden esztendõben., ezekhez járúlt az: hogy a három sátoros innepekben mind a két nap kiszolgáltatott. Ezen szent alkalmatossággal egy héttel elõtte ki hirdettetett ‘s az ehhez való illendõ készülésre intetett a nép. – A Curátor gondoskodott a kenyérrõl és borról pénzen szerezvén ezeket, ha valaki az Ekklézsia tagjai kõzzül nem ajándékozott ere bort vagy búzát. 364.jpg A kenyeret ugy süttette, hogy az Úr Asztalára szükséges két kenyerekenn kívül, küldött a Prédikátoroknak kettõt, kettõt. A Rectornak, Tanítóknak eggyet-eggyet. Magának, a vice Curátornak, Scribának, Egyházfiaknak is eggyet eggyet. Így tartott ·/· igy tartott ez a szokás 1806ig a mikor az akkori Curátor a Papok számára tsak egy-egy kenyeret küldött, a több Ekklézsia szolgáinak pedig semmit sem, – mellyet a következett Curátorok is követtek, néha mind az által bõv idõben küldöttek esztendõbe egyszer a Tanítóknak is. – Bort rendesenn egy egy akót szokott venni a Curátor minden Úr vatsorája ki osztására. – A kenyeret el vagdalta az 1778ban1778dik Eszt[endõ]b[en] (Ekklézsia-II.364.jpg) Katona Mihály által készített fejér nyelû késsel az a Prédikátor a ki nem Prédikállott, és aki akkor a kenyeret osztotta. Az Úr Asztalát el készítették az Egyházfiak az Ekklézsia Notáriussával együtt hajnalba gyertya világnál. Az Ón Kondérokonn kivûl egy két tserép kondérokat is megtöltöttek borral, ara az esetre, ha amazok nem lennének elegendõk. Az Isteni tisztelet tsak úgy ment végbe, mint egyéb vasárnapokonn. Tsak hogy míg az Újj Énekes könyv be nem jött, rendszerént a Kántor ezt énekelte “Emlékezzél Úr Isten híveidrõl s a t. vége lévén a szokott Isteni tiszteletnek, a Prédikálló az Áldás elõtt meghívta a Híveket az Úr vatsorájára. Véllek bûneikrõl vallást tevõ és azoknak botsánatjokért esedezõ Imádságot mondott. Bûnös és büntetésre méltó vól365.jpg toknak megesmerése; a Jézus KrisztusJs X (Ekklézsia-II. 365.jpg) által lett meg szabadúlásoknak és a jövendõ élet megnyerésének hivése felõll, a szokott 3 kérdésekre halható feleletet kivánván, megbíztatta õket bûnök botsánatjának és az örök életnek meg nyerésével – meg áldotta õket. – Le jõvénn a Kathedrából énekeltetett a XXIIIdik 'Sóltár, mellynek éneklése alatt, a kik communicálni nem akartak ki mentek a templomból; a két Prédikátorok pedig a Sz. asztalhoz járulván azt ki takarták, – egyik a kenyeret ki óldozta és abból egy szeletet a tanyérba tett, másik a két poharakat megtöltötte, – a melylyik nem Prédikált Ágendát mondott, az utánn Úr vatsorája vétele elõtt való könyörgést, ‘s meghívta a bentmaradtakat az Úr asztalához való illendõ járúlásra. – A bort osztogatának a Poharak töltögetésébenn segített egyik tanitó. – Az Úr asztalához járultak elsõben is a Bírák, kik míg Communicáltak az egész nép felállott – azután jöttek a Déli azutánn az Északi oldalon ülõ férfiak, – ezeket követték a Karbeli Ifjak, kiket berekesztettek az Oskolás gyermekek, a Rectorral, Cántorral és a Práeceptorokkal járulván a Sz. Asztalhoz. – ezek utánn jöttek az asszonyok elsõben a déli oldalonn ûlõk, kik között az Elsõ székben ültek a Prédikátorok·/· Prédikátorok feleségeik, a Kántorné, Nótáriusné, ‘s még vagy két elõkelõ asszony. – Azutánn az Északi oldalon lévõk, utoljára jöttek a Koldúsok ha valamelyik nyomorúltat fel hozták a Tzinterembe, ahhoz a Sz. Vatsorát a Papok ki vitték. – Mind ezek utánn Communikáltak a Lelki Pásztorok, a nép fel állott ‘s mikor elvégeztek, 366.jpg  akkor ûlt le. Ez is meglévén az Asztal bétakartatott; – Háladó imádság mondatott, és a Nép megáldatott elbocsáttatatott.

A megmaradt kenyérbõl és borból vitték ki a Papok az Úr vatsoráját a házaknál levõ betegekhez, mellyben csak oktatás, vígasztalás és könyörgés után részesíttettek, hálaadó Imádság utánn megáldatva hagyattak el. Az elvagdalt kenyerek, mellyek megmaradtak a Papoknak adódtak, a megmaradt bort pedig az Ekklézsiának belsõ, külsõ szolgái közt mind el osztotta a Curátor, részesítvénn abból a Harangozókat is. – Az Úr vatsorája ki osztásakor, mindenkor a Magyarországi Reform.[átus] Ekklézsiák szükségire való Adakozás publicáltatott, mellybõl gyûlt summa a Tractus és a Superintendentia szükségeinek pótlására forditódott mind addig, míg Fõ Curátor m. Péchi Imre a T. T. Superintendentia által azt nem parantsolta, hogy ezen jövedelem egésszen a Superintendentiára küldõdjön be a Tractusok pedig gondoskodjanak magukról.

D.) A Házasulók össze kelések igy ment végbe. Ki nézvénn a Házasuló személly szüleivel vagy Attyafiaival eggyet értve, azt a kit feleségének kívánt megnyerni, elsõben valami ügyes Asszonyok (:Gyalog sátányoknak nevezték ezeket:) meg tudatták, ha el menne-é hozzá, és ha biztató választ nyert a férfi Násznagyával együtt el ment azt megkérni, 367.jpg  a leányos részrõl 2–3 nap kérõdõtt a gondolkodásra. – melly eltelvén meg izenõdött, ha megyen-é a leány vagy nem; ha a leány ajánlotta magát, nap hagyodott a kézfogásra, a mikor jegyet váltottak, a férfi adott egynéhány frtot, a leány pedig egy pár keszkenõjét adta által – E megesvén a Házasságra menendõk Násznagyokkal együtt fel jöttek a Hetes Prédikátorhoz és magokat a Publicálásra be íratták. – A Prédikátor ekkor megtudakozta, ha a szülék meg egyeztek-é a fiaiknak házasságában ‘s nem erõltették-é azokat? Az ifjak szeretik-é egymást, mennyi idõsök? Nints e köztök közel való Atyafiság, sógorság, melly a törvényes házasságot meg akadájozná? Itt való születések-é? ha nem, van-e keresztlevelek? vagy özvegységekrõl való bizonyítványok? Nem volt-é a legény katona? ha vólt az Abschidotobsitot elõ kellett mutatni,valamint a mester legényeknek Kundschaftjaikat. Mikor az ·/· mikor az után Össze esküdtek ezek vissza adódtak, de a Prédikátorok raírták hol, mikor házasodtak meg? Intette az Ifjakat, hogy míg a Publicálás tart jól meg gondolják szándékokat, – és ha valamellyik félnek a másik nem tettzik; míg a Publicálás tart szabadosan le mondhat a házasságról.

368.jpg  A 3szori kihírdetés 3 vasárnapokonn, vagy Innep napokonn, vagy néha kivált idõsebb özvegyekre nézve Télenn Szerdán vagy Pénteken, a mikor a Nép a Sz. Írás magyarázásának hallgatására számosan fel szokott gyülekezni a Templomba, szokott meg esni. – E meg lévén az összekelés napja elõtt a Házasságra menõk násznagyokkal és valamelyik Atyafival – a Prédikátor házához feljöttek az ugy nevezett Censurára. Ott elsõben a Násznagyok, azutánn a Házasulók meg kérdeztettek ha a Publicálás ideje alatt nem adta-é magát valami ollyan dolog elõ, melly az össze kelést akadájozhatná. – Meg próbálta a Lelki Pásztor a házasúlókat vallásokat hogy értik? Intettek a kegyesség szerént való tudományba és jó erköltsökbe való elõmenetelre, a békességes életre stb.s’ a’ t’ (Ekklézsia-II. 368.jpg) – Más nap, melly rendszerint Szerdánn volt Reggeli Isteni tiszteletre fel-jöttek a Házasúlók Nász-népestõl a Templomba, ott az Isteni tisztelet végezetekor az Úr Asztala mellé ki álván, a Prédikátor által oktatás és Imádság utánn meg esketõdtek és rájok áldás mondatott. – A Templomból a leány, valamint a legény is kisérõikkel együtt szüleik házokhoz mentek. A legény nász népjével együtt gyalog vagy kotsikon, el ment a leányért. A násznagy hosszas Ceremoniás beszéddel ki kérte a leányt, 369.jpg  a másik pedig kiadta, a legény a leány szüleinek a leányuk neki adását meg köszönte ezek áldást mondván rájok el bocsátották, – de ez a szokás 1807be Lakos János Curátorságában eltörlõdött, mert ez a lányos házhoz való menetel jó útban veszedelmes, sárba alkalmatlan volt, puskáztak, pernyével töltött fazekakat hajigáltak a lovak elé, melly miatt a meg szelesedett lovak sokszor felforgatták a kotsit. Ezen idõ ólta a templombóli esketõrõl egyenesen viszik a leányt – a legényes házhoz.

A lakodalom a tehetõsebbeknél 2–3 nap tartott, a szegényebb sorsúaknál egy estve. Ezeknek rend szerént dudázsokdudájjok (Ekklézsia-II. 369.jpg) volt, vagy tekerõ hegedûssökhegedüjjök (Ekklézsia-II. 369.jpg); amazoknál Czigány legények muzsikáltak, kik között elsõ volt a primás, azután a Contrás – Bõgõs és Czimbalmos, a Klarinét és Trombita még ezen század 10 elsõ esztendejéb[en] nem volt szokásba. Nevezetes Mussicusok voltak ezenn idõ szakaszba: Hibás Pista, Markóts László ‘s ennek fia ·/· ‘s ennek fia Gyuri a ki mindenféle musicán tudott játtszani. Farkas István, Csonka Pál ect. Tekerõ Hegedûs volt pedig Geretz János. – A melly gazda musicust nem fogadott, ott a gazdát és násznagyot fütyöltették vagy dúdoltatták a rekedtségig, ha nem akarta megtsipkedték az Asszonyok. – A nevezetesebb lakodalmi ételek a tehetõsebb gazdáknál ezek voltak: 1. Csiga leves, drága étel volt ez. Vida Mihálynál a tsiga tsináló Asszonyok lakodalom elõtt való hétenn 6 akó bort ittak meg. 370.jpg  2or Hús tormával vagy más mártással. – 3or Tõtött Káposzta; rajta kolbász. 4a malacz hús mézes és mazsolás mandolás lével. 5or marha láb savanyú lével, mellyben ‘sirba sütött kotzkás kenyér és sok veres hagyma volt. – 6or Hurka riskásával tüdõvel megtöltve és patzolt tejfeles lével. 7. Apró jószag szárnya, lába nyaka ect. valami édes lével. 8. Ezek utánn jöttek a sültek, marha, sertés, lud, pujka, kappan, bárány nyúl, olly nagy bõvséggel, hogy tsak ezekkel megelégedhetett volna tisztességesen az egész lakodalmi nép. Bérekesztették ezeket – 9a A sok kaláts, rétes, peretz, gyümölts ‘s mind azokra itták a tenger bort. – Lehet gondolni, hogy 100–150 embert igy vendégelni 2–3 nap, melly sokba kerûlhetett. Én ugyan, aki az éffele vesztegetéseknek több ízbe szemlélõje vóltam bátrann merem írni, hogy ha Szentes 1700tól fogva 1800ig annak felét, amit lakodalmakra, keresztelõkre, Halotti torra ‘s név napi vatsorákra el-vesztegetet a köz jóra adta volna, olyan Capitalis Gyûlt volna belõlle össze, hogy annak Interessébõl most adójának nagy része ki telne. – A Ifjúság szolgált az asztalnál szép rendel. Ezek közt voltak elosztva a vendégek, kik azokat kötelesek voltak meg hívni, és mikor haza mentek el kísérni. – Ebéd ‘s vatsora alatt a muzsikusok huzták most a Rákóczi nótáját, 371.jpg  majd a Darvakét; majd ismét más szomorú vagy víg nótát, – és mikor a vendégek, a gazda ‘s újj házasok egézségéért ittak, nagy gyorsasággal és lármával Tust huztak. A násznagyok vigyáztak a rendre. Tántz mestereket tettek, kiknek arra kellett vigyázni, hogy egyszerre nagyonn sokan ne áljanak fel tántzolni, és hogy egy leány vagy Asszony se maradjon el ‘s szomorodva ne menjen haza. – Az Ifjak hajdon fõvel tán- tzoltak, egy ingre vetkezve, kiabálni szabad nem volt, hanem tsendes ·/· tsendes vidámsággal kellett múlatni. A ki megrészegedett, lármázott vagy káromkodott, azt a násznagy a lakodalomból kirekesztette, vagy pedig Aristomba is tétette, melly az 1779dik esztendei Presbyteriális végzés szerént, valami elõre kiszellõzött és szalmával meghintett verem volt, ebbe vetették a részeg, garázdálkodót, vagy ha nem vólt, a sertés ólba. –

Mihelyt látta a Násznagy, hogy a bortól hevesedõ ifjak ‘s mások az illendõség határát kezdik által hágni, a gerendára lántzot vettetett által, és ha valamellyik hibázott, kiáltott a Võféjnek: “Tsördíts lánczot” a ki azt megtévén, jel adódott mindennek a magára vigyázásra ‘s az áristom elkerûlésre. –

Az idõsebb férfiak az Asztal körûl, melly meg volt sûltel, kalátstsal borral rakva, beszélgettek és iddogáltak, – vagy pedig a kamarába pipázgattak.

A lakodalom utolsó napján, meg hivódtak a meny asszony 372.jpg  szülei és Attyafiai is, és ez neveztetett: Kár – látónak.

E.) A Halottak eltemetésének e volt rendi: A meghóltat béjelentette a Bejáró: Funcrator:), ha ének szós volt a Rectornak; ha Prédikátziós a Prédikátornak is. A Rector beírta a meghóltnak nevét a Hóltak Lajstromába, beírta meghalások ‘s temetések idejét, betegségét. Esztendejét, és a Bejáró nevét. Elsõb 24 ezután 48 óra elõtt Chururgus visitációja nélkül nem volt szabad senkit eltemetni; ha tsak meg nem fakadván nagyon szagos ò[em] vólt. Ugyan akkor hír adódott a Harangozóknak is, kik a reggeli isteni tisztelet utánn harangszó által adtak jelt a halott felõll, az Asszony féléknek kétszer, a férfiaknak 3szor tsendítvén, – ezután az Énekszósnak egy; a Predikátziós halottnak minden harangokat meghúztak. – A Prédikátziós halott a Templomb[an] is ki hirdetõdött; mikor temetõdött, és a Halotti Tanítás a Templomba[n] lesz-é vagy a háznál. – A harangokat mind az által szabad volt meghuzatni, a Énekszós halottaknak is, ha a szokott 3 frt fizetést le tették. –

Eljövénn a temetés ideje, melly dél elõtt 10, délután 3 óra tájban szokott lenni rendesenn, harangozó által hír adódott a temetésre való menetelre ·/· menetelre. A Predikátziós halotthóz a Lelki Pásztor a Kántor egy Pracceptorrral és 7–8 gyermekekkel el ment a halottas házhoz. Ott mikor a testet ki hozták a gyermekek énekeltek egy verset. Az utánn a Kántor 5–6ot 373.jpg  a Lelki Pásztor a Vasárnapi Isteni tiszteletnek rendi szerént végezte az Isteni tiszteletet, a tanítás utánn el olvasta a bé adott írásból a meg hólt élete leírását, Attyafiainak neveket, betegségét halálát. A Praedikátziókból rövid alkalmaztatást tett a meghóltra, az élõknek a meghólt eránt való jóságokat megditsérte, reájok áldást mondott, a meghóltnak nyúgodalmat és idvességet kívánt ‘s az Ekklézsia kebelébõl el botsátotta békességgel. –

A halottat a temetõb[e] nem volt köteles a Prédikátor ki kisérni, ha mind az által jó esmerõsse v valami nevezetes ember hólt meg azt tetztzése szerént ki kisérte. –

Az utánn a Kántor és gyermekek énekelgettek a hólt test elõtt. A temetõben is míg el nem temették. – A temetés végekor nem volt szokás a köszöntgetés mint némelly hellyekenn. – A Prédikátzió ha az idõ alkalmatos volt a halottas ház udvaránn, ha essõ, sár, fergeteg volt a templomba vitetett véghez, bé hozódva a koporsó a templom közepére, a hol a szomorú felek körûl ûltek v rá borultak a koporsóra, mellybõl ki jövõ rossz szag pedig sokszor még a távol lévõknek is nagy alkalmatlanságot okozott. Ez a szokás 1817ben a Consilium parantsolatja által eltörlõdött, ettõl az idõtõl fogva a koporsó a Cinterembe szokott tevõdni. – A kik nagyobb Cerimóniával akartak temetkezni, azoknak halottjaik felett a Prédikátzió utánn a Rector Bútsúztató verseket is mondott. Az Oskolás gyermekek pedig harmoniás éneket mondottak a Rector directiója a Cántor és Tanítók segítsége mellett. –

374.jpg  A fûtûlvaló fára felmettzették a meg hóltnak nevét, halálának esztendejét, illyen formánn: Itt nyugszik az Urban boldogúlt V. I. 1812.” több nem férvénn reá. A tehetõsebbek vastag fõtõl való fájára Epitaphium szegeztetett; de a melly ritkánn maradt épségben esztendeig, – holmi pajkos gyermekek, irígyek le szaggatták azt. Innen már 1815 ólta nints e szokásba, tsak a fõtõl való fára mettzik a mit akarnak. – El temetõdvén a halott az Atyafiak, barátok a halottas torra meghívódnak, mellyben sokan nem tsak jól laktak, hanem meg is ittasodtak, a szomorú feleknek és minden jobb érzésûeknek botránkozásokra. Már a mai idõben ez is kezd a szokásból kimenni. Szokás ·/·

Szokás volt ennek a Századnak még az eleinn a Lucubratio is. Ez abból állott: hogy reggeli Isteni tisztelet utánn egy óráig, estve pedig 10–12 óráig is, egy Préceptor 6–7 gyermekkel a halottas háznál, némelly ahhoz értõ embereknek ‘s asszonyoknak segítségekkel, minemûek voltak Csávás András és Zó Ilona, énekelgettek, közbe, közbe etették itatták õket, és a szegény gyermekeket annyira le itatták, hogy alig tudtak az Oskolába mászkálni, mellyért ez a szokás el törõltetett a Presbyterium által.

375.jpg  A közönséges Prédikátziós halottól fizettek a Prédikátornak eleinte 1 ezüst frtot, késõbben 2 bankó frtot. A Butsúztatós halottért a Prédikátornak 2 ezüst frt. késõbb 4 Banko frtot. – A Rectornak Butsúztatásért 7 ezüst márjást. – késõbb 4 frtot. Bankóba[n]. A halottak Protocollálásáért 71/2 krt ezüstb[en]. A Deákoknak is 7 1/2 krt. Lucubratioért 17 krt. – A Kántornak Prédikátziós halottól 20 ezüst krt. Ének szósnál 10 krt.

A harangozóknak mind a három harang meghúzásáért 9 ezüst krt. egy harangért 3 krt. – Az Ekklézsiának a Harangokért elsõben 1 frt 8 krt, ezüstb[en], – késõbben 3 frt. Bankóban.

Harmadik Rész.

Az Oskolai Tanítókról.

Elsõ Szakasz.

A Fiú Oskolájabeli Rectorokról.

1. Ezenn században elsõ Rector vólt: Õri Fábián Dániel. Hozódott ide a Debretzeni Collegiumból, a hol Jurátus Deák volt. 1801be Aprilis 24én , és tanitott 2 Esztendeig. – Ez egy kisded, sovány nagy sas orrú, nagy kék szemû, szõkés egyenes hajú, kevés beszédû tsendes maga viselésû, külsõjére nézve keveset mutató Ifjú ember volt, de tudományára, fedhetetlen jó erköltse, tanításbeli tehettségére ‘s szorgalmatosságára nézve a leg 376.jpg  ditséretre méltóbbak közzûl való volt. Különös gyönyörûségét találta a Mathesisra tartozó tudományokban. Üress óráit, soha széllyel nem járvánn, erre szánta. Végezvénn itt közkedvességgel fojtatott hívatalát, felment Pestre és ott 2 esztendeig tanulvánn a Sublimior Mathesist, a Rigorossumot Eminens Calculussal ·/· calculussal állotta ki. – ‘s mindjárt Diplomájának ki nyerése utánn Budánn a Bandirectiónál aplicáltatott, a hol ezutánn is a jelesebb ‘s nehezebb munkák bizódtak reá. – A Palatinus József különösen szerette; ennek eszközlése által a Dunai Navigations Inspectorrá lett, ‘s ebb a hivatalábann halt meg 1825ben. hagyvánn maga után 20.000 frt kész pénzt; egy drága könyvekbõl álló Bibliothécát és a legválogatottabb Ingenieurséghez meg kivántató eszközöket, mellyeket ide való Dr. Sebõk Sámuel veje Vásárhelyi Pál vett meg nagy oltsónn. Ha lála elõtt kevéssel készitette kérésemre azon plánumot, melly szerént templomunk bóthajtása felülrõl vasakkal meg-erõsíttetett, elõ adván hozzám írt leveléb[en]: hogy ha e sem használna kivûlrõl oszlopokkal kell a falat is az azon fekvõ bóthajtásokat meg erõsíteni: vagy a mi még bátorságosabb lenne a bóthajtást egésszen le szedni, ‘s helyette deszka padlást készíteni.

377.jpg  Az õ szelid ártatlan maga viselesét még nagy Uraságában is mind haláláig meg tartotta. – tisztesség és áldás fedezi porait. –

2dik Rector volt Gyõri József. hozódott ide Debreczenbõl 1803ba Márt. 6dikán. a hol Juratus Deák vólt. Az Attya vólt Naszályi Prédikátor. Termetére nézve csontos jó növésû, kék szemû, göndör szõkés hajú, himlõ hellyes, sovány nem igen szép ábrázatú, de azért kedves, szeretetre méltó Ifjú volt. Társalkodása természetes minden álnok mesterkélés nélkül való, beszédje egyenes szívet és jó indúlatot mutató. Tréfás, mulattató vólt. Igen jó Clavirista volt, – Tanításbeli alkalmatos vólta ‘s szorgalmatossága hellybe hagyható. – A Butsúztatók készítésére szer volt, meg tudta ríkatni az Asszonyokat. – Végezvén itt dítséretesen hívatalát ki ment tanúlni Göttingába, a honnan esztendõ mulva haza jövén lett Gárdoni Pappá Fejér V[á]megyéb[e]; ott házasodott meg, elvévénn Szentesrõl özv. Nš Dobosy Mihálynénak, abban az idõbenn legszebb hajadon leányát ‘Su’sánnát; de a ki 1826ban meg hólt, a mikor már Gárdonból Pátyra költöztek vala, ‘s özvegységre hagyta szeretett férjét 2 neveletlen gyermekeivel.

3ik Rector és Professor volt T. Sípos József, a ki született Ketskemétenn, tanult Debreczenbe[n], 378.jpg  ahol 8 esztendõs Deák volt, mikor kijött Vásárhellyre Rectornak, a hol jól végezvénn hívatalát ment Göttingába tanúlni, lejõvénn lett Szoboszlai Káplán, ‘s elvette itt Barna Máriát ·/· Barna Máriát feleségûl. Onnan ment N.[agy]Kõrösre Conrectornak; onnan pedig Szeremlére Prédikátornak. Ezen hívatalából hívódott Szentesre Professornak a már készen levõ ujj Oskolába 1805be május 5dikén. és szolgált itt 13 esztendeig, jó állapotban tartvánn az Oskolát. Formájára nézve magas termetû, de meg görbûlt hátú, teli testû, férfias szép abrázatú, jó nagy horgas órú; szép tudományú, okos de akadozó beszédû, szorgalmatos, kemény fenyítéket tartó tanitó vólt. Ezek mellett öreg modú jó Pap; meglehetõs Poëta, mint egynehány itten létibe kinyomtatott Prédikátzióiból és Butsúztató verseibõl is ki tettszik mellyel illy Titulus alatt jöttek ki: “Oskolai Rectorok Tárháza.” Itt készítette az “Ó és Ujj magyarját” mellyért rá Pethe Ferentz minthogy õtet a magyar nyelv nyaggatásáért sok hellyt korpázva, szörnyen haragudott. – Hízelkedni nem szeretõ, egyenes szívû jó barát volt, mértékletes józan életû, de a pípázásban fáradhatatlan volt ritkánn lehetett munka közbenn is pipa nélkül találni.

379.jpg  Meghalván itten elsõ felesége, gyermekek nélkül, második házasságra lépett, néh.[ai] Gárdoni Prédikátor T. Tanárki Mihálynak Kun Sz Miklóson Assessor Már János által tartott árva hajadon leányával Eszterrel; kitõl születtek Jósef, Gábor, Sándor és Antal fiai, és Eszter, Juliánna, Klára leányai, – kik mind szép, egészséges jó reménységû gyermekek, valamint az édes Annyok is, egy jó erkölcsû egészséges, munkás, férjéhez hûséges kedves szép asszony – meg halván Békésen T. Prédikátor és Tract. Assessor Dömény János hellyébe, régi ohajtása szerént, a Professorságot elhagyván Prédikátornak vitetett a T. Tractus rendelése szerént 1818ban aprilis 24dikén. még Professor korába denomináltatott vala Tractualis Assessornak, melly Assessorságában késõbben 1822ben voxok által erõsíttetett meg. – Már egy darab idõ ólta beteges állapotb van ‘s Káplán által viteti hivatalát. – Igy kopunk ki a világból. –

4dik Rector volt Ferge János; Pozsonyi Prédikátor T. Ferge Jánosnak a fia, a ki mint 7 esztendõs Deák Debretzenbõl hozódott ide 1818 aprilis 19dikén. magas, barna piros, sebes járású kemény beszédû, fekete hajú és bajuszú szép fiatal ember volt, a mulatást, borozást, házolást szerette, – Cantussal, Butsuztatóival, mellyeket ·/· mellyeket hatalmasan el mondott magát kedveltette, de hívatalával nem sokat gondolt, 380.jpg  valamint szintén a jó intéssel is, a honnan osztán, noha 3 esztendõre hivódott vala meg. 21/2 esztendõ mulva más hozódott hellyette. Ennek az idejében hólt a Kurtzába Augustus eleinn a Pataki Supplicáns Bitskei István nevezetû Ifjú. Be írtunk a Collegiumba a Professorátushoz, hogy valami jó Ifjat küldjenek hellyébe, különben kéntelenek leszünk Ujra Professorról gondoskodni. Küldödött hát különös ajánllás mellett 1829ben1820ban, beszúrûs a lap bal szélén(Ekklézsia-II. 380.jpg) novemb. 10dikén

5dik Rectornak: Nagy István, nem is tsalatkoztunk meg benne, mert õ egy tisztességes maga viselésû, jó erköltsû, szorgalmatos és hasznos tanító vólt. Született õ Pázmándonn Gyõr v[ár]megyében: tanúlt a Philosophiáig Pozsonyba; ment Debreczenbe hol 7 esztendeig tanúlt ‘s egyik Professor T. Varga István a maga fia mellé Instructornak választotta. – Magas fekete hajú és szemû, piros ábrázatú, szelíd nyájas, szép ifju ember volt – nagy pipás és szíves sakkos. – negyed fél esztendeig lakott itt mindenek elõtt való kedvességbenn. Felment Bétsbe tavasszal, õsszel le jött, ‘s lett N.[agy] Kõrösön Néh.[ai] Senior T. Medgyesi Pál Káplánnya, ‘s mindennek az öreg embernek, mind egész háza népének, sõt a városi nép nagy 381.jpg  részének kedvét meg nyerte, a kik mindent el követtek, hogy ezen Ifjú embert Prédikátorjoknak megnyerhessék, de a hatalmasabbak, azok között T. Fodor Gerson is ellene lévénn, el ment Bajára Prédikátornak és most is ott lakik. Ezt követte

6dik Rector Tatár Ferentz. Losontzi fi. Elsõben a hazájabeli Gymnasiumba, azután Debretzenbe tanúlt a hól 8 esztendõs Deák vólt. Hozódott Szentesre 1824ben 27dik Áprilisba[n]. Oskoláit jól végzett magát jól értõ, szelíd tsendes maga viselésû, szíves barátságu, mértékletes életû, sokat tûrni tudó, jó tanító volt, de még is jobb lett volna ha a puskázásba kevésbé gyönyörködött volna, mellyért meg is intõdött, és ez neki kedvetlenséget okozott. Termetére nézve alatsony szõke kék szemû, szép ábrázatú, zömök, erõss testû volt, ritka ember tudott olly keményen fogni, és olly messze hajtani mint õ. Itten 3 esztendõt töltvén Bétsbe ment, a hol egy Hónap alatt széllyel nézvén ment Pozsonyba ‘s ott egy darab ideig a Diaetát frequentálta és nem haszon nélkûl. – Haza jõvén lett M. Berényi Káplán és a Berényiek nagyon meg kedvellették mert jó Pap volt. Óhajtották volna rendes Prédikátorjoknak ·/· Prédikátorjoknak megnyerni, de oda T. Nagy Mihály rendelõdvén õ ment Túr-Kevibe káplánnak – onnan Békésre hozódott Káplánnak T. Sípos József úr mellé, – onnan rendelõdött Dobozi Prédikátorrá. : Ott él most is kedvességben 1871-ben halt meg. – nem ugyanaz mert már 869 ben òem élt.megjegyzés a lap alján (Ekklézsia-II. 381.jpg);(Zolnay: 267. oldal)

IIdik Szakasz382.jpg .

A Rectorok kötelességeikrõl ‘s Fizetéssekrõl.

Fõ kötelességek volt az Oskola Rectoroknak a Tanítás. Tanították 1814ig a Praeceptorok közzûl azokat akik Debretzeni Deákok nem voltak, hanem Rhetoricát vagy Poësiát tanultak, ‘s ezekkel együtt jártak ugy nevezett Collatiora a Rector tanítványai közzûl is azok, a kik ezeket a studiumokat gyakorlották. – A Rhetoricát tanították elsõben a Freyer, azután pedig a Hasse könyvei szerént exponálták és könyv nélkül is tanulták a Cicero Selecta Oratioit és Julius Caesart. Tanították a Romai régiségeket Nieuport szerént, írattak Periodusokat, Chritikákat. – A Poëták a Regulákat tanulták a Molnár Albert Grammatikájából, fordították ‘s könyv nélkûl is tanulták Ovidiusnak és Vergiliusnak ki válogatott részeit – A syntaxisták a Regulákat tanulták a Cellárius Grammaticájából, ugyan ennek nagyobb Vocabuláriumát könyv nélkül tanulták. Corneliust, Phaedrust fordították memorizálták. Stylus és Periodusotskák írásáb[an] gyakorlódtak. – A Grammatisták a Collarius Grammaticáját, kisebb vocabalariumát tanulták, Langius Collogiumát fordítottak, memorisálták, sententiakat mondottak – mind együtt tanulták a vallást, Énekeket, a Szent Historiát. Amazt a Nagy Catechismus, ezt Hübner szerént.

383.jpg  A Geographiábol a világ 5 részeinek közönséges esmeretét, Europa országait, Fõ várossait bõvebbetskénn. – Magyar Országot a Kis Tûkör szerint. Arithmaticából a Fractióig, Irást, Contractusok, Quietentiák, levelek készítése módját. – Késõbbi idõbenn Professor T. Sípos József útánn tanították a vallást az Út-mutatás 2dik Darabja, az Erköltsi tudományt a 3dik Darabja szerént. A Szent Historiát magoknak kellett ki írni a Bibliából és könnyen érthetõ ·/· érthetõ módonn tanítványaik elõtt el beszélleni és azoknak azokat hallásból kellett meg tanúlni. A magyar Törvényt a Prof. Kövi Compendiuma szerént. A Physicából a nevezetesebb tudni valókat Fábián szerént, ezenkivül a Mechanicának fõbb részeit. Legtöbb idejeket töltötték el a fent megnevezett Rectorok a Deák nyelv tanításával, a mellynek nagy részint tanítványai el hagyván az Oskolát semmi hasznát sem vették. – Illyen módonn híjjába munkálódtak, híjjába fizetõdtek. – Kétszer tettek minden esztendõben Exament, September és Aprilis közepe tájánn, mellynek napját a Presbyterium határozta meg. – A tanításon kivûl kötelesek vóltak Újj Esztendõ elsõ napján, Nagy Pénteken, Áldozó Csütörtökön, és az Úr vatsorája kiszolgáltatásakor dél után a templomba Predikálni. – A meghóltakat a Halottak Lajstromába beírni; a halotti temetésre Tanítványai közzûl Classisonként rendelni, Butsúztatókat mondani.384.jpg  A Praeceptoroknak tanításokra maguk viselésekre vigyázni, ‘s az egész Oskolájaban a jó rendet fel tartani. Mikor vagy templomba vagy Halotthoz mentenek, kötelesek voltak szokott Deák ruhájokba öltözni, melly állott Prof. Sípos József ideje elõtt nyáronn: Bokáig érõ fekete dolmányból, mellyen elõll ellapított vastag drótból készûlt egy ujjnyi hosszú meg tzinezett Kaptsokkal vólt sûrûn bekaptsolva és e fekete matéria övvel körül kötve. – Télen pedig bokáig érõ fekete hosszú mentébõl, melly térdig érõre, veress róka bõrrel volt meg prémezve, ezt mikor nagy Tzeremoniát akart ütni, a dolmányra palástúl vette, tévénn a fejéb[e] nagy szélû három szegletre felakasztott kalapot. – Prof. Sípos Józseef ideje után mentét többé ò[em] viseltek sem kaptsos dolmányt hanem tsak fekete szõrbõl készûlt gombos dolmánt és kerek kalapot.

B.) Fizetések volt 1805ik ez: Kész pénz 80 frt, Asztalán 50 frt. (: mind ezüstbe:). Kenyérnek 9 köb[öl] Búza, mellyet az Ekklézsia meg õrletett. Minden gyermektõl egy véka Búza, 2 véka árpa, (járt fel 250–280 gyermek) e mellett minden gyermek 17 krt, a városházától 70 ft hús, 2 akó bor, 30 ft faggyú, minden halott beírásért 81/2 kr. – Butsúztatásért 7 márjás, 385.jpg  Fûtõ elegendõ – Professor Sípos Józsefnek a fizetése e volt: 100 frt. 120 véka Búza, 120 véka árpa, 30 frt ·/· 30 frt fûtõre. – Hús 70 ft, faggyú 30. halotti beírásért 81/2 kr. Bútsúztató 2 frt. Fa 2 öl. Caniculáris tsirke – prof. Sípos József utánn jött Rectorok fizetése e volt: mindössze 260 frt. 30 köböl búza, 36 köböl árpa, egy mázsa só, 4 öl fa. 70 ft hús. 36 ft fagygyú 1805ig a gyermekektõl járó fizetést a szülék magok vitték be a Rectornak. Az ólta pedig a Curátorok szedik be és õk adják ki a több fizetéssel együtt.

IIIdik Szakasz.

A Fiú Oskolabéli Praeceptorokról.

A felvett idõ szakaszbann fojtatták ezenn hívatalt a következendõ személlyek: 1801ben Bónis Mihály, KállaiKallai (Ekklézsia-II. 385.jpg) András, Petõ György,

Bónis Mihály betsületes magaviselésû, szorgalmatos és értelmes tanító levénn több esztendõkre meg marasztatott, ment innen Hegyközre Nótáriusnak.

Kállai is meglehetõs tanító vólt; de Petõ szelíd magaviselése és igyekezete által több kedvességet nyert, itt lakott Bónissal együtt 1805ig akkor, vitetett Békésre tanítónak.

1802be Bónis Mihály, Petõ György, Dömöki János.

Dömök eszes fiú volt és jól tanított, de egyszer olly bolondságra vetemedett, hogy egy éjszaka 386.jpg  a bortól megzavarodott fõvel jövénn az Oskolába egyik tanítványa szüleinek házoktól, a hová vatsorára hivódott vala, meg látta, hogy a kisebb Parochiális Udvar kerítésén rés van, azon bé ment, a Tanuló háznak, melly külön volt a lakó háztól, konyhája ajtaját nyitva találta, a Kementzéjét bejukasztotta egy ásóval, azonn be bújt, a Curátor ládáját az ásóval felszakasztotta, az Irásokat belõlle ki hányta, a pénzt amit benne talált el vitte, és mint a ki jól végezte dolgát az Oskolába menvénn le feküdt a pénzt az ágya szalmája közzé tévénn. reggel idején észre vevénn a történetet, hívattam a Curátort, kevés vizsgálódás után találtunk egy hamus nyomot, mellyrõl észre lehetett venni, hogy a tolvajnak steklis tsizmája volt és a sarkába szegek vagynak verve, mellybõl azt hozván ki, hogy vagy mester ember, vagy valamelyik Deák munkája volt ez ·/· volt ez, ennélfogva a Curátor gyanakodott, Rátz János Particulistára – el mentünk hát mindjárt az Oskolába, a Praeceptorok tsizmájokat megnéztük, és a Dömöké találtatott hamusnak, és abba voltak szegek verve – Õ hát semmi tagadást nem tévénn a pénzt mind elõ adta. Õ maga pedig szégyellvénn is, tartvánn is a rossz következéstõl – még ezenn a naponn, az itt quartéjozó katonák közzé állott, a holott a mint hallik már Hadnagyságig emelkedett.

1803be. Bónis Mihály; Szabó János, Petõ György a Deákokkal együtt Convictusba élt Rátz János.

387.jpg  Szabó János makai fi, két esztendeig ditséretesenn fojtatvánn hivatalát, DebretzenbeDebretzeni (Ekklézsia-II. 387.jpg) Deákká lett. Azután pedig ugyan Debretzenbe Salétrom Inspectorrá és Rátz János is Debretzeni Deákká lett, s onnan ment Szatmárra Conréctornak, ott lakik most is kedvességbe.

1804be Bónis Mihály; Szabó János, Petõ György, Rátz János. Szíjjártó Szabó Pál ez elsõben Particulista volt, ezután lett Praeceptorrá. Innen bé ment Debretzenbe Deáknak, lett Latzházi Rectorrá, onnan jött Szentesre, lett Cancellista, innen ment Sasra notáriusnak és most is ott lakik békességbe.

1805be Gyarmati Ferentz, Bónis Mihály, Petõ György, Rátz János. – Gyarmati Ferentz, kirõl alább bõvebben lehet látni, ebben az Esztendõbe vevõdött be az Oskolába második tantónak Conrector név alatt.

1806 Gyarmati Ferentz, Benedek József, Bátori Dániel, Szarvas József. Bátori Dániel jó igyekezetû ifjú volt – lett Ötsödi tanítóvá és Cántorrá, most is ott lakik dítséretesen tanít és énekelget.

1807. Gyarmati Ferentz, Kováts Márton, File Mihály, Bán Ferentz. Convictusban vóltak véllek Rús András és Gál Gábor. ezek nem tanítottak, hanem tsak halottra jártak.

1808. Gyarmati Feretz, Kováts Márton, File Mihály, Bán Ferentz Innen Debretzenbe mentek Deákoknak.

1809. Gyarmati Ferentz Nagy József, Váradi Sándor, Borsos Károly, jó igyekezetû fiúk voltak. Debretzenbe mentek.

388.jpg . 1810be Gyarmati F. Kontz Imre, Bagosi Bálint, Tárkányi József ·/· József, ezek is vissza mentek tanúlni Debretzenbe.

1811.be Gyarmati F. Herpai Péter, Kálmántsehi Miklós, Kontz Imre ditséretes jó tanítók és tanulók voltak, vissza mentek Debretzenbe a honnan hozódtak.

1812. Gyarmati F.er Kalmantsehi Miklós, Takáts Dániel, Faragó János. Takáts Dániel jó erköltsû, szorgalmatos tanúló és Tanító, innen ment a Debretzeni Collégiumba és lett Seniorrá, most Szalárdi Prédikátor. Faragó hóbortos fiú szentesi születés. Katonának ment, onnan által szökött a Franciákhoz. – Generál Pardonra vissza jött, zöld Pápa szemmel, és a Betsüllet Rend keresztjével járvánn az Uttzán törte a magyar szót, mintha már elfelejtette volna. Váradra a Regementhez bé ment, onnan ki Lengyel Országba, onnan pedig Franczia Országba ismét vissza szökött, oda van most is.

1813. Gyarmati F. – Szeder János, Vida István, Zágonyi István. Vida és Zágonyi István szorgalmatos tanítók és jó tanúlók voltanak ‘s betsûlletesen viselték magokat. Vida vissza ment a Collegiumba. Zágonyi István pedig Bajra ment Tanítónak, de a honnan esztendõ mulva vissza hozódott az öreg Szeder János hellyébe.

1814. Gyarmati Fer. Szeder János, Domokos István, Mester Benj.

1815. Gyarmati F. Zágonyi István, Domokos Istv. Mester Beniámin. Ezek egyszer tul a Kurtzára mentek vadászni, ‘s addig mentek, hogy a Kutzori vendég 389.jpg  fogadóba értek; ott fáradságok enyhítésére annyit találtak innya, hogy az õket megzavarta, valami ott lévõ Gõbölyt hajtókkal össze vesztek, annyira, hogy egy közzûlök valamellyik Hajtsárra rá is lõtt. Más nap reggel a Gazdájjok a Városházához jött, a történetet el beszélte és satisfactiót kívánt, melly ha megtagadtatik a dolgot a v[ár]megyére adja, mondotta viszsza jövet. Tanátsolódott hát nekik az elébb állás, mellyet tselekedtek is. –

Zágonyi István lett N. Zeréndi Rector, a hol most is kedvességbe és betsûlletbe vagyon. – Mester Bénjámin Varga mesterségre adta magát és most itt Szentesen betsûletes és szorgalmatos mester ember ·/· mester ember. Domokos pedig Szeghalmi Tanító lett. – Hozattak hellyettek ugyan ezen esztendõb[en]: Csáji Márton, Szilágyi Sámuel, Molnár Pál és ezek megmarasztódtak a 2 következõ 1816 és 1817dik esztendõ re is. – Ezek közzül Csáji Márton alkalmatos tanító lett volna, ha szorgalmatosabb lett volna hívataláb[an]; de az ezen idõbeli zûrzavar tsinálókhoz adta magát, azoknak irkált, véllek éjszakázott. Innen ment a Gyalui Pusztára Pálinkás úrhoz gondviselõnek, meg házasodott el vévénn Pápai József leányát feleségül, kível elõre megesmerkedett. Onnan ment Notáriusnak Heves v[ár]megyéb[e], most is ott él becsületben.

Szilágyi Sámuel, tsendes jó indulatú fiú volt, a Tanítása is illyen. Vivõdött ajánlásom után Debeliátsára Rectornak, ‘s most is ott lakik

Molnár Pál legszorgalmasabb és legalkalmatosabb 390.jpg  Tanito vólt ezek között, tsak hogy hírtelen haragú, – mellyért meg is intõdött. szolgált itt 1822ig, a mikor Debeliátsára ment Tanítónak, a hol lakik most.

1818ba[n] – Szabó János, Kõrösi Mihály, Molnár Pál, Barta János. Ez a Barta tiszaháti fi volt. Õsszel az Atyafiai eljöttek almával, ezekkel összebeszélt ‘s itt hagyta az Oskolát idõközben; akkor télenn osztán mind a két kisebb classist Molnár Pál tanította, – még pedig ditséretesenn.

1819b[en] Szabó János, Kõrösi Mihály. Molnár Pál, Tabajdi Dániel. Ritka szerentséje volt ennek az Eklézsiának hogy a fiúk Oskolájába, ollyan egyenlõ jó tanítók lettek volna, mint ebbe az esztendõben. Ki tettszõ volt mind az által közöttök Szabó János, mellyért õtet a Presbyterium az Alsó Párti Oskolában Hajdu András hellyébe Tanítónak rendelte. – Tabajdi is betsûletes jó fiú volt; ment innen Aradra ‘s lett ott a v[ár]megye Physicusának T. Rózsa Úr fiainak nevelõje; onnan ment N. Zerindre Notáriusnak, most is ott lakik. kedvességbe Kõrösi Mihály Praeceptorságába jól viselte magát, azzal a reménységgel, hogy ha állandó hivatalba tevõdik, még jobban viseli magát az öreg Csó István hellyébe. T. senior Úr is hellyben hagyván lett a F.[elsõ] P.[árti] leányoskola ·/· leány Oskola Tanítójává.

1820/21 Molnár Pál, Tabajdi Dániel, Nagy József, Nagy Sándor. – Nagy József igen betsûlletes ifjú 391.jpg  és jó tanító 3 esztendõt töltvénn itt vivõdött Rittbergre Rectornak ott van most is kedvességbenn.

1821/2 Molnár Pál, Nagy József, Sós János, Vida Szûts Mihály. – Sós János szentesi lakos vice Curátor Sós Istvánnak a fia, jól tanúlt, szorgalmatosan tanított, jó erköltsû Ifjú. ment a Collegiumba, onnan ki jött Vásárhellyre Praeceptornak. Ismét vissza ment Debretzenbe 's megint Vásárhellyre jött állandó Tanítónak, ott van most is betsûlletbe. Vida Szûts Mihály szentesi fi Szûts István fia, éretlen tapasztalatlan ifjú. Katonának állott idõ közbe; darab idejét Dobosy János töltötte ki. a ki Debreczeni Deák, Bagosi Rector ‘s végre Catholicussá lett.

1822/3. Nagy József, Berdõdi Menyhárt, Erõzs János, Bakó Lajos jó igyekezetû fiúk voltak. Esztendõt végezvén bémentek Nagy Józsefen kivûl Debretzenbe tanúlni.

1824. Vida Ferencz, Kozák Mózes, Bélteki József, Nagy József. fiatal tanítók vóltak vissza mentek Debretzenbe tudományok öregbítésére, a hol Kozák Mózes meghólt.

1825. Szövetes János, Pinkótzi Károly. Torkos Miklós, Huszti István. Szövetes magáról sokat tartó gyenge Tanító. Pinkótzi magát hánytató Erdélyi Deák, Torkos elsõben jó azutánn rossz. Huszti igen jó tanító. –

IVdik Szakasz392.jpg .

A Praeceptorok kötelességekrõl ‘s fizetésökrõl.

a.) Tanították ezek az Olvasást, Irást, Számvetést. – A vallás tudományát elsõb a Kis Katechismus szerént, azután 1805tõl fogva az Útmutatás szerént. A sz. Historiát elõször az Ostervald Kis Historiája szerént, azután az Út mutatásba elõ adott mód szerint, – az Erköltsi tudományokat az Út mutatás szerént. 1820 évén (Ekklézsia-II. 392.jpg) készítettem a kisebb Classisok és az Úr vatsorával élni akarók számára a vallásnak rövid summáját, mellyet az utánn tanítottak, – és azok is a kik tsak·/· tsak egy esztendeig járhattak Oskolába elvégeztek. – Tanitották az Énekeket, ‘Soltárokat, nótáikkal együtt. Az Oskolai Könyörgéseket a Conrector vagy elsõ Praeceptor tanította. Ezeken kívûl a Geographiából a föld részeinek esmeretét. Magyar Ország Geographiáját, statisticáját a kis Tükör szerént, tanitotta a magyar grammaticát, – és a Prof. Sípos József idejében tanította a Declinátiót. Coniugatiót és a Langius Tyrociniumát exponáltatta. – De 1819 ólta a mikor az alsóbb Oskolát 4 nemzeti Oskolákra osztották, ‘s mindenik oskolában mi tanítódjon meghatároztatott. a Deák studiumnak a 4ik n[em]zeti oskolára ki szabott tudományoknak Tanításával a Rector Oskolájára tevõdtek által.

Ezen kivûl kötelesek voltak magok is tanúlni, a kik t.i. Rhetorok és Pöéták voltak /: mert a Collegiumból jött 2–3 esztendõs Deákok már ere nem köteleztettek:/ 393.jpg  a Rectornak oktatása és útmutatása szerént, ki is reggel és estve egy egy órás letzkét tett nékik. Halottra is kötelesek voltak járni és ez által, kivált téli idóben, a tanításra és tanulásra rendezett idejeknek nagy részét, az egész Oskolának kárára el vesztették. – Az öltözetre nézve egyébb meg határoztatások nem volt; hanem valami szokatlan, virító színû és tzifrán kisújtásozott ne légyen.

b)a lap jobb szélérõl szerkesztettük aszövegbe (Ekklézsia-II. 393.jpg) Fizetések 1805ig ezek voltak: a Conrectoré: 40 fr, a több Praeceptoroké: 25–25 fr. Közönséges halottól 7 kr. – Lucubratióért 17 kr. /: igy hivták a halottak felett való éjjeli énekelgetést:/ Innepi köszöntésért a mit bé vehettek. Búza conventio. Gyapjú kéregetésbeli javadalom. mosatásért mindeneknek 4 frt 10 font faggyú közös haszonra. Perpetus cognia.

1805tõl fogva pedig: Conrector Gyarmati Ferencnek fizetése volt: 115 frt kész pénz, – fûtõért 15 frt. – 100 véka Búza, 100 véka Árpa, 50 ft hús, 50 ft só, 2 öl tûzi fa. 10 ft faggyú, quartély. melly fizetés kerûlt; a Professorság felállításakkor meg kissebbített Rectori fizetés egy részébõl és az elsõ Praeceptori fizetésbõl A többi Praeceptorok fizetések pedig e volt: mindegyiknek 80 frt készpénz. 4 köböl Buza, 4 köb.[öl] Árpa, közhaszonra 15 ft faggyú. Kocsi és lakó helly, halottra menetelért 8 1/2 kr. Vik ·/·

Vdik Szakasz.

A Leány Oskolabéli Tanítókról.

394.jpg  I. A Felsõ Párti Oskolábann ezenn Század eleinn elsõ Tanító volt Csó István, a ki hozódott Szentesre 1782ben és két ízbe szolgált itten 32 esztendeig – született Õ Vásárhellyen 1751be az Attya Kováts mester ember vólt. Kezdette tanúlását a hazájába, az utánn ment Debretzenbe 1770ben beöltözött a Togatusok közzé, ‘s lakott a 31dik házba, melly abban az idõben Pokolnak neveztetett. 1774be 4 eszt.[endõs] Deák korába ment Rectornak Fótra, onnan 1778ba Monostorra Itt házasodott meg el vévénn Német Ilonát, a ki egy ditséretes, emlékezetre méltó, hûséges feleség és takarékos munkás gazdasszony volt. – Maga is Csó István friss, szorgalmatos, beszédes, barátságos ember volt. Középszer magasságú, egyenes gesztenye szín hajú, piros szép ábrázatú, fekete szemû, sebessen járó, hajlott idejébe meg görbûlt állású volt, tûzes indulatú, haragos, de a megbékélésre könnyen hajló – Hivatalát szorgalmatosan fojtatta, ritka leány volt, a kit egy esztendõ alatt olvasni meg nem tanított – a könyv nélkül tanultakat is jól eltudták mondani tanítványi, noha belõlle keveset értettek is. A szám és az Irás mindazonáltal nem volt ollyan jó lábonn mint az késõbbi idõbeli oskolákban. Míg az Öreg Pintérrel együtt szolgált, tsak maga olvasta a Bibliát a templomba az Isteni tisztelet elõtt Vasárnaponként, de Pirtsi Jósef ide jõvénn õ is olvasta. – A Templombann 12szer olvasta végig a Bibliát, a házánál pedig 1825ig 44szer, minden napra kiszabván magára az olvasni való Részeket –395.jpg  Emlitett feleségével igen takarékossann éltek; jövedelmeket megzsugorgatták pénzeket interesre, leginkább vetésre ki adták. Szõllõt, házat szerzettek ‘s elsõ feleségével laktában az elsõ rendû Capitalistákhoz lehetett számlálni. – De ez el halván, második feleségül vette Debretzeni Máriát, néh.[ai] Székelly János feleségét, ‘s ettõl való mostoha leányára ‘Susánnára és ennek férjére N Dobosy Dávidra fogadott fiára nagy reszént minden keresményét elköltötte, kik õ neki ezért hajlott idejében sokszori meg keseríttetéssel fizettek. – még most is él a mikor ezt írom, egésségbe; küszködik sorsával, tsinálgatja a planumot annak megjobbítására ‘s hajlott ideje nyugodalomba való helyeztetésére, de a mellyet ·/· a mellyet aligha a halál nem visz tökéletességre.

1803ba költözött hellyére az A.[lsó] Párti Oskolából April 24dikén Pirtsi József, a ki Sz.[ent] Andrási Rectorságából hozatott ide Tanítónak. Magos, sovány, szõkés hajú, nagy kék szemû, ripacsos hosszú ábrázatú nem a legszebbik formájú jó ember, de a ki értelmes és szorgalmatos tanító tisztességes társalkodású ember volt, de a ki még ennek az Esztendõnek a véginn Dec. 27dikén lemondott hívataláról, ment innen a Hazájába Nád-udvarra, onnan ismét N.[agy] Váradra lakni, a hol borral való kereskedésbõl tisztességesen él. 1804ben April 24dikén el menvén Pirtsi József Szeder János tevõdött hellyére az A.[lsó] Párti Oskolából; ‘s mint gyáva gyarló értelmû, hibás babonás velekedesekkel tellyes, tsekély tanító 1808dik esztendõ végéig tûrõdött el. – ment az utánn a maga házába lakni. a Szarkás uttzába, ott az Eklézsiai Elölljároság ellenére Oskolát állitott fel a maga házánál ‘s tanítgatott, míg nem azon a részenn az Ujj 396.jpg  Oskola fel nem állíttatott. – Nem soká élt azután, elméjébe meg háborodva hólt meg.

1809ben Január 7dikén hivódott meg újra Csó István a Tanítóságra és azt fojtatta 1821ig a mikor ismét lemondott hívataláról ‘s tevõdött hellyébe Kõrösi Mihály. – Ez a kisded, sovány, egy ûgyû, de a külsõkre nézve eléggé élelmes ember, a fiúk Oskolájabeli Praeceptorságában eléggé szorgalmatos volt, el annyira, hogy midõn az Eccl[ézsi]ai Elölljáróság Molnár Pált és õtet Candidálta voltvolna (Ekklézsia-II. 396.jpg) a Tanítóságra a Nagy Tiszt.[eletû] Esperest Úr voxa Kõrösi Mihályra esett. – De már ezenn hivatalábann megházasodván, földet szerezvén, ingyen sem volt olly szorgalmatos, – mind ezért, mind több ízbeli hejtelen tselekedeteiért magánosan is közönségesen is meg intetett, de ez rajta keveset fogott. – Kérte is az Elölljáróság visitátiókor az õ Dislocáltatását, de a melly mind eddig is jó móddal meg nem eshetvén, tûri és várja jobbúlását.

II. Az Alsó Párti Oskolába 1801be Tanító volt Pirtsi József, de a ki onnan a F. [elsõ] P.[árti] Oskolába költözvén 1803 Aprilisba hozódott hellyébe Szokolai István Sz. Andrási volt Rector a ki kevéssel ide jövetele utánn levelet vévénn a hazájából Komáromból az Édes annya halála felõll, butsút vett hívatalától helyette tevõdött Interimaliter akkor itten tartózkodó hivatal nélkül levõ Szeder János, de a ki a F.[elsõ] P.[árti] Oskolába tevõdvenn által hellyébe ·/· hellyébe hozódott

1804ben April 24dikén Nš Keszi Hajdú András volt Sasi Rector. Ez a jó kedvû, magát kedveltetõ, 397.jpg  nagyon is bõv beszédû. Õsz haju, barna bajuszú, mosolygó fekete szemû, egyenes bátor járású jó kertész, a barom orvosláshoz a naggyából értõ, széllyel járni szeretõ jó kántor ember, nagyobb szorgalmatossággal alkalmatos és hasznos tanító lett volna, mint a ki tanítványi közt mindenkor jó kedvel forogván, azoknak szereteteket, – meg tudta nyerni, – de rész szerént a tréfálódás, rész szerént a kertészkedés, rész szerent a ló orvoslás ‘s más foglalatosságokkal és gyakori széllyel járásokkal el töltvén a drága idõt, tanítványinak híjjánosságát, holmi exameni perorátiók, harmonicus eneklések, tzifra irások által igyekezte ki pótolni, mellyek által a szülék szereteteket annyira is megnyerte, hogy noha mind az Oskolai visitatió, mind az Esperest vélle való meg nem elégédéseket több ízben ki jelentették, mind az által a szûlék pártját fogták. és az õ oskolája kivált nyáronn elég népes volt. Legnagyobb gyarloság vólt mind az által benne az: hogy nemességével nagyon fel látván, másokat, kivált ha az elégnél többetskét ivott fel se vett, mint ennek példáját mutatta Esperest T. Kúti Ádám elõtt, ki midõnn exámenb[en] a templomba[a] faggatná gyermekeit és azok ò[em] tudnának felelni. Õ meg bosszankodván tanítványinak igy szólt: feleljetek ar a mit én kérdek, nagy lármával fojtatván a kérdezést, híjjaba tsitítván õtet az Esperest, mellyért ez meg parantsolta az Elõlljároknak, hogy ezen engedetlen kevélly embert el kell botsátani, mellyre nézve az EkklesiaiEkklésia (Ekklézsia-II. 397.jpg) is azzal a feltétellel marasztotta, ha az Esperest meg enged néki. A jó öreg Tiszt. Atya néki megengedett, de õ halálig tsak Nš Keszi Hajdú András maradt.

398.jpg  Az Uraság Tisztjeinek jószágait ollykor néha szerentsésen orvosolván, ezek eránta szívességgel vóltanak, ez is nevelte híjjába valóságát, sokszor két nap is oda vólt orvosolni. – E miatt annyira meg fogytak tanítványai hívatala vége felé, hogy alig tsellengett elõtte 20 30 lány. – Panaszt tevénn hát ellene a Presbyterium Nt.N. T. (Ekklézsia-II. 398.jpg) Senior Úr hellybe hagyásával hívatalából el botsáttatott: rendelõdött Kováts házára Lévitának, a hol a felesége nem menvén el velle, a szokatlan ·/· a szokatlan szûk koszt miatt egéssége megromlott és meghólt 1819be õsszel. Helyébe állítódott

1819be Szabó János a fiúk Oskolájából, a ki is született Hadházon, tanulását kezdette hazájába végezte a Debretzeni Collegiumban, a honnan 3dik esztendõs Deák korába hozódott ide Correctornak. vólt õ jó növésû, ritkás fekete hajú, eleven fekete szemû, értelmes fojó beszédû, tisztességes társalkodású, vidám, hosszas fejér ábrázatú. – Elsõ esztendejébe ide jövetelének, valamelly ifjui vidám Társaságba a tanítók törvényét által hágta, mellyért megszóllítódván, olly foganatos lett az õ reá nézve, hogy soha többé ere szüksége nem volt. – Tanításait érett okossággal fojtatta, ki Telhetõ szorgalmatossággal, ugyhogy közönséges hellyen 7 esztendõ alatt még senki ellene panaszt nem tett. Elsõben tanított azonn régibb Oskolábann, melly most a Sina Görögné háza, azutánn költözött a mostaniba 1820 mellynek tágas udvarán szép kertet epitett, mellyben gyönyörködik, ért is hozzá. Külsõ gazdálkodásba nem avatkozik, azonkívül, hogy néha jó akaróinak földjökbenn most Kukoriczát, majd dinnyét vettet; hanem fizetésé399.jpg bõl el is ruházkodik mérsékletesen, ò[em] is telvén másképpen. Feleségül vette Nš Farkas Mihálynak mostoha h[ajadon] l.[eányát] ‘Su'sánnát, egy magát szerettetni tudó, jó kedvû, okos fiatal személlyt, de a ki késõbbi esztendeibe sokat betegeskedett. – A széllyel járást ò[em] szokta, ha nem néha össze jõvénn barátival, nyáronn Kugli, télen pipálgatás és beszélgetés által mulatja magát. Mindeneket illendõen meg betsûll, de a hízelkedés nem kenyere. Annálfogva õtet is minden jók kedvellik és a kik ezt az Ekklezsiát szeretik, hosszú, békességes életet kivánnak néki.

III. A Temetõ uttzai Oskolába Tanító volt 1817tõl fogva Gyarmati Ferentz, ki is származását vette fentemlített néh.[ai] Tiszt. Gyarmati Ferentz édes attyától és édes annyától Király ‘Susánnától Makónn. Tanulását kezdette a hazájabeli Oskolába végezte Debretzenbe, a honnan 5 esztendõs Deák korába ment Rectornak Neszméllyre, ‘s ott vette el néh.[ai] notárius Sós Pál fiatal özvegyét. Karika Juditot, kitõl való leányai: ‘Susánna és Lidia. Le jõvénn Szentesre szülei látogatására, éppen akkor mikor a Rectoria eltöröl tetvén ·/· eltõrõltetvénn a Professorság állítódott fel t. i. 1804be meghívódott Conrectornak és azt el is fogadta, – s fojtatta 1805tõl fogva 1817ig ‘s innen tevõdött által ebbe az új oskolába. – Hivatalát ki telhetõ hûséggel, bár ha ebbeabb[an] (Ekklézsia-II. 399.jpg) külsõ gazdálkodása néha akadájoztatta is, fojtatta, a fenyítékben magát mérsékelõ volt. Józan, tisztességes életû ‘s barátságú, másokat megbetsûllõ, takarékos, igyekezõ, de nem fösvény, nem U’soráskodó ember volt, a honnan a több és jobb rész szerette õtet.

400.jpg  Formájára nézve közép magosságú, vaskos, erõss testalkotású, egyenes járású, ligetes gesztenye szín hajú, – sárgás nagyotska szemû, kemény hangú (: a Collegiumba is Baszista volt :) piros pozsgás szép magyar ember volt. – Él még most is és fojtattja kedvességgel hívatalát.

Ezeknek a Tanítóknak a Tanításonn kivûl egyéb kötelességek ò[em] volt, hanem hogy egymást felváltva vasárnap Isteni tisztelet elõtt a templomba olvastak Sz. Írást, – és Úr Vatsorája kiosztásakor segitettek a bor osztó Lelki Pásztornak.

Tanították pedig azokat a Tudományokat azon könyvek szerínt, mint a férfi gyermek oskolájába a Praeceptorok, ki vévénn hogy a magyar Grammatikát soha sem tanították. Valamint a geografiából is keveset tanítottak.

Fizetése eggyik eggyik Tanítónak e vólt: minden leány 1 véka Búza, 2 véka árpa és 20 kr. Só 50 ft, Hús 50 ft, 7 öl tûzifa, vagy helyette 2 szál fenyõ vagy pénzûl 2 frt. 1 ft bors, 10 ft faggyú, fûtõ helyett 2 frt. templombéli olvasásért 6 frt.

Szeder Jánosnak már nem adtak 2 véka árpát, hanem tsak eggyet, de õ ezt örömest elfogadta tsak hogy tanitó lehessen. A gabonát a szülék magok küldötték bé a tanítóknak, vagy a Tanítók hordatták bé leányokkal 1819ig de akkor sok baja lévénn az Elöljáróságnak a Hajdú András és Csó István sok esztendõktõl fogva való restantiáik bészedésével – azt a határozást tette, hogy a leányokért adódni szokott fizetést is az Eccl[ézsi]a szedje bé, és a Tanitoknak meghatározott fizetést rendeljén; melly is e volt: 401.jpg  Kész pénz 50 frt, Biblia olvasásért 8 frt; 30 köböl Búza, 30 K árpa, 50 ft só, 50 ft hús, 1 font Bors; 10 ft faggyú 2 öl tûzifa, Canicularis tsirke, exameni honorarium. Negyedik ·/·

Negyedik Rész

A Kántorról, kötelességérõl, fizetésérõl.

Ezen század elsõ negyedébe Kántorságot viselt ebbe az Ekklézsiába Kása Mihály a ki született Abonba, tanúlt elsõb Kõrösön azutánn Debretzenbe, ahonnan 5 esztendõs Deák korába[n], 1799be a HM. vásárhellyi templom szentelésre mint Kántor Deák lejövénn ott némelly Elõljáróink meg esmerték és megszerették, ‘s még ezen Esztendõnek vége felé a kis Török István helyett Cántornak meghívódott és a telet a hazájábann töltvénn el tavasszal 1800ba Áprilisba el is hozódott, és ennek az Ekklézsiának mind kedves szép szaváért, mind minden híjjába való affectatio nélkûl lévõ hellyes énekléséért mint hívataláb[an] való hûséges eljárásáért, mind barátságos, kedveltetõ maga viseleséért, mind eddig szeretett Kántora volt. Formájára nézve, magossas termetû, széles vállú, egyenes állású, fekete hajú és szemû, szagot nem érzõ, magos kevéssé hajlott órú, barnás-piros szép ábrázatú, szabad, vidám bõ beszédû, jó gyalogló, erõs musculatúrájú. – A száz tû hosszát fiatalabb koráb[an] könnyen elugrotta.

402.jpg Hívatalára tartozó dolgokon kívül másba nem igen avatkozott, sem musicába sem könyvek olvasásábann nem gyönyörködött, sem külsõ gazdaságot nem fojtatott, egy két jó tehenet mind az által minden esztendõbe tartott, – és azt meghízlalván nyereséggel adta el. Kevéssel ide jövetele utánn feleségûl vette magának, ugyan tsak Abonyból N. Fitos János hajadon leányát Erzsébetet, a ki egy szép, derék, igazi jó Asszony volt; kivel 19 esztendõket szeretetbe és békességbe töltött el. Etõl való gyermekei: Erzsébet hellybeli notárius Nš Boros Samuel felesége, Juliánna Turi Tanitó Varga Dániel hitvese, Maria, Judit, Bortsa, Eszter, – és Antal, a kinek születése a jó édes Anyának halálába kerûlt, melly történt 1819be Sept. 6dikán. Ettõl az idõtõl fogva Özvegységben él, a számos neveletlen árvákkal maga Atya, nagy hûséggel nevelvénn gyermekeit; magát pedig olly tisztességesen viselvénn, hogy a helytelenségnek tsak gyanúja is, nem vethet árnyékot betsûletére. Szokott ruházatja volt nyáronn: kerek kalap, setét kék dolmány, nadrág, könnyû kordovány tsizma. magyar köpönyeg ·/· köpönyeg. Vasárnap fekete prémes magyar mentét viselt, télenn fekete bárány bõrbõl készült lengyel süveget; setét zöld farkas bõrõs bundát, vagy könnyû írhás subát; ‘s a sokszor szárközépig érõ sár gázolására alkalmatos erõss borjú bõr tsizmát.

403.jpg Kötelessége volt a templombeli és temetéskori éneklés. A templomba 1813ig énekeltettek a Sz. Dávid ‘Soltári és a régi Énekes könyvbeli énekek, azután pedig az Újj Énekeskönyvbeliek. – Halottnál a Kõrösi Halottas könyvbeli énekek, mellyeket Losonczi István adott ki.

Fizetése volt: Kész pénz 50 Frt. 25 köböl búza, 25 k. árpa. Hús egy mázsa, só egy mázsa; faggyú 25 ft, sertésért 8 frt; tûzi fa 3 öl, vaj 4 ittze, méz 2 ittze; sajt 2, bors 1 ft, fûtõért, daráltatásért 20 frt; 3 kötél fábiányi föld. Prédikátziós halottól 20 kr, énekszóstól 10 kr. Ezen fizetés jobbítódott 1813ban azzal hogy a 3 fertáj föld hellyett a mélt. Uraság egy sessió földet adott a lapis tónn, de a melly az 1816diki Árvíz által anynyira meg romlott vólt, hogy három esztendeig is alig tudta valamitske hasznát venni. – Már az 50 esztendõt meghaladta egésségben, hivatala fojtatására alkalmatos állapotban, mitsoda változásokon fog által menni, míg énekelve végezhetné bujdosását, – meg írják a kiktõl telhetik.

Ötödik Rész

Az Ekklézsia Curátoraitól.

I 1801az évszámot a lap bal szélérõl aszövegbe szerkesztettük (Ekklézsia-II. 403.jpg) Curátora volt Ekklézsiánknak ezen Seculumba Sós Péter. egy kedves maga viselésû, Istenfélõ, vallását, Ekklézsiáját és annak szolgáit szivesen szeretõ, az egéssz században minden Curátoroknak példáúl 404.jpg szolgálható jó ember. Termetére nézve középszer magasságu, zömök,  Kövér piros, szép ábrázatú, vidám fekete szemû, sebes járású, szapora beszédû. – még ifjabb esztendeib[en] megkopaszodott, de azt olly takaros parókával fedezte bé, hogy azt nehéz volt észre venni, hogy nem a maga haja. Különben is tsinos, tisztaságot kedvellõ volt. Curátorságát hûségesen fojtatta. Mindenekkel betsûlettel ·/· betsûlettel, ‘s magát mérseklõ kiméléssel bánt. Úgy nézték minden Belsõ személyek és ugy szerették mint az Ekklézsia jó Atytyát. Felesége volt, néh.[ai] Notárius Pápai János leánya Sára. a kitõl való fiai vóltak: Péter, a ki igen meghízván ifjúságában meghólt; Sámuel és Sándor, kik még élnek. Leányai voltak pedig: Sára és Mária. – Figyelmetességet érdemel, hogy az a jó Curátor egy nap hólt meg említett feleségével Pápai Sárával és együtt temetõdtek el. – Valamint az is méltó a megjegyzésre, hogy a múlt században 1721dik esztendõb[en] akkori Prédikátor T. Pápai Ferentz által (:a ki nagy attya volt Pápai Sárának:) kezdett, de már 1777ben nem találtatott Matrikulába a legelõször be írott meg keresztelt kisded volt Sós István fia András: És igy mind a múlt századnak, mind a mostaninak Historiájábann az Ekklézsia köz rendû tagjai között elsõ esmeretes név a Sós nevezet.

1802 IIdik Curátor volt Balog István, magass, teli testû, vaskos, erõss ember, ugy hogy ifjúságábann 405.jpg akármellyik vad Tinót, ha a szarvát és állát megmarkolhatta, a földhöz vágta. Még jó idejébenn megkopaszodott, nyáronn is sapkát viselvénn, – hosszas, piros, kevéssé himlõ hellyes, szép formáju, de mord tekintetû ember vólt. Zabolánn tudta indulatját tartani: “eb a szíve” e volt a szokott szidása, ‘s mikor a tanyáján halgatott vagy fülyült, már akkor tudták a tselédjei, hogy haragszik, tsendesen szokott járni, bal öklét mindenkor a kék mándli ‘sebjébe tartvánn; magát keményen tartotta: a Templomba, egéssz Prédikátzió alatt meg sem mozdúlt, még a fejét se forditotta, hanem néha a bajuszát félre rántva eggyet szippantott, mellyre hihetõleg még gyermek korába kapott. Igazgatásra termett, okos, de egy kevéssé dummogó beszédû, hellyes itéllet tételû, noha, a mint tanuló társai mondják, oskolás korába felette rossz tanúló és fucusáló vólt. Ha valamit parantsolt subalternusainak rövid szóval adta elõ, a ki hibázott 2–3 szóval fedette meg, a szeme közzé nem nézvénn. Soha vélek szóbeszedbe nem elegyedett; mosolygását sem látták esztendõn által is egyszer. Bíró ·/· Bíró Korában a város lakosit régulába tartotta; tsekély hibáért, engedetlenségért is hamar le vonatta az embert, ‘s a mint szokta mondani, meg tsapkodtatta, mellyért mint parantsolni tudó Birót betsülték, de mint gyakrann az irgalmasság határát által hágót gyûlölték.

406.jpg Curátorságában az Ekklézsiát híven szolgálta és nem tsak beszéddel, hanem gyakorta költségével is segítette. A Belsõ személyek iránteránt (Ekklézsia-II. 406.jpg) kötelességét teljesítette, de ha valaki ellene szóllott, az ellen nyersen ki kelt, mint p.[éldának] o.[káért] T. Szalai Pál ellen, mikor az a Kamarának háttal az uttzára való építését nem hagyta hellybe, azt mondotta: lásson T. Uram a maga dolgához, én vagyok a Curátor, úgy építtetek a mint akarom. Ez azonn a tavaszon történt, mikor õszszel a T. Szalai Pál meghólt. – Kedvetlenûl váltak el egymástól.

Ennek idejébenn állapítódott meg az Oskolának mostani formája. készítvénn az ahoz való rajzot Jauernik Vásárhellyi kõmives mester 4 frtért; s meg tevõdtek hozzá a készûletek. – Égettetett 167.000 téglát Kováts Mátyás tégla mester által, ezrit 2 frt. 30 krokért, vett hozá 6 ásót, 6 kapát, 10 talyitskát. A tornyot be sindejeztette ‘s bé meszeltette. T. Szalai Pált el temettette, költvénn a temetésre 65 frtot, Doctor Szekérnek pedig kétszeri idejöveteléért fizetett 40 frtot, mellyért ez a hóbortos öreg doctor õtet inkább el rontotta mint gyógyította. – Az Ekklézsiának minden épûlletjeit megigazgattatta, bé meszeltette; e lévén szokása késõbb idei Curátorságában is. Még ezután Curátor volt 1811ben és 1815ben is, a mikor mind ezek az Érdemes személlyek, kik ennek az Ekklézsiának hûséges dajkái ‘s építõi voltanak, némelly irígy és a Társasággal semmi jót nem tett emberek által, hívatalokból tsúfosan ki téttettek. –407.jpg  Azt gondoltuk, hogy Curátorságában nem fogják háborgatni, de az Ekklésia házához is seregestõl fel jõvénn, kivánták hogy innen is távozzon el. Igy kelle idõ közben hívatalát ide hagyni – ‘s ezenn való kedvetlensége kisérte a koporsóba, melly történt az 1820dik esztendei Junius 22dikén, hosszason tartott mellybéli vízíbetegsége és lábainak kisebesedése utánn, de a melly nyavajájában mind haláláig bírta magát, ‘s a halál az asztala mellett ·/· mellett járkálva találta 59 eszt.[endõs] korában. Attyáról maradt gazdaságát szembetûnõ képpen nevelte, mind a közönséges hivatal fojtatása, mind az idõ járása ‘s a pénznek a Bankó által való bõvûlése módot szolgáltatván erre. – Elsõ felesége volt Vetseri Mihály leánya Sára, kitõl való gyermekei: István és János. Második felesége Nagy Sára; ettõl valók: Mihály Juhász Lidia feleségével, Sára Lakos Mihállyal és Juliánna Nš Dobosy ‘Sigmonddal. Kik attyoknak rájok hagyott javaiból jó gazdákká lettek.

IIIik Curátor volt Miketz Mihály 1803ba és 1804be vólt õ alatsony termetû, zömök, vaaskos, fekete hajú és szemû, vastag szemöldökû és bajuszú, vékony éles beszédû, a vélle beszéllõre nézni nem szeretõ; még hajlott idejében is tsinos ‘s egy kevéssé magát rátartó. különben betsüllet tudó, értelmes ‘s a hivatala fojtatására alkalmatos ember vólt. Gazdaságát tsendesen de okosan és jó rendel fojtatta, és azt szépen nevelte, nagy segítségére szolgálván ebben neki, 408.jpg  két betsûlletes életû, szorgalmatos és értelmes fiai Mihály és István. – A Curátorságban jó rendet tartó, szorgalmatos vólt. Az õ idejében épûlt a férfi gyermekek Oskolája. – Ezenn két Esztendõbenn fojtatott Curátorsága utánn, még az 1813dik esztdõben is Ujjra fel vállalta ezen hívatalt. Az 1815dik esztendõ õtet megkeserítette. – Hosszasan tartott betegeskedése utánn elvégezte földi életét 1819dik eszt.[endõben] Junius 10dikén. Eltemetésekor rémítõ égiháború és jég essõ volt. – Istenfélõ, alázatos szolid lelkû Özvegye Csúts Ilona Asszony a Templomba 3 széket, és az Úr asztalára egy fejér arannyal varott keszkenõt készíttetett a maga költségén.

IV.dik Curátor volt Keresztes János, néhai jó emlékezetû Keresztes Mihálynak a fia, ‘s testvére a Közép – Szólnoki Tractus Espererestjének T. Keresztes Mihálynak és a T. Dobosy Mihály édes annyának, Keresztes Sárának. Curátor lett õ 1805ben Termetére nézve magas, sovány, könnyû testû, ifjúságábann jó tántzos s még hajlott idejébenn is paripázni szeretõ ember volt. – Vidám, szép ábrázatú, nyílt szívet mutató, eleven fekete szemû, barna ligetes kevéssé göndör hajú, barna szemöldökû és vastag bajuszú, tsinos maga viselésû, még 60 esztendõs korába is sarkantyus tsizmát viselõ, tettetést nem ·/ tettetést nem esmerõ, természeti egyenes szivû jó Keresztyén. – szerette a barátságot, a mulattságoknak jó kedve által életet adott, másokat illendõen megbetsûlt. Nem ke409.jpg véjkedett, de nem is hizelkedett, a mint értett vala melly dolog felõll, azt jó lélekkel egyenesen kimondotta. Hívatalát mind Cúrátorságában mind Bíróságában tehetsége szerént jó lélekkel fojtatta. – A Belsõ embereket és azoknak házok népét, mintha testvéri lettek volna úgy szerette, Kevéssel megelégedõ vólt. Soha õ sem jószágait, sem földjeit Bíróságábann noha abban módja lett volna nem szaporitotta. – Az 1815dik Esztendei zûrzavart is minden megháborodás nélkûl ki állotta õ, inkább sajnálta Érdemes öreg társainak meg gyaláztatásokat, mint a maga sorsát, de a lármázók is legkevesebbel tudták õtet vádolni. – A következett 1806dik esztendõbe Fõ Bíróságot viselt a Városnak és az Ekklézsiának örömére. 1816tól fogva a városi Tanátsnak tagjává òem lett, de Ekklézsiánkat mint Presbyterialis személy mind e napig kész szívvel szolgálja. – Ennek a jó embernek volt az a szerentséje, a mit sok ezerek közzûl egy alig nyerhet meg, hogy ifjúságában az Öregek örömmel társalkodtak vélle, Öregségében pedig az ifjak, kikkel 70 eszt[endõs]. korában is jó kedvel pipálgatott keresve keresték a vélle együtt lételt, és azt meg nem unták.

Ebben az Esztendõben tette meg Keresztes János a kisebb Parochiális ház építéséhez a készûletet, ‘s felrakatta ennak azt a részét melly most a tselédház, és a kamara. fogvánn e munkához 25ik Augusztusba.

Elsõ felesége volt Hajdú Erzsébet, ettõl való leánya Sára 410.jpg  Nagy János felesége. – Második felesége volt Vásárhellyi Monus Erzsébet, ettõl lett Anna, ifjú Miketz István felesége. Ettõl való unokája Miketz Susánna ifj. Lakos János felesége, kikkel most él szeretetb[en] békességb[en]

Elvégezte földi életét ez az igaz Izraëlita, kibenn álnokság nem volt, 87 esztendõs korában, az 1838ik esztendõ januarius hónapjának 11én estve. eltemettetett 13án számos jó akaróitól megtiszteltetve, utolsó tisztességén tevén halotti tanítást felette, boldogúlt testvérének Keresztes Sárának a fia helyb.[eli] Lelki pásztor és Tract.[us] Assessor Tiszt Dobosy Mih.[ály] Úr. /Már. 15:15 szerént. Áldott emlékezetet hagyvánn maga utánnkiegészítés a lap alján (Ekklézsia-II.410.jpg); (Zolnay: 285. oldal).

V.ik Cúrátor vólt Sarkadi János, az elõtte volt Cúrátor Keresztes János Bírónak választván Dec. 10dikén 1805ben. Tevõdött Sarkadi János ‘s fojtatta azt 1806ban és 1807ben Aprilis 24dikéig. Már ekkor Õsz Öreg ember volt, de egészséges, piros, pozsgás, magát jól bíró, jó kedvû tréfás ·/· tréfás. Szeretett Curátor lenni. A háznál reá kevés szükség volt, jó fiai fojtatván a gazdálkodást, maga ráért beszélgetni ‘s pipázgatni az Ekkl[ézsi]a házai körül. Ebbe az esztendõb[en] készûlt el a kisebb Parochiális udvaron lévõ ház. Sarkadi János készítette vala vala a halottak kivitelére a Sz. Mihály lovát, a koporsókra fekete és zöld takarókat, de a mellyeknek a lakosok nem akarták hasznokat venni, inkább sok költséggel, bokatzsinnyel vagy selyemmel vonatták bé koporsóikat. Még ezentúl 1811ben ismét Curátornak választódott õ, de a mellybõl kihalt ezen 1811dik esztendei Julius 28án. zürzavarbann hagyvánn számadását. Ekkor bontódott ugyanis el a régi templom teteje, a benn lévõ Karok, székek. Sok deszkák ‘sindelyek, gerendák kerûltek ki belõlle, ezeket az Öreg Curátor, maga szabvánn meg árokat egynek is másnak is eladogatta, némellyeket feljegyzett, 411.jpg némellyeket nem; némellyek a pénzt béfizették, másoknál pedig oda veszett; halála után nem lehetett végire menni adásának, vevésének. Mellyet nevelt az, hogy a halálos nyavalya hirtelen jött reá. Faragtsálván a házánál valami kis szilánk meghasította az újját, ez el mérgesedett, rólla az egész karja meg dagadt, a daganat megfeketedett, a daganat a mellyére ment és semmit sem szóllhatvánn 4–5 napig való betegsége utánn meghólt. A felesége vólt Czompó ‘Susánna, kegyes jó asszony – ere nézve szokta tréfából az öreg mondani: én vagyok a jó halász, mert mindig van nékem egy czompóm. Fiai: István, János, Sámuel. Sokat fáradozott a nemessége ki keresésébenn, de rá nem mehetett, hanem a fia István vitte ezt tökéletességre.

VIdik Curátor Lakos János, ki is választódott ere a hívatalra 1807ben Aprilis 24dikén s fojtatta azt két esztendeig 1809dik esztendei April 24dikéig. Ezenn idõbenn Lakos János volt ebben a városban legnevezetesebb ‘s leg tehetõsebb gazda, Õ volt a Lakos familianak feje és dísze, jó modja volt részesûlni az élet javaiban ‘s nem is fösvénykedett ki vette a maga részit a tisztességbõltisztességíg (Ekklézsia-II. 411.jpg) Testalkotmánya középszer magasságú, kövér, vaskos, kerek abrázatú fekete borzas hajú, ki nyílt vidám fekete szemû, meghajlott idejében is friss járású. A barátkozásbann emberséges ‘s szivességet mutató, magát mindenkor tisztánn tsinosan viselte, gondolatjait Ceremoniázás nélkül ·/· Ceremonia nélkûl ki mondotta. Hivatalát hûségesen illendõ maga tartásával fojtatta, és ha valamiért 412.jpg  fel lobbant is (:mert érzékeny ‘s könynyen indulatba jöhetõ volt:) de ismét hamar le tsendesedett. Ekklézsiáját vallását szerette, a mellett nem tsak örömest szolgált, mind jószágai ‘s tselédjei által, hanem talán legtöbbel is segítette. A betsûlet, jó hírnév különben is kedves lévénn elõtte. Az Ekklézsiaban szolgáló személlyek eránt jó indulatot mutatott. Háza népét tselédjeit jó intés és példa által kormányozta inkább mint keménység és motskolódás által, voltak 10–20 esztendõs tselédjei is. – Ennek az idejében határoztatott az elõször: hogy a Tzeglédi templom formájára, toldódjon ki a templom a toronyig; és ennek a fundamentoma be is tevõdött Maius 9dikén 1807be Jauernik Kõmíves által. De ez a szándék megváltozván, a Kecskeméti Kõmíves mester Fischer Ágoston javaslására a Templom ugy toldódott ki, hogy a Toronytol kezdve 12 ölnyire olly széles legyen, hogy ha idõvel még 12 öl toldódik hozzá, egy illendõ nagyságú ‘s jól proportionált templom légyen belõlle. Amannak hát fundamentoma ki szedetvénn, ennek az ujj templomnak fundamentoma 1808ba Julius 6dikán le tevõdött, és abba az esztendõben 4 ölnyire fel is rakódott, hûséggel forgolódván körûlle Lakos János. – Elsõ felesége volt Vetseri Anna, ettõl való leánya Vásárhellyi Notárius Balog Ferencné. Második felesége volt, Czeglédrõl hozott Marosi ‘Susánna, kegyes jó Asszony, kitõl születtek Ferentz ezen Város érdemes tagja 's Ekklezsiánk eggyik Presbyteriális Elõlljárója. – 'Susánna. Eskütt 413.jpg Sós József szeretett házas társa. El végezte betsûlletesen töltött életét, hideg lelésbõl származott hoszszas és fájdalmas betegeskedése utánn 1813ban Január 5dik napjánn élete 62dik esztendejébe[n].

VII. Újonnan Curátornak választódott Sós Péter 1809dik esztendei Aprilis 24dikén ‘s fojatatta azt 1811 aprilis 24dikéig. Ekkor határozta magát az Ekklézsia ara, hogy a templom ne tsak ki toldódjon, hanem egésszen Újj templom készûljön. – 1809ben le is tevõdött az Északi fundamentum tsak sárga földbõl készûlt péppel rakodvánn össze a téglák. 1810ben tevõdött le a déli oldal fundamentuma, és meg abb[an]ebb[en] (Ekklézsia-II. 413.jpg) az esztendõb[en] nagy részént fel is rakódott. Segédjei lévén az Építésbenn Török János Kováts Gergely és Balog István. VIII. ·/·

VIII. Követte a Curátorságba Sarkadi János a ki 1811be April. 24dikén tevõdött Curátornak, ‘s meghólt ugyan ezen esztendei Jul. 28dikán. Azonn idõ alatt el bontatta a régi Templomot. Színt készíttetett a kis Parochiális udvarra és ezenn a nyáronn ott tartódott az Isteni tisztelet.

IX. Balog István pótolta ki Sarkadi Jánosnak a halála által felbe szakasztott esztendejét. 4dik Aug. 1811ik kezdvén hívatalát, ‘s fojtatta 1812dik esztendei Apr. 24dikéig, ki is mennyire lehetett rendbe szedte Antecessorának zavarba hagyott dolgait. A Templomot fedél alá vetette, az oszlopokat 414.jpg  belõllrõl fel rakatta, a régi Templom déli oldali fundamentumát ki szedette, az Északit bent hagyta és egy részit az Oszlopoknak rá rakatta, az épûllet nagy káríra. A régi székeket a kisebb Parochia udvaráról a templomba bé hordatta, a régi Cathedrát fa lábra állíttatta és October 2dikán tartódott elõször az Ujj Templomba az Isteni tisztelet. T. Gyarmati Ferentzet el temettette Költvénn temetésére 460 Frtot.

Xdik Curátor volt Sebessi András 1812be April 17dikénn tevõdött Curátornak, és vitte a hivatalt 1813 April 21dikéig. Magoss kövér, nagy piros képû, sárgás szemû, veress hajú és bajuszú, akadozó beszédû, szorgalmatos munkás ember volt, valamint építtetõ v.[ice] Cúrátorságában, ugy ordinarius Curatorságában is. Az Ekklézsia javát a Hivatalbéliek fizetésének kissebbítésével is igyekezte elõ mozdítani. Barátságot mutatott mindenek iránt, de tselekedetei néha másra mutattak. Ennek az idejébenn adott a mélt.[óságos] Uraság egy egy sessio földet mind a második Prédikátornak, mind pedig a Cántornak. Probálta a Prédikátori fizetést kissebbíteni, mind itt a Presbyterium által, mind a visitacio által, de tzélját nem érhette. – Õ volt meghívni T. Dobosy Mihályt Vaiszlóba. – ezt tévenn a Szentesre való jövetel inditó okául: a nyúl is ott vész el a hol fiadzék. Az 1815diki revolutiókor õ is ki esett az Eskütségbõl, az ólta hivatal nélkûl él erõtlen özvegyi állapotban.

415.jpg  XIdik Curátornak választódott újjra Miketz Mihály, 1813ba April 20dikán és fojtatta azt 1814dik esztendõben April 23dik napjáig. A Templom vakolását fojtatta; Kõ ajtó feleket hozatott, téglát veretett és ugy kifogyott a költségbõl, hogy utána következett Curatornak 5 f 19 krnál ·/· 19 krnál többet által nem adhatott.

XII. Ismét Sós Péter tétetett Curátorrá 1814dik esztendei Ápril 26dikán ‘s fojtatta egy esztendeig. – Nem levénn pénze az Ecclézsiának félbe maradt az Építés, tsak az Adósságok le fizetéséb[en], melly 3925 frtra ment. fáradozott, és le is fizetett 2443 frtot. Azonkivül N.[agy] Kátáról 7 frtjával hozatott 32 köböl rozsot Maius 4dikén 1814. a hivatalbéliek mult esztendei restantiájoknak valami részbe lehetõ pótlására.

XIII. Balog Istvánt választotta megint Curátornak a Presbyterium 1815be Aprilis 24dikén, ‘s végezte azt 1816 márczius 2dikán. Ezen esztendei Curátorságában Balog István, a régi Egyházfiaknál levõ restantiákat szorgalmatosan bé szedte, a Templom vakolását, meszeltetését kivûlrõl fojtatta. Az alsó Karbann a déli oldalonn Somogyi Péter által a napkeleti és napnyugati karokban Német Ferentz által székeket készíttetett. A Junius 20dikán volt nagy zivatar ‘s jég által összetöretett Templom ablakjait és leszakasztott tetejét reparáltatta. A Templom állásáról le szakadt emberekért az orvosoknak fizetett 328 frtot.

XIV.416.jpg  Jakó Ferentz. Curatornak tevõdött az ujjonnan választatott külsõ Elõlljáróktól 1816ba Márt 24dikén. Volt õ középszer magasságú, Köptzös, kerek piros abrázátú, egyenes gesztenye szin hajú, apró szemû, mellyekkel sûrûn pillogatott mikor beszélt mással, jó író jó számvetõ, ‘s az újonnan választott Esküttek közt leg értelmesebb, igazgatásra alkalmatos és hívatalát híven fojtató ember. De a ki látván a népnek egymás ellen való gyûlöltségét, különben is kevés gazdagságú és két kézi munkájával élõ lévénn, ugyan ezen esztendei nov. 10dikén mind a Curátorságról mind az Esküttségrõl végképpen le mondott. – Ez a Curator a Templom bóthajtásánn esett repedéseket bé tsináltatta, az egymástól elnyíló gerendákat vasakkal megerõsíttette, a szokott tartozásokat ki fizette, a Conventionátusoknak; számot advánn nem tsak a pénzrõl mellyet által vett, és ki adott, hanem a búzáról és az árpáról is, melly még eddig szokásban nem volt. Ezt követte

XV. Borbás Mihály a kirõl nov. 1 napján telvénn le a Biroság ugyan ezen hónap 10ikén Curátornak tevõdött s fojtatta 1818dik esztendei ·/· esztendei Apr. 24dikéig. Borbás Mihály magass sovány, hosszúkás fejér abrázátu, õszibe elegyedett, vastag fekete hajú, szelíd alázatos maga visélésû, kevés egyûgyû beszédû. A közönséges dolgok fojtatásában gyakorlatlan, mint a ki Ifjúságábann semmi közönséges 417.jpg  szolgálatot òem viselt. Nem is gondolta, hogy a mult Esztendõben Birának, most pedig Curátornak tevõdjön. Annál kedvesebb volt pedig neki a Curátorság, mert maga gyarló író és szám vetõ volt, és hanem ha Teremi János akkori Ekklezsia jegyzõje és V.[ice] Curátor Sós István nem vigyáztak volna reá, sok kárt vallott volna. –

Õ végezte él a templom vakolását meszlését kivûlrõl, õ építtetté az Északi Czintermet. Két télenn lévén Cúrátor, minthogy a Curatorialis házba kementze òem volt, a töredezett állás deszkákat az Egyházfiakkal együtt fel-tûzelgette.

XVI.dik Curátor volt ezenn idõ szakaszbann Kováts István. választódott õ ezenn hívatalra 1818ba apr. 24dikén ‘s fojtatta egy esztendeig. – Ez a kedves ‘s minden jóktól szerettetett férfiú volt formájára nézve magass, Teli testû, erõss alkotású, fekete egyenes hajú, hosszukás kerek szép ábrázatú, szelídséget és jó szívet mutató sárgás fekete szemû még hajlott idejébenn is tsinos, tiszta maga viselésû, egy kevéssé szapora de nyájas beszédû, gyors járású, hívatalát hûségesen jó lélekkel fojtató ‘s jó rendet tartó, – értelmes, jó gondolkozású, jó író, jó számvetõ. Melly jeles tulajdonságait ékesítette az Isteni félelem, vallásához való szeretete, ‘s mindenekkel való békességes élete által. – Betsûlletére volt õ a Külsõ Tanátsnak, díszére ennek az Ekklézsiának, örömökre az ebben köz hívatalt viselõknek. – Jó termés lévén ezenn a nyáronn, tellyes igyekezetét arra fordította, hogy a régi 418.jpg  gabonabéli restantiákat bé szedesse. Szedetett is össze annyi búzát és Árpát, a mennyi soha sem volt egy tsomóba ennek az Ekklezsiának. A Búza volt: 3912 véka, az Árpa pedig: 2772 véka. – Ez a Curátor épittette az Ispotályt. Vett a templombeli székekhez Csongrádon nagy tölgyfa gerendákat, vett a mellett 81 vastag fenyõ szálat és azokat deszkáknak ki fûrészeltette. – Õ vette az Újj Gradualokat is mind a Prédikátorok mind a Kántor számára. – Curátorságát végezvénn Árvák Tútorává tétetett, – mely lyet mind e napig fojtat. Külsõ gazdaságát tsendességben fojtatta, – sokra nem vágyott, – a mivel az Isten munkáját meg áldotta, abból tisztességesen ·/· tisztességesen mértékletesen élt. – Felesége vólt Szabó Judit szelíd jó Asszony, – ettõl való fiai Sámuel, István, József, kik mindnyájan szüleiknek példáját követõ jó fajta emberek.

XVII. Nš Borsos Szabó József noha a külsõ Tanáts tagja nem vólt, mint az elõtte és utánna választott Curátorok, mind az által jónak vélte a Presbyteryum ezenn hívatalt reá bízni az 1819dik esztendei April 24dikén, mellyet viselt egy esztendeig. – Szép magyar ember vólt õ. Magoss, erõss, egésséges piros nagy képû, fekete szemû, fekete egyenes hajú, melly hólta napjáig meg nem õszûlt. – Hajlott idejében is egyenesen járt. Ifjúságában híres bellér, öregségébenn jó szakáts volt. A barátságos társalkodást szerette, gondolatjait nyersen fejezte ki, szerette historizálni Ifjúsága tetteit ‘s az akkori történeteket. –

419.jpg Szorgalmatos gazda vólt, ‘s javainak keresése mellett, másra keveset ügyelt, a mit szerzett meg takarította, e lévén szokott mondása: “tartva tart tavalyi” tselédjeit avas szalonnával ‘s dohos búzából sûlt kenyérrel szerette tartani, még a télenn elhúllott juhok húsát is felfüstöltetvénn nyáron napszámosainak meg fõzette. ‘s vendégnek való bora mindenkor vólt. El adván Attyáról a kis völgy oldalán maradt házát, meg vette a Nagy Parochia szomszédjában ama tékozló fiútúl Kálló Gyurkától a házát és száraz malmát, ide költözött még Curátorsága elõtt. Ez a Curátor a templomon nem építtetett semmit; hanem az oskola tserepezésit renováltatta. Építtetett a Nagy Parochiális udvaronn egy Istállót, mellynek fundamentomát titkosan úgy tétette le, hogy az Eklézsia udvarából majd egy lépést a magáéhoz foglalt. Mellyért a Presbytérium meg dorgálta, de azt kevésbe vette. A háza erányában a Kurtza part alatt, az Eklézsia költségén készíttetett egy Kútat, az Oskolás gyermekek számára vagy is inkább a maga hasznára, de a mellybe a trágya lé belé fakadván haszontalanná lett. – a rovás belõlle ki szedõdött, vallott rajta az Eklézsia 40 frt kárt. Téglát veretett Túri Czigányokkal, kiket a Presbyteriumnak ajánlott, mert neki adósok voltanak. – A tégla nagy részint rossz vólt. Gránárium készûlt belõlle nem ·/· nem lévénn alkalmatos a Torony építéshez. – Az elõtte volt Curatortól reá maradt sok szép gabonát ‘súpolatlanzsuppolatlan verembe töltögettetvén, midõn az utána következett Curátornak ál420.jpg tal adta 701/2 véka deperditával számolt. – A Tsányi ház az õ idejébenn vevõdött meg Alsó Párti Oskolának, el adván a régi Oskola házat Esküdt Nš Csontos Istvánnak, kitõl azt ismét a Patikárius Simon Görögné számára megvette. – Három feleségei között elsõ volt ........a név hiányzik (Ekklézsia-II. 420.jpg) (Zolnay:292. oldal) való leányai: Sára és Anna második volt Peták Sára N.[agy] Kõrösi születés, ettõl nem voltak gyermekei. Harmadik Túrról való Juhász Erzsébet kitõl született N. Dobosy Ferentc felesége Lídia, kit örökösének tett. – Curátorsága utánn 2 esztendõvel a szemei megromlottak, orvosoltatta, sok féle módon, nevezetesen egy tsalárd szem orvos operálta, de melly inkább ártott mint használt, annyival inkább mert a pálinkával való éléssel, mellyet az orvos megtiltott, nem hagyott fel – végre egésszen világtalanná lett, nem mehetvén sehova 2 esztendeig, ágyba esett és hosszasan tartott keserves fájdalmai között óhajtván hozzá tartozóival meg oszlattatását, meg hólt Jun. 26dikán 1826ban

XVIII. Nš Borsos Szabó János. a külsõ Tanátsbeli Esküttek közzûl választatott Curátornak 1820ban Apr. 24dikén és viselte ezenn hívatalt ditséretesen 3 esztendeig ugy mint 1823dik esztendei Apr. 20dikáig. Formájára nézve középszer magosságú, teli testû, kerek ábrázatú, fekete szemû egyenes gesztenye szin hosszú hajú, friss járású, tsendes, okos beszédû, igazságot szeretõ és tselekedõ, vallását tiszteletben tartó, józan életû, Isten félõ betsûlletes jó ember vólt. – Ennek az idejébenn készítettek a Templombeli székek, 421.jpg Bíró János és Kajtár András helybéli asztalosok által. Ugy szinte az Úr Asztala a körûllötte lévõ rostéllyazattal, és a Kathedra, borosan stüdírozni szeretõ Balog János sculptor által. – Õ készittette a Kántor udvaránn az Uj Istállót. – A templom bé padimentomoztatott. Õ téttette az Úr asztala alá a régi Templomból ki került azon nagy kõ táblát, melyen az Ekkori Ekklézsia Elõlljáróinak neveik fel vagynak mettzve felváltotta ·/· felváltotta õtet hívatala fojtatásábann:

XIX. Lakos Mihály, a ki Curátornak választódott 1823ik aprilis 20dikánn, ‘s végezte azt 1826ba Apr. 24dikénn, magos, egyenes állású, könnyû testû, gyorsan járó, tsinos maga viselésû ember vólt õ sárgás fekete szemû, hosszús kerek ábrázatjának vonásai, mikor serio vólt fél kedvet mutató rántzba szedõdtek, egyenes ligetes fekete haja már õszibe elegyedett – Okos fojó, de nem bõ beszédû. Ítélletébenn makatsonn véleménnye mellett nem állott, hanem a több részre hajlott, – Gyönyörködött inkább a tsendes barátkozásbann, mint a lármás mulattságokbann. – Gazdagságát mutogatni nem szerette, de magát fösvényül félre nem vonta, érzékeny ‘s könnyen indulatba jöhetõ természetû, de hamar is meg tsendesedõ. – Az Ekklézsiát szerette, de igazságtalanúl annak javait szaporítani nem kívánta, a köz hívatalt viselõknek a mivel tartozott megadta. ‘s egyéb dolgaiban is hívenn és igazságosann forgolódott. Tudományára nézve is, az idejebéliek közt elsõ volt, mint a ki a Ketskeméti Oskoláb Rhetorikát végzett, szép iró, jó számvetõ, 's a közhivatal fojtatására alkal422.jpg matos személy volt; a mint ezt mind Curátorságában mind Biróságában nyilván valóvá tette. Három feleségei vóltanak: elsõ volt T. Földvári Szoboszlai Juliánna, ettõl való fiai: Mihály, István és Ferentz, leányai pedig: ‘Su'sánna, Mária és Sára. Második: néh.ai Notarius Szabó Sándor özvegye: Deáki Eszter, kit 3 neveletlen gyemekeinek Lászlónak, Lajosnak és Máriának jól nevelésében, a maga gyermekei mellett példásan segített. Harmadik most is élõ felesége: néh.[ai] Balog István özvegye Nagy Sára. Mindenikkel szeretetben és békességben élt.

Ez a Curátor vetette ujj tetõ alá az Alsó Párti Oskolát. Készíttette a keresztelõ követ, mellyre Csó István adott 100 frtot. A Gránariumot bé padoltatta ‘s egészen el készíttette. – A fûzfa erdõt 365el szaporította – A kántor házát meg építtette. A Consistorialis házba Asztalt, Sublótot és székeket készíttetett. A templomot vasakkal össze köttette, kivûl, belõll be meszeltette. A Torony építéshez téglát égettet ‘s azt be is hirdattya, és a régi Torony tetejét ·/· tetejét el bontatván a falat a felsõ kerek párkányig felrakatja – Kováts János Kõmives mester által.

B. A Vice Curátorokról.

Vice Curátorok nem vóltak ebben az Ekklésiábann egéssz 1803dik Esztendõig, hanem maga az egy rendes Curátor vitte az Ekklezsiának minden dolgaitdolgát (Ekklézsia-II. 422.jpg) az Egyházfiakkal. Az említett esztendõbenn kezdvénn építtetni a fiúk Oskolája. Miketz Mihály mellé rendelõdtek segédül vice Curátori névvel Sebessi András és Takáts 423.jpg  Balog István, és csak a következett 1804dik Esztendõre is megmararasztottak.

1805be Apr. 22dikén Balog István Scribának választván, Sebessi András pedig tovább a V.[ice] Curátorságot fojtatni nem akarvánn, választódott Böltskei Molnár Mihály, egy szelíd jó lelkû ember ki ezenn hívatalát hûségesen Tellyesítette:

1806ba Apr. 25dikén V.[ice] Curátornak választódott Bajkai István, gondos, munkás jó féle ember, e volt legfõbb elõmozdítója a Kisebb Parochiális ház felépûlésének.

1807be Apr. 26dikán V.[ice] Curátornak elõ állíttatott Török János, ditséretes, emlékezetre méltó, igen betsûlletes és hûséges jó ember, egész nap is talpon állott, a munkások körûl noha szinte ollyan idõs ember vólt mint az elsõ Curátor Lakos János.

1808ba is megmarasztatott ezen hívatalra.

1809be Április 30dikán V.[ice] Curátorrá tevõdött Kováts István, a ki valamint fõ Curátor korában a késõbbi idõkben, ugy most is betsûlletesen és hívenn eljárt hívatalában.

1810be Maius 13dikán Két v.[ice] Curátorok tétettek ugy mint török Samuel és Kováts Gergely, kik mind a ketten gondos, szorgalmas emberek vóltak.

1811be Julius 7dikén elõ állitódtak: Balog Sámuel és Székely Ferentz kik emberséges maguk viselések, szorgalmatosságok által magokat a dítse424.jpg retre méltókká tették.

1812ben ·/· 1812be Apr. 12dikén V.[ice] Curátoroknak tevõdtek Lakos Mihály és Török Sámuel, kik is a következett

1813dik Esztendõre is meg marasztódtak hûségesen el járvánn fedhetetlen életek mellett hivatalokban

1814 Apr. 17dikén v[ice] Curátorrá lett Szíjjártó Szabó Péter, jó kedvû barátságos, a reá bízottakat hívenn tellyesítõ kedves személly.

1815be Apr. 24dikén v[ice] Curátorrá tétetett Szépe Pál, de a ki az állásról többekkel együtt le esvénn a hívatal fojtatására alkalmatlanná lett, ‘s tevõdött hellyébe Zsoldos János igen betsülletes jó ember.

1816be Martius 24dikén rendelõdött v.[ice] Cúrátornak Sós István, ki is ezen hívatalt mint értelmes, gondoskodni és szolgálni kész alkalmatos ember 3 esztendeig nagy dítsérettel fojtatta.

1819be lett v.[ice] Cúrátorrá Udvardi István, és viselte ezen hívatalt 2 esztendeig, egy a legjobb és a legbetsûletesebb emberek közzûl, példás hûséggel és szorgalmatossággal szolgálta az Ekklézsiát.

1821–1822be v.[ice] Cúrátora volt Ekklézsiánknak Nš Dobosy József, engedelmes, betsûllet tudó, gondos és szorgalmatos férfiú.

1823–1824be v.[ice] Curatorrá tevõdött Vajda János tsendes ártatlan egyûgyû jó féle ember, a ki a 425.jpg  mennyire nehéz teste engedte, hûségesen eljárt hívatalábann.

1825ben újjra Nš Dobosy József választatott v.[ice] Cúrátornak a ki most is meg nem tsüggedõ szorgalmatossággal, szíves jó indulattal szolgálja az Ekkl[ézsi]át.

C.) Az Ekklézsia Jegyzõirõl.

1801tõl fogva már a múlt században is sok idejig viselt Jegyzõi hívatalát fojtatta

1.)a sorszámokat a lap szélérõl a nevek elészekrkesztettük a szövegbe Ketse Nagy András, egy Istenfélõ, tsendes, alázatos, jó ember 1805ig, de a ki már erõtelen öreg ember lévénn a Conscriptiora és az Ekklezsia tagjai neveknek ·/· neveknek az Egyházfiak Laistromába való beírására, pénz és gabonabeli tartozásaiknak feljegyzésénn kívül egyebet a Curatorokonn nem segített, a Prédikátorok jegyezvénn fel a Curátoroknak jövedelmeket és költségeiket. Le tevénn tehát 1805be hívatalát helylyébe elõ állíttatott

2.) Takáts mester Balog István. Túl a Dunáról mezõ Keresztesrõl ide származott Takáts Balog Mihálynak és ugy.an m.[ezõ] Keresztesi Prédikátor Tiszt. Vázsoni Gergely leányának ‘Su'sánnanak a fiok. Volt õ középszer magasságú, nem kövér, de jó test alkotású, kevéssé elõre hajlott, sebess járású, eleven ki nyílt szemû, egyenes gesztenye szín hajú, sebess fojó beszédû, sok jó könyveket haszonnal által olvasott, különben is értelmes találos eszû. Jó íro, jó calculista, gondolatait jó rendel fel tenni tudó, a munkát nem restellõ és 426.jpg  gyõzõ, hívataláb[an] híven eljáró jeles férfiú, kinek az Ekklézsia Archivumáb[an] levõ sok irásai elegendõ bizonyságul szolgálnak arra, hogy õ 11 esztendõk elforgása alatt nem híjjában viselte ebben az Ekklézsiában a Jegyzõi hívatalt. Maga viselésére nézve barátságos, betsüllet tudó, magát kedveltetõ, hamar felindúló, de hamar is le tsendesedõ természettel bírt. és ha magához sokat bízvánn, ollyan dolgokbann nem elegyítette volna magát, mellyeket ketté hagyhatott volna, ha az ellene szóllók és tselekedõkre nézve engedelmesebb ‘s hidegebb vérû lett volna, Könnyen meg menekedhetett volna sok bajoktól, mellyek Jegyzõi hívatalának le tevése után érték. – Õ vólt fõ indítója, az Ekklézsia fûzfa erdeje ültetésének magának is sokat ültettetvénn. Õ volt a Gyümölcsök óltások által való nemesítésének, a Szentesi szõllõs kertekben egyik hathatos elõmozditója. Õ hozta bé Szentesre a Damas szõvés módját, meg taníttatván ere feles költséggel Budánn a fiát Jánost. Él még most is egésségbe, fojtattja legények által mesterségét, ae (Ekklézsia-II. 426.jpg) mellett sok ügyes bajos embereknek a Törvényszékek elõtt irásai által szószóllójok.

1833be Febr. 24dikén estve vidámonn, semmi baját nem érezve lefeküdt, éjfélbe felserkent ki ment ‘s a 12 órát meg olvasta; ismét lefeküdt; a szél meg ütötte, ugy hogy többé semmi tagját nem mozdíthatta, sem eggyet sem szólhatott, hanem méllyen be húnyt szemmel aludt 26dik nap délután 4 óráig a mikor meghólt. Eltemetõdött 27dik febr. 67 eszt. korában. Halotti tanitás tartatott felette aról a mi van: ‘Solt 4:9. nagy sokaság jelenvénn meg utolsó tisztessége megadására. f.jegyz. K. B.kiegészítés a lap alján (Ekklézsia-II.426.jpg); (Zolnay: 296. oldal) – 3 ·/·

3.) 1816ba Márt. 24dikén választatott Ekklézsiai Jegyzõnek Teremi János és fojtattya azt mind e napig. Középszer nagyságú, sovány elõre hajlott, tsendes járású, fekete egyenes ritkás hajú, szelíd alázatos lelket tûkörözõ fekete szemû, tsendes, okos beszédû, fedhetetlen, ártatlan erköltsû, kinek 427.jpg  talán az egy Sas József Chirurguson kivûl soha senki sem volt haragossa. Hívatalát pár nélkûl való hûséggel, szorgalmatossággal fojtatta, kivált az 1821dik Esztendõ ólta, mikor azt rendelte a Presbyterium, hogy minden maga vigye pénz és gabonabeli tartozását az Ekklézsia házához. Sokat dolgozott éjjel és nappal, melly miatt egéssége, melly különben is gyenge lábon állott, sokszor meg romlott ‘s melly fájdalmáról gyakran panaszkodott. Tisztán iró, jó számvetõ vólt, ha valamib[en] hibázott, kész volt ugyan azt kétszer, háromszor is leírni. – Hogy valamely dolognak Irás által való feltevésébe néha homájos volt, mentséget érdemel, mivel õ Oskolázott, ‘s az effélékbenn gyakorlott ember nem volt. – A Jegyzõi hívatal felvállása elõtt Áts mester vólt õ. Vándorló ifjatska korában, némelly téritésbenn idvességeket vadászó Catholicusok õtet rá vették, hogy légyen Pápistává; de ezt kevés idõ múlva megbánta, ki állván tehát a boldog emlékezetû IIdik József rendelése szerínt a 6 heti Consúrát ide való Plébánus T. Lázár János elõtt, 1787 Mart. 15dikén szabadság adódott néki a vissza jövetelre Azólta mint vallása mellett buzgó, Istenfélõ jámbor Keresztyén magát mindenkor ugy viselte. Minden Curátorok a kikkel szolgált, minden Belsõ emberek, a kiknek szíves jó akarójok volt, szerették õtet, ‘s óhajtják, hogy gyenge alkotású sár házába jó lelke még soká lakhasson. –

428.jpg D. Az Egyházfiakról.

Az 1801dik Esztendõtõl fogva 1825ig ezek vóltak a Szentesi Reform.[átus] Ekklézsiában az Egyházfiak:

1801. Kalmár Kováts Péter, Baranyi Ferentz, Lakos András,

1802. Szíjjártó Szabó Dániel, Rátz Gergely, Tarnótzi István.

1803. Böltskei Molnár András, Keresztes Nagy István, Vátzi Nagy János.

1804. ·/· 1804. Keresztes Nagy János, Horváth István, Keresztúri Tót István.

1805. Sólti Sámuel, Kováts Pál, Debretzeni János.

1806. Fábián Nagy András, Buzi Gergely, Házverõ Nagy János.

1807. Keresztes András, Berényi Pál, Lovas János, Szabó István.

1808. Kereszttúri Tót Ferentz, Jakó Ferentz, Bertók János, Szabó Ferentz.

1809. Rú’s Gergely, Székely János, Tihanyi János, Halász Szabó István.

1810. Bajomi Nagy György, Szíjjártó Szabó János, Rátz János, Kerekes István.

1811. Füsti Molnár János, Török István, Kajtár Mihály, Kanász Nagy János.

1812. Gilitze János, Vetseri István, Pólya János, Kürti Szabó János.

1813. Török János, Pápai János, Kalmár Mihály, Vetseri Mihály.

429.jpg 1814. Török Sándor, Fekete István, Lakos András, Varga Nagy István.

1815. Sebesi István, Ivánom Pál, Orosz István, Vida Szûts István.

1816. Déló Nagy Mihály, Boros Péter, Török Sámuel, Doszlop Nagy Mihály.

1817. Vanka János, Borbély Kováts István, Csúts György, Keresztes Nagy Mihály.

1818. Pataki János, Lami János, Ambru’s József, D. Varga István.

1819. Ba’só István, Búsi Mihály, – Szûts Pap Mihály, Csizmadia Nagy János.

1820. Révbeli Varga Mihály, Polgár Mihály, Hajdú Mihály. Kováts Fazekas János.

1821. Bíró János, Sebesi Mihály.

1822. Székely Ferentz, Mecs Balog János.

1823. Vida Szûts István, Lovas János.

1824. Nagy Mihály, Nagy Ferentz.

1825. Böltskei Molnár Pál Buzi Mihály A Curátoroknak ·/·

E; A Curátoroknak és az õ hozzájok tartozóknak kötelességeikrõl.

A Cúrátoroknak, vice Curátoroknak, Jegyzõknek és Egyházfiaknak kötelességeik ezek voltak:

A Cúrátorok minden Esztendõben Conscriptiót tartván két melléjök rendelt Presbyteriális személlyekkel 430.jpg az Ekklézsia tagjait, a mint jó lélekkel esmerték, azoknak elõ meneteleket, tehetségeket két vagy három Classisokra osztották és e szerínt reájok a Jegyzõ által az Ekklezsia adaját ki íratták, melly pénzbõl, Búzából, Árpából állott, ezeket az Egyházfiak által bé szedetvén gondviselések alá vették és ezekbõl kifizetvén a Convontionátusokat, a meg maradt részt az Ekklézsia egyébb szükségeire fordították. Õk szedették bé 1819dik Eszt.endõ óta nem tsak az Oskolába járó fiú gyermekekért adódni szokott fizetést, hanem a leányokért való fizetést is, és azt a Tanítóknak a meg határozott Conventionális szerént ki fizették.

A Templombeli Publicatióbol gyûlt Alamizsnát, a Halotti harangoztatásokért adódni szokott fizetést. – A templom építésre az Ekklézsia tagjaira tehettségek szerént repartiált pénzt, annak bé szedésére ki rendelt személlyektõl õk vették kezek alá. – Õk gondoskodtak az Ekklézsiának Árendába lévõ Fábiányi földjeinek munkáltatásáról, hasznának be vételérõl. – Az Ekklezsia fûzfa Erdelyérõl, – az Épûletek reparáltatásáról, vagy ha Ujj építõdött a Presbyterium által elébe adott mód szerént annak felépítésérõl. Mester embereknek, napszámosoknak ki fizettetesekrõl.kifizetésekröl (Ekklézsia-II. 430.jpg) Az õ gondviselések alatt vóltak a régi Cúrátori számadások Documentumaikkal együtt, – valamint az Egyházfiaknak is Lajstromaik a Contractusok és egyébb Irományok, a Matriculákon 431.jpg  kívül – Különösen a vice Cúrátor keze és számadása alatt vóltak az Ekklézsiának minden gazdasághoz epíttetéshez tartozó eszközei p.[éldának]o.[káért] fejszék, lántzok, kötelek, tsigák, tajitskák, lapátok, ásók, s.a.t. – A Jegyzõk minden jövedelmeit a Cúrátoroknak a költségeiket elõsször az Impurum, azután pedig a purum vagy szamadó Diáriumokba fel jegyzették ·/· feljegyzették. Mindenekrõl Documentumokat szerzettek és a Curatori számadásokat Minden Esztendõbe el készítették a Presbyterium által meghatározótt mód szerint és azt Censura alá botsátották. Az Egyházfiak 1820ig magok szedték be a lakosoktól az Eccl[ézsia adaját; de ettõl fogva a lakosoknak magoknak kellett be vinni vagy küldeni a Curátorok kezébe ‘s az Egyházfiak tsak sürgették annak bévitelét, semmi számadás alatt nem lévén. A régibb idõbe az Egyházfiak szedték össze minden sátoros Innepb[en] a Legátusok számára a kegyes adományt, de a melly szokás eltörõltetett, meghatározott summát rendelvénn a Presbyterium nekik adatni. Az Egyházfiakat küldik a Prédikátorok, ha valami ügyes bajos embert akarnak magok elibe hivatni. A Presbyteriumot Õk hívják össze, napszámosokat õk keresnek stb.’s.át (Ekklézsia-II. 431.jpg) Míg a Templom építéshez hozzá nem fogtak 3 Egyházfiak voltak, de az utánn 1807tõl fogva 1820ig 4 Egyházfiak állítódtak elõ, hogy így ha kettõ, az Ekklézsiát szolgálja is kettõ láthasson a maga dolga után. 1820tól fogva a már émlített okoknál fogva tsak 432.jpg  két Egyházfiak voltak. 1807ig az Egyházfiak, ugy adták által a Conventionatusoknak a gabonát, a mint azt a Várostól be hozták és akkor bõvebb[en] és tisztábban is vették azt által a hivatalbeliek, – de ettõl az idõtõl fogva az Ekklai GranariumbólEkklesia Granariumaba (Ekklézsia-II. 432.jpg) töltik azt le, és onnan egésszen el tsapva semmit porára nem adván méretik azt ki a Curátorok, és ettõl az idõtõl fogva nem tsak kevesebb, hanem szemetesebb is az által vett gabona, mellyben áz Ekklezsiának is sok kára van. Miólta pedig a lakosok maguk hordják bé a restantia nõttön nõ; és a sokaktól adott rosta-allyból kevés a haszon.

Az Egyházfiak közt voltak példás hûségû jó emberek, a kik hivataluk végzésével jól számoltak, a minemûek voltak: Kováts Pál, Jakó Ferentz, Pólya János, Szíjjártó Szabó Dániel, Déló Nagy Mihály Ivánom Pál, stb’s. at (Eklézsia-II. 432.jpg), de voltak ollyanok is, kik sok esztendõre sem számoltak bé, a nállok lévõ ki szabott pénzt is elköltötték, a míjjenek vol tak: Debretzeni János, Kajtár Mihály, Borbély Kováts István, Búzi Mihály, Ambru’s József. stb.’s. at (Eklézsia-II. 432.jpg)

Ezenn szolgálatért fizetése volt a Curátornak 30 frt., a v.[ice] Curatornak 24 frt, a Jegyzõé 20 frt, a mellett 10 köböl búza, 5 köböl árpa. Az Egyházfiaké ·/·

Az Egyházfiaké 10 frt. 1821tõl fogva pedig elsõben 60 azutánn pedig 50 frt egyiknek egyiknek azon kívûl 2 pár tsizma. A Jegyzõé pedig 40 frt.

433.jpg Hatodik Rész

Az Ekklézsia Tagjairól

I.sõ Szakasz

Az Ekklézsiábann lévõ Famíliák Lajstroma.

Az 1801dik Esztendei Consriptio szerént elõadom ezen szakaszban a házak rendi szerént, az Ekklézsiában akkor találtatott Familiák Lajstromát. Az uttzákat nem nevezhettem meg, mert akkor még egyiknek sem volt meghatározott neve, meg elégedtek a Városnak három részre való osztásával, ugy mint Felsõ Pártra Alsó Pártra és KisÉri részre való nevezésével. A régibb irásokból látjuk, hogy a nagyobbatska uttzáknak voltak nevei: példának okáért Kurtza 1, 2dik 3dik sor, hajnal uttza, fábiányi uttza, Üstök szeg, Kis Ér sor, de a mai élõk már ezekrõl semmit sem tudnak. – Ha az 1748dik esztendei Lajstrommal összehasonlíttjuk ezenn 1801dik Esztendõbelit láthatjuk hogy tsak 52 esztendõ alatt is mennyit változott ez a város, alig találunk egész uttcán 3–4 házat, mellyben régi gazdáiknak maradéki laknak. – “Nem esméri õket az õ hellyek.” Igy fogják ezt is találni azok, kik ezt az 1900dik esztendei Lajstrommal összehasonlítják. Látni fogják, hogy mulnak el a virágzó Familiák neveikkel együtt, hogy kerûlnek örökségeik azoknak kezekre, kik régi Atyáiknak szolgái vóltanak. A változások okait ki keresni szeretõ okos lélek pedig példákban szemléli, hogy a nagyra vágyó kevéjség, 434.jpg  a részegeskedés, a drága ruha, dologtalanság, gondatlan rendetlenség, a házassági egyenetlenség, a gyermekeknek kénnyén való nevelése, ‘s az Istennel való nem gondolás miképpen rontja meg a familiákat, a mikor más részrõl az igazság mimódonn magasztalja fel a Nemzetségeket, ‘s hasznos intést és tanúságot veszen arra, hogy kerûlje, ‘s gyermekeit is intse elkerûlni azokat az útakat ·/· az útakat, mellyekenn az õ elõtte éltek veszedelembe estek – tanúságot veszen ara, hogy szerentséjével virágzó állapotjával magát el ne bízza ‘s meg ne vesse a nállánál alatsonyabb sorsba élõt, mert forog a halandók sorsa. – Tanuságot veszen ara: hogy a maga hasznáért, soha a társaságnak kárt ne tégyen: mert az õ keresményét elpusztíthatják gyermekei, a társaságnak okozott kár pedig meg marad ‘s annak terhét hordozzák Unokái Nemzettségrõl Nemzettségre. és illyen tzéllal adom által a maradóknak az 1801dik Esztendõben élt Familiák Lajstromát ugy a mint következnek:

Keresztes Sámuela névsor eredeti, két hasábos formáját(elsõ hasáb végig, majd második elejétõlvégéig) egyetlen oszlopba szerkesztettük

Zs Nš Dobos Mihály

Kováts István

Kováts Gergely

Zs. Bognár János

Nš Kotyó Varga István

Gilitze György

Harangozó János

Fenyvesi Mihály

Zs Fenyvesi János

D. Kis István

Kenéz Pál

Zs. Nemes György

Komendát Mihály

ör. Kanfi Horváth György

Zs. ifj. Kanfi Horváth GyörgyIf: Zs. Kanfi Horvát György (Ekklézsia-II.434.jpg)

Zs. Kanfi Horváth János

Szekeres István

435.jpg Váczi György

Szépe János

Csák Sámuel

K. Dobos János

Zs. Kudús István

Zs Pója Mihály

Páhi Gergely

Kudús Nagy Mihály

Zs. Kis Török János

Kis Dobos Mihály

Szûts Dobos István

Szõke Mihály

Balog György

Szalontai Sámuel

Arendás Török János

Somjai János

Vida Mihály

Zs. Siprikó Kis István

Zs. Ladányi Pál

Zs. Vetseri Gergely

Zs. Pintér György

Szépe Pál

Zs. Füsti István

Sándor Gergelyné

Siprikó Kis Márton

Zs. Siprikó Kis Mihály

Siprikó Kis György

Zs Siprikó Kis István

Zs Csikós Szabó János

Kánvási Tót Mihály

Zs. Molnár Mihály

Pótsi András

Nš Nánási János

Nš. Nagy István

Nš. Mátéfi Pál

Laki István

ör. Gilitze ·/·ör.[eg] Gilitze István

Felsõ Kis János

Idõsbb Csák Ferentz

Gilitze János

Sasi András

Török Gergely

Fazekas István

Szabó Csák Ferentz

Keresztes János

436.jpg  Sárándi Ferentz

Zs. Pap István

Fazekas Péter

Ker. Tót István

Zs. Túri Szabó István

Kútas Mihály

Dótzi János

Dótzi Sámuel

Gudits Mihály

Siprikó Kis Mihály

Zs. Doszlop Nagy János

Debretzeni Mihályné

Zs. Fényes Mihály

Nš Mátéfi Mihály

Zs. Karikó Mihály

Zs. Bíró István

Zs. Tót István

Zs. Nagy Péter

Pálfi Péter

Kulatsos Pap Sámuel

Zs. Sebesi György

Biki Nagy Pál

Tátzi Szabó Péter

Nemes Pál

Kultsár Mihály

Zs. Sinóros Szabó István

Ifj. DezsõDe’sõ (Ekklézsia-II. 436.jpg) István

Öreg Ugi Tót István

Székely István

Zs. Tántzos István

Zs. Fejér Ferentz

Dongó János

Csákány András

Zs. Csákány János

Zs. Csákány Pál

Zs. Kürti Pap Mihály

Dongó Mihály

Török Mihály

Zs. Török András

Nš Erdei István

Czirbus István

437.jpg  Zs. Kondor János

Zs. Makai Szabó János

Kontor József

Kontor János

Lepedõ Horvát János

Zs. Csordás Nagy György

Pálfi Gergely

Zs. Diószegi István

Csífi Sámuel

D. Nagy János

Kállai Sámuel

Zs. Budai Mihály

Nš Mányai Imre

Kis Ferentz

Zs. Korsós János

Mészáros János

Szerentsi István

Zs. Dudás Szabó györgy

Ör. Dadi Pálné

Zs. Barta Gergely

Révbeli Varga Mihályné

Zs. Szántó Ferentz

Juhász Mihály

Zs. Bodnár István

Zs. Ifj. ·/·Zs. Ifj. Csák András

RózsaRósa (Ekklézsia-II. 437.jpg) Dobos János

Szomódi Mihály

Zs. Ifj. Kalmár Mihály

Kardos István

Zs. Margit Mihály

Kudús Nagy István

Zs. Balla Mihály

Nagy Kováts János

Szíjjártó Fazekas István

Zs. Zsíros Mihály

Zs. Boldizsár János

Dobrotza István

Dobos Ferentzné

Zs. Német István

Zs. Ifj. Némeet István

Koz TsákiKortsáki javítva Koztsáki-ra (Kozáki?)(Ekklézsia-437.jpg) Ferencz

Zs. Csáki István

Zs. Nagy Sámuel

438.jpg  Molnár János

Piri Tót János

P. Tót Mihály

Zs. Szántó István

Hajós András

Zs. F. Molnár Pál

Újj Ferentz

Zs. Dávid György

Kunos András

Szalai János

Debretzeni István

Ibolya István

Zs. Vir.[ágos] Kis Mihály

Gólya Márton

Zs. Laki Ferentz

Pataki István

Kardos Ferentz

Ör.[eg] Vir.[ágos] Kis János

Zs. Vir.[ágos] Kis János

Zs. Vir.[ágos] Kis István

Zs. Pengõ Pál

Zs. Irházi Ferentz

Böltskei Molnár András

Böltskei Molnár János

Zs. Zsíros István

Zs. Varga József

Rosd. Nagy Mihály

Zs. Egri Mihály

Zs. Sinoros Gergely

Bognár Mihály

Fenyvesi Gergely

Dobos András

Zs. Mári András

Keszi Szabó István

Szabados István

Zs. Szabados András

Erdõháti Nagy Mihály

Zs. Tót András

Fülöp Mihály

Czakó András

Kotvics Andrásné

Pálfi Ferentz

Csonka István

439.jpg  Zs. Kis Bandi István

Halász Szûts István

Öreg Balog Szabó György

ifj. ·/·Ifj. Povázsa JánosIfjú Pová’sa János (Ekklézsia-II.439.jpg)

Ör.eg Sinóros Szabó Mihály

Zs. ifj.ú Sinóros Szabó Mihály

Zs. Kánya János

Koldús Nagy János

Ketskeméti Molnár Ferentz

Zs. Vásárhelyi Tót Mihály

Ör.eg Pápai György

Pintér András

Gõdér Ferentz

Csendes István

Zs. Nemes Mihály

Csaplár Pataki István

Böltskei Molnár Ferentz

Zs. Nemes István

Dunaháti Tót Mihály

Molnár Kis Mihály

Molnár Kis János

Pataki János

Balog Szabó Pál

Zs. Harangozó János

Dobozi István

Török Sándor

Fenyvesi Mihály

Zs. Pap János

Jelenfi János

Zs. Garai Mihály

Zs. ifj. Sinóros Szabó István

Csák István

Kis Bandi János

Csendes Mihály

Dezsõ GergelyDe’sõ Gergely (Ekklézsia-II. 439.jpg)

Csikós Fodor István

Szõke István

Sólti István

Zs. Margit István

Kunos Mihály

Paksi István

Veres Pál Andrásné

Gulyás Gilitze György

Dezsõ MihálynéDe’sõ Mihályné (Ekklézsia-II.439.jpg)

Dunaháti Tót Ferentz

440.jpg  Zs. Szíjjártó Péter

Csák József

Zs. Csák András

Fodor Jánosné

Ádám Székely Mihályné

Zs. Szél Mihály

Gyarmati Sámúel

Rúzs Molnár János

Zs. ifj. Rúzs Molnár János

Böltskei Molnár János

Zs. Pásztor János

Varga Ferentz

Baba Mátyás

D. Kis János

Csák István

Szabó János

Zs. ifj. Szabó János

Göntzi János

Gyarmati Mihály

Zs. Kabai Mihály

Barna Györgyné

Csaplár Molnár István

Zs. ifj. BartzaBartha? (Ekklézsia-II. 440.jpg)

F. Molnár János

Czibola Istvánné

Jakó ·/·Jakó György

Pataki Mihály

Szõnyi András

Csontos Péter

Erdei István

Böltskei Molnár István

Takáts Balogh Mihály

Bajomi Nagy György

Zs. Czibola János

Gulyás Veres András

Zs. Deutsi Gergely

Zs. Kelemen Mihály

Csizmadia Takáts János

Erdõháti Nagy János

Zs. Rideg György

Bazsó MihályBa’só Mihály (Ekklézsia-II. 440.jpg)

Magyar Mihály

Fekete András

Borbás István

Somogyi Mihály

Hadi Márton

Gyõri Gergely

441.jpg  Zs. Gyõri István

Zs. Pólya Ferentz

Zs. Gyõri Mihály

Ör.[eg] Szöke Török János

Demeter András

Siprikó Kis Mihály

Nš Nagy Péter

Özv. Nš Nagy Ferentzné

Karikó Tót Mihály

Zs. Fodor István

ifj. Fazekas János

Baranyi Sámuel

Mihály Péter

Ör.[eg] Árvai Istvánné

Zs. Szabó József

Vanka János

Baranyi György

Zs. Pólya György

Fábián AndrásFábján András (Ekklézsia-II. 441.jpg)

Zs. Sárándi Demeter

Béládi József

Zs. Kováts Fazekas István

Kováts József

Szabó Gergely

Hajdú István

Csizmadia Debreczeni András

Zs. Balog Szabó István

Pólya Mihályné

Borbás János

Erdei Mihály

Zs. Nagy János

Faragó Mihályné

Zs. Gál István

Özv. Horvát Jánósné

Zs. Halász Szabó János

Csikós Kis István

Szilágyi István

Páhi János

Zs. Fényes Miklós

Zs. Fényes András

Ör.[eg] Borsos János

Zs. Áfra István

Víg Márton

Kis Tót József

Zs. Sasi Tót János

Bíró ·/·Bíró András

442.jpg  Zs. Pólya Kis András

Fóris János

Téli János

Máté Sámuel

Gyarmati Pál

Zs. Pálfi András

Debreczeni István

Bimbó András

Takáts Veres János

Pásztor Jánosné

Zs. Takáts Péter

ifj. Fél Ferentz

Böltskei Molnár András

Rúzs Gergely

Sûlyös Mihály

Fél István

Böltskei Molnár Mihály

Zs. Gombos Pataki István

Zs. Ör.[eg] Patvar Mihály

Ör.[eg] Pataki Mihály

Zs. Pataki János

Kerékjártó Nagy György

Fabián Nagy András

Zs. Fabián Nagy István

Zs. Gólya János

Zs. Nátsa Szabó István

Zs. Árva Ferentz

Zs. Pataki János

Felsõ Kis Pál

Borbás István

Zs. Borsos István

Zs. Rósda Nagy András

Máté András

Balog Szabó Gergely

Balog Szabó János

Bognár András

Zs. Szabó Péter

Felsõ Szabó György

Zs. Lovas István

Rátz György

Dadi János

Zs. Botos István

Baranyi István

Kutas Ferencz

Zs. Kis Bandi Mihály

443.jpg Homlok György

Veres István

Horváth István

Zs. Szántó János

Zs. Miklós Gergely

Zs. Juhász Szûts Mihály

Nagy Pál János

ifj. Nagy Pál Mihály

ifj. Borsos István

Ör.[eg] Dezsõ IstvánÖreg De’sõ István (Ekklézsia-II.443.jpg)

Zs. ifj. Dezsõ MihályZs. If. De’sõ Mihály (Ekklézsia-II. 443.jpg)

Zs. Dezsõ SámuelZs. De’sõ Sámuel (Ekklézsia-II. 443.jpg)

Kormos István

Kormos János

Dezsõ FerentzDe’sõ Ferentz (Ekklézsia-II. 443.jpg)

Zs. Régi István

Zs. Sajtós György

Vas Tamás

Zs. Tsakány MihályZs. Tsaholj Mihály (Ekklézsia-II. 443.jpg)

Sebesi Ferencz

Borsi György

Zs. Török Szabó István

Zs. Rúzs ·/·Zs. Rúzs István

Somodi Mihály

Hosszú Varga Mihály

Kürti János

Zs. ifj.ú Kürti János

Szabados György

Szikszai Mihály

Zs. Molnár Pál

Somodi József

Csendes András

Zs. Horváth Péter

Virágos Tóth István

Petõ István

Petõ Pál

Vas György

Tállyai Sámuel

Zs. Tállyai József

Zs. Gál János

Nátsa András

Zs. Csekõ István

ifj. Szõke Török János

Zs. Török István

Csizmadia Nagy János

Zs. Deák György

444.jpg  Gyarmati János

Bakator István

Dóczi Miklós

Zs. Szépe Szabó István

Virág István

Zs. Tóth György

Földvári Nagy András

Földvári Nagy György

Zs. Trencsényi György

Debreczeni Kovács István

Zs. Gáspár Ferentz

Beteg István

Búzi AndrásnéBúsi Andrásné (Ekklézsia-II. 444.jpg)

Zs. Kis Erdei János

Sallai András

Zs. Virág János

Vetseri János

Zs. Fekete János

Zs. ifj.ú Vetseri János

Petõ Mihály

Égetõ János

Zs. Égetõ Sámuel

Zs. Égetõ György

Szabó Tamás

Zs. ör.[eg] Bimbó Mihály

Zs. Posta István

Zs. Szabó János

Kálmán Gergely

Zs. Zsíros IstvánZs. ’Síros István (Ekklézsia-II. 444.jpg)

Gyõri János

Zs. Kováts János

Virág Ferentz

Kerekes András

Vas Mihály

Zs. Fejér István

Csordás Jánosné

Bokor Mihály

Zs. Juhász Fazekas Mihály

Tarnóczi János

Zs. Tarnóczi Sámuel

Miketz Tamás

Szatmári Mihály

Zsidó Mihály’Sidó Mihály (Ekklézsia-II. 444.jpg)

Zs. Kotsis István

Böszörményi István

Zs. Balog ·/·Zs. Balog Péter

445.jpg  Leczki Ferencz

Grétzi István

Pintér János

Turák Mihály

Meleg János

Martsó János

Miklós István

Tót Jakab

Fijas János

Varga Tót András

Zs. Boros Mihály

Bertzeli Mihály

Zs. Bertzeli János

Takáts Petõ János

Miketz Mihály

Kertész Szanti FerenczKertész Lanti Ferentz (Ekklézsia-II. 445.jpg)

Miketz András

Sebesi István

Halász Vas Mihály

Futó Kis István

Demeter Ferentz

Szûts Pap János

Bokor István

Zs. Tót György

Geretz Istvánné

Idõsb nš Dobosy Mihály

Bodatz János

ifj. Dobosy Mihály

Kertész Torda János

Nš özv. Borsos Mihályné

Kertész Selmeczi István

Nemeš Mátéfi István

Pólya István

Zs. Kováts András

Márté János

Lukátsi István

Kónya György

Barók András

Nyíri János

Szatmári György

Török Pál

Nš özv. Dobosy Gergelyné

Bányász Mihály

Hajdú Gergely

Füsti Molnár Sámuel

Apostol András

ifj. Árvai István

Nš Dobosy István

Zs. Német István

Nš Dinnyés Gábor

Keresztúri János446.jpg 

ifj. Kováts Nagy Ferencz

Fél Ferentz

Sarkadi Istvánné

Ör.eg Kováts Nagy Ferencz

Jelenfi Mihály

nemeš Dobosy János

Miskolczi Mihály

Csizmadia Pap István

Nš Dobosy József

Horváth Ferencz

Kováts Horváth János

Zs. Keresztúri Tót Mihály

Zs. Hájas MihályHajas Mihály (Ekklézsia-II. 446.jpg)

Nagy Mátyás

Csizmadia Német Istvánné

Barta János

Zs. Szûts János

Betsei István

Nš ·/·Nš Farkas Mihály

Sebesi János

Csák Istvánné

Csizmadia Magyar Mihály

Kerékgyártó Varga András

Nagy György

Ádám Székely István

Dobozi Ferencz

Székely András

Székely Mihály

Tót András

B. Tóth Pál

B. Tóth Ferentz

Sárdi János

Kalpagos Szabó István

Ör.eg Bajkai István

Dobos György

Szabó Nagy Gergely

Nyíri Andrásné

Kis Nyíri János

Jakó Miklós

Béládi Ádám

Pápai János

Vida Szûts István

Vida SzûtsJános

Vida Szûts Mihály

Jakó Ferentz

Erdõháti Török István

Kertész Dékány Mihály

447.jpg  Újj János

Takáts Csák János

Molnár István

Tarnótzi György

Zs. Ujj György

Zs. Német János

Zs. Hemzsel Mihály

Ketsegés Sámuel

Jakabtzi András

Csizmadia Szabó Mihály

Katona Mihály

Székely György

Polgár György

Polgár János

Szeder Pap István

Pálfi János

Lénárt István

Zs. Püspöki István

Bürgés Nagy Mihály

Székely Benedek

Zs. Kun Pál

Zs. Labádi Pál

Dunaháti Tót István

Fia Tót József

özv. Pap Istvánné

Musa János

Borbás Kováts István

Arendás Székely István

Vátzi Nagy János

Sebesi András

Szíjártó Szabó István

ifj. Takáts Balog Mihály

Miketz Jánosné

Zs. Sípos György

Lakos Péter

Zs. Csengeri István

Zs. Révész János

Sólti Sámuel

Zs. Molnár István

Ör.[eg] Teremi János

Zs. Faragó István

Földvári Nagy István

Mets ·/·Mets Balog Mihály

Vetseri Mihály

Kováts György

Gyulai János

Gyulai Pál

Czira János

448.jpg  Székely Sámuel

Csizmadia Varga András

Borbás János

ifj. Vas István

Zs. ifj. Komjáti László

Kogler János

Bánfi Mihály

Hadi István

Borbás József

Szûts Somodi András

Baratskai Ferentz

Fésûs Nagy Mihály

Ignátz Mihály

Csordás Kis Mihály

Csala Nagy János

Szijjártó Dániel

Pap Mihály

Zs. Német János

Kádár Ferentz

Dávid György

Borsos József

Borsos István

Kertész Csányi János

Borsos Ádám

Boros Péter

Zs. Pardi Péter

Kõrösi Horváth István

Sebesi Mihály

Téli István

Ör.eg Lami Ferentz

ifj.ú Lami Ferentz

Bazsó JánosBa’só János (Ekklézsia-II. 448.jpg)

Rátz István

Bakonyi János

Gyevi Bíró János

Kováts Borsos Jánnos

Borsos Sámuel

Kanász nagy Mihály

Zs. Patzali János

Vas Mihályné

Balog Szabó István

Vas János

Görbe Nagy Mihály

Lovas János

Bóné János

Bóné Mihály

Makai Kis János

449.jpg  Zs. Horváth Mihály

Zs. Molnár János

Bori Sándor

Makai Kis Mihály

Vajda János

Lénárt János

Zs. Biri Gergely

Ör.[eg] Dudás Szabó Mihály

ifj.ú Dudás Szabó Mihály

Fazekas Péter

Zs. Topa Erdei István

Rideg Csordás

Házverõ Nagy János

Szeles István

Szabó Mihály

Kúdús Nagy Mihály

Zs. Pardi Mihály

Bese Ferentz

Túri Tót János

Szántó András

Kérdõ András

Jenei István

Szalatsi Mihályné

Csizmadia Somodi János

Limbai Gergely

Szani János

Pintér  ·/·Pintér István

Bajomi Nagy István

Zs. Vatai György

Zs. Borza János

Zs. Juhász Kormán János

Ivánon Pál

Pátzi Dávid

Fekete Lakos István

Pap András

Zs. Takáts Pardi János

Bese József

Vas István

Udvardi István

Somodi István

Dunaháti Vas János

Borbás Mihály

450.jpg  Kövér Ferentz

Balog István

Zs. Pardi István

Szijjártó Péter

Dávid János

Beszédes Mihály

ifj.ú Kontz Isstván

Kalpagos Szabó Mihály

Labádi Pál

Átsi Kovács János

Miketz Szilágyi Mihály

Molnár Sípos István

Szépe István

Vátzi János

Baratskai Mihály

Szûts Szilágyi Mihály

Szakáll János

Kalmár Mihály

Áts Kováts Ferentz

Farkas Mih fia Mihály és János

Farkas János

Varga György

Lovas Mihályné

Zs. Lovas György

Szomódi Miklósné

Korsós Tót János

Gulyás Szabó János

Zs. ifj. Szabó Mihály

Zs. D. Szûts János

Nagy István

Zs. Lõrintz István

Bokor Ferentz

Teési Fekete András

Zs. Kalmár András

Zs. Vig János

Fekete Tót János

Fábián Tót István

Zs. Zsidó András

Pál Kováts Andrásné

Zs. Kesznyéti István

ifj. Szabó György

Vári Mihályné

Zs. Takáts Mihály

Vas András

Ör.eg Takáts Péter

fia Takáts Mihály

Simon János

Kúti István

451.jpg  Kúti János

Szalatsi Ferentz

Vasvári András

Csendes János

Öreg Pardi Péter

Zs. ifj. Komendát Mihály

Ör.eg Rátz Nagy Mihály

R. Nagy István

ifj. R. Nagy Mihály

Déló Nagy János

Zs. Trombitás István

Zs. Zók István

Jakab János

Zs. Batsi Varga Péter

Zsákos ·/·Zsákos Péter

Lovas György

Mets Balog István

Dudás András

Fekete Mihály

Lengyyel Pap István

Ör.[eg] Zsákai György

Szakáll Mihály

Zs. Tokai Kabai András

Gazsi János

Sólti András

Virágos István

Zs. Doma István

Nemes Mihályné

Nemes András

Körmöndi János

Zs. Gyevi Bíró István

Murvai János

Zs. Kis József

Kúthi Szabó Mihály

Csikós Horvát János

Rab Mihály

Tési Pólya János

Zs. Labádi János

Bese István

Kertész Kis Ádám

Bimbó Benedek

Zs. Varga István

Kis Veres István

Vékony Mihály

Sasi Tót Mihály

Dantos István

Lajos István

452.jpg  Zs. Szûts Gáspár

Zs. Lovas István

Zs. Szalontai Mihály

Kuli András

Fazekas István

Szentgyörgyi András

Miketz János

Zs. Borbás Kováts János

Veres Gergely

Bertók Sándor

Vatai Mihály

Szabó Ferentz

Sólyom István

Sólyom Mihály

Kováts Sólyom András

Nánási Sámuel

Zs. Rádóczi János

Pápai József

Matóltsi Sándor

Matóltsi József

Hajdú Nagy Mihály

Hajdú Nagy János

Szíjártó Fazekas Ferencz

Halász Pólya István

Compactor Varga István

Ör.eg Pap István

Borbély János

Sándor József

Deáki Sámuel

Csákó Gergely

Kanász Nagy János

Csúts István

Ör.eg Vetseri Gergely

Berényi Gergely

Zs. Pap György

Szarvadi István

Székely·/·Székely János

Szíjjártó Hajdú András

Ambrúzs István

Zs. Baranyi János

Böszörményi Mihály

Kis Pólya András

Szegedi András

Batsi Varga István

Kertész Dékány János

Alsó Molnár István

Szegedi Sámuel

453.jpg  Kálmán Mihály

Dunás Varga János

ifj. Teremi János

Debretzeni Sámuel

Kiséri Lakos István

Szigeti Mihály

Czigány Balog Sámuel

Gulyás Szigeti János

Kertész Német János

Kõrösi János

Zs. Szántó György

Dudás Nagy Mihály

Zs. Szántó János

Alsó Buzi Mihály

Váradi György

F. Szûts János

Nemes Székely István

Özv. Nagy András

Ör.[eg] Balog Istvánné

Czira Istvánné

Csúts János

ifj. Szépe János

Kertész Pósa Péter

Szûts Borbély István

Csontos Mihály

Matóltsi Sándor

Soós Mihály

Dögei István

Mets Balog Sámuel

Kertész Fehérvári János

Boros Pál

ifj. Soós János

Kertész Kováts János

ifj. Borza József

ifj.ú Öreg Busi Mihály

Keresztes Pál

Szûrszabó Nagy István

Lakos Mihály

Ör.eg Busi Mihály

Paczali Mihály

Szappanos János

Pólya István

Zs. Kormán Mihály

Sándor János

Veres István

Kutsár IstvánnéKultsár Istvánné (Ekklézsia-II. 453.jpg)

Martsó István

Gerdei Gergely

454.jpg  Ör.eg Cseke Péter

Zs. Szalai János

ifj.ú Cseke Péter

Csávás András

Csávás Ferentz

Zs. Árva János

Betsák Mihály

Kajtár István

Kerekes András

Rátz Péter

Nagy Mihály Péter

Koncz István

Sarkadi János

Halász Szabó István

Halász  ·/·Halász Szabó Jánosné

Nagy Mihály

Somodi Gergely

Zs. Székely Péter

Pap Ferentz

Keresztes Nagy Péter

Váczi Nagy István

Zs. Borza Ádám

Ör.[eg] Kosár Kováts István

Barakonyi Mihály

Zs. Pengõ István

Böszörményi Ferentz

Bertók János

Ifj. Nagy János késõben Kristó Nagy Jánosmegjegyzés a név után, a sorok között(Ekklézsia-II. 454.jpg)

Zs. Bánfi János

Soós Jánosné

Kertész D. Tót Mihály

ifj. Virágos István

Kontz János

Vetseri István

Gulyás Kováts András

Zs. Sípos István

Bertzeli István

Kozák István

Kováts Varga István

Fija Varga Sámuel

Nyíri Nagy István

Nyíri Nagy Mihály

Nyíri Nagy Péter

Kotymán János

Zs. Kis Ferentz

Böszörményi György

455.jpg  Szépe Kata

Somodi György

Csizmadia Rátz István

Lakos János

Mets Balog István

Kúti Mihály

Ör.[eg] Faragó István

Zs. ifj. Faragó István

Rátz András

Zs. Gatsó Pál

Fazekas János

Kis Rátz János

Bertzeli András

Keresztes András

Szabó Gáspár

Zs. Miskoltzi András

Zs. Kuti Mihály

Kováts Zsoldos János

Varga Nagy Mihály

Berényi Gergelyné

Zs. Zóh Mihály

Zs. Doszlop Mihály

Ny. Nagy János

Kertész Serkédi István

Barta Szabó István

Zs. Vígh István

Zs. Kertész Tót Mihály

Pallagi István

Sándor István

Kúti István

Olasz Miklós

Török Szántó Mihály

Kis Tót Gergely

Zs. Barakonyi Péter

Mészáros János

Kövér Pál

Gúlyás János

Zs. Szalai Mihály

Balog István

Kertész ·/·Kertész Orosz Mihály

Csizmadia Somodi János

Rátz Gergely

Barta György

Zs. Tihanyi Ferentz

Sarkadi Mihály

ifj. Lakos István

Szeder Ferentz

456.jpg  Barta Mihály

Zs. Nagy Soós Jánosné

Vetseri Gergelyné

Kis Pál János

Szóláth István

Id. Virágos István

Zs. Dóczi Gergely

ifj. Virágos János

Zs. Ör.[eg] Gatsó Pál

Bertzeli István

Korsós János

Szûrszabó Horvát Mihály

Zs. Siprikó Kis Mihály

Kálmán János

Szóláth János

Korsós István

Zs. Gyõri István

László János

Csizmadia Tót Gergely

Zeke János

ifj. Virágos Mihály

Fekete Lakos János

Gántsos Mihály zsellér

Zs. Vetési György

Lakos András

Zs. Garai János

Zs. Erdei Mátyás

Csizmadia Kis András

Zs. Pap János

Veres János

Kováts Ugrai István

Berek János

Bokor András

Böszörményi Kis István

Béládi Kováts Mihály

Kertész Nagy István

ifj. Lakos Mihály

Somodi István

Somodi Mihály

Szél Ferentz

Zs. Szabó Péter

Juhász Csikós János

Zs. Domján Mihály

Dögei Miklós

ifj. Dögei István

Csizmadia Halász János

457.jpg  Szél György

Tihanyi János

Dersi Rátz János

Csákó Mihály

Beteg János

Madarasi Pap István

A fia Pál:

Zs. Vári Mihályné

Ör. Pap Mihály

Pap Mihály és János

Maklári János

Zs. Kosár Kováts János

Zs. Pap János

Zeke Mihály

Kormán Péter

Kürti Szabó Péter

ifj. Bajkai István

Zeke  ·/·Zeke István

Veres Mihály

Zs. Boros István

Czirják IstvánCziriák István (Ekklézsia-II. 457.jpg)

D. Tóth Jánosné

Tóth Péter

Kis Pál Mihály

Rádi István

Zs. Orosz István

Zs. Vas Mihály

Rádi János

Irházi Mihály

Serkédi Mihály

F. Kis András

Táczi Kováts István

Zs. Kováts Sámuel

Borsos Erdei István

Egri Szilágyi János

Zs. Hajós János

Zs. Kegyes András

Kálmán Kováts János

Zs. Vári János

Zs. Mészáros Mihály

Vásárhelyi Kováts István

Zs. Gyõri Gál János

Farmasi Ferencz

Zs. Györketz András

Kozák Mihály

Zs. Kadáncz János

458.jpg  Szél János

Nš Szárdi Szabó István

Berényi János

Juhász Nagy Péter

Juhász Pólya István

Fija Pólya István

Boros Erdei Mihály

Zs. Motskos András

Kis Pál István

Zs. Kis Pál

Turi Kis Ferencz

Német István

Kapás Szabó Mihály

Rideg Kis Mihály

Kecse György

Szalai András

Antal István

Polgár Gergely

Zs. Makai Kis András

Pátzi Sándor

Huputzi Ádám

Zs. Sasi Tót István

Ugrai György

Zs. Fazekas István

Bodonyi János

Buzi Nagy István

Buzi Nagy János

Zs. Oláh András

Antalfi Mihály

Kis Kováts János

Kádár János

Körmöndi Ferentz

Kiséri Lakos Mihály

Bene Gergely

Zs. Takáts János

Bene Varga István

Kövér János

Gyarmati János

Babós  ·/·Babós Mihály

Vári Ferentz

Szõllõsi Nagy Ferentz

Régi András

Csõre Borbély Mihály

Bodonyi György

Serkédi András

Serkédi János

Serkédi Bíró Mihály

Hézsõ István

Lebuj Nagy György

Kozár Kováts Ferentz

459.jpg  Halász Szabó András

Szamosközi János

Zs. Juhász

Márté János

Bajkai János

Székely János

Rádi György

Ör.eg Sándor István

Böszörményi István

Kosár Kováts János

Kúti Mihály

Zs. Siket Juhász Tót István

ifj. Sáfrány István

Virág György

Zs. Arnót Gergely

Dunás Varga István

ifj. Sáfrán János

Zs. Kis György

Zs. Batka János

B. Varga Mihály

Zs. Karsai István

Molnár Mihály

Zs. Kormos György

Fényes István

Makói Szabó György

Zsákai György

Baktai Mihály

Száva István

Paksi Pál

Özv. Veres Istvánné

Gombai Nagy András

Badár János

Bajkai Péter

Zs. Bajkai Sámuel

Ugrai János

Bodor Nagy János

Zsóldos György

Zsóldos Mihály

Békési Molnár András

Ferdi Erdei János

Pólya Szabó Mihály

Baktai Péter

Ör.[eg] Baktai István

ifj. Baktai István

Molnár Csikós Mihály

Molnár János

Irházi István

Örsi Takáts Mihály

Sárközi János

Csendó István

Alsó Tót János

Szûts Ferentz

Borza László

460.jpg  Zs. Gálos Sámuel

Böszörményi István

Buzi Gergely

Száva György

Ör.[eg] Böszörményi György

Kováts Bese Pál

Zs. Török János

Csákó János

Tul a Kiséren laktak.

Tokai János

Cseptsényi György

Zs. Nemes János

Buzi  ·/·Buzi Kováts István

Böszörményi András

Biki Nagy János

Ötsödi Szabó István

Bokor Tót Mihály

ifj. Kanász Nagy István

Ör.[eg] Kanász Nagy István

Kálmán István

Zs. Gulyás Ferentz

Kálmán Mihály

Zs. Kõrösi Tót István

Özv. Szeder Istvánné

Zs. Szabó Pál

Vetseri János

Jenei Kis Mihály

Virágos Gergely

Zs. Bajkai Péter

Ör.eg Turák János

ifj.ú Turák János

Turák Mihály

Zs. Kádár István

Táczi Kováts Mihály

Zs. Cseptsényi János

Varga Márton

Zs. Sárközi Mihály

Zsóldos István

Zs. Földvári Kis Mihály

Ör.[eg] Sajtós István

Zs. ifj. Sajtós István

Csendes György

Buzi György

Zs. Árvai István

Dobrai Pálné

Kása János

Vámosi Mihály

Zs. Kása Mihály

461.jpg  Sándor Mihály

Gujdár János

Pólya Szabó János

Kováts Imre

Uj Pálné fijával

Dongó Nagy Ferentz

Kovátska András

Szilágyi Mátyás

Árvai Pál

Török Mihály

Török János

Márté János

Kis P. Mihály

Zs. Tompa Mihály

Rátz István

Zs. Szilágyi István

Mányai Jánosné

Mányai István

Özv. Orosz Jánosné

Csongrádi András

Zs. Csongrádi János

Horvát Miklós

Batka András

Zs. Batka János

Árvai Ádám

Zs. Árvai János

Orosz István

Orosz János

Zs. Czeglédi Kováts Ferentz

Harangi Mihály

Somodi Mihály

Fekete Cseh István

Zs. Szilágyi István

Gulátsi Mihály

Takáts János

Hamza János

Gerecz István

Öszvesen 1235 Családfõ.lap alján: 1270 (Ekklézsia-II. 461.jpg)

 

462.jpg  Ezenn megnevezett Familiák közt vóltanak a Teésen és Derekegyházánn lakókat is hozzájok számlálvánn 1623 Házas párok; 454 özvegyek – 3107 tizenöt esztendõnn felyül lévõ férfiak, ezen alól pedig voltak Ifjak, gyermekek 1704en – Asszonyi nemen lévõk vóltak tizenöt esztendõknél idõsebbek 2163an Ifjabbak pedig 1655en. Mindössze ment a lelkek száma az Ekklézsiában a Belsõ széllyeket és az õ hozzájok tartozókat is a többiekhez adván 8629re. Oskolábann járó fiúk vóltak 236an, leányok: 178an. Ollyanok a kik idejekre nézve fel járhattak volna, de nem adódtak fel férfi gyermekek találtattak 64en, leány gyermekek 70en. Ekkor még az Orosházán lakó Reform.[átus] lakosok is a mi Ekklézsiánkhoz voltak adfiliálva, voltak ottan 58 lelkek Reformátusok, dé késõbbi idõb[en] ezek a Sámsoni Ekklézsiához kapcsoltattak. –

Voltak ezen 1801dik Esztendõbe az egéssz Városba: 1240 házak, 555 Zsellérek. Ezek között 938 házak vóltak Reformátusoké, Zsellérek pedig voltak 322en . és igy ennek a Városnak Közel 3/4 része volt Református, 1/4 részét tették a Catholicusok, a Görögök és Evangelikusok. – Egy házas ember fizetett Portiót 1 fr 18 krt; egy zsellér pedig 40 krt. – Verner József catholica Tímár fizetett 14 frtot. 463.jpg  Sípos Péter Cath. Eskütt 15 frtot. Csák Sámuel Ref.[ormátus] Esküdt 30 frtot. Halász Szabó János 41 frtot. Dögei Miklós 47 frtot. Dunás Varga János 50 frtot. Kogler János Evangelicus 51 frtot, Dögei István ref.[ormátus] 51 frtot. Török Berta cath.olicus 60 frtot. Csúts János 61 frtot. Balog István Ref.[ormátus] Eskütt 75 frtot. Kontz István 74 frtot. Özv. Sós Jánosné 75 frtot. Szépe János 80 frtot. Eskütt Sós Péter 92 frtot. Ör.[eg] Mets Balog Sámuel 100 frtot. Eskütt Lakos János 111 frtot. Esk.[üdt] Lakos Mihály 144 frtot.

Az itt lakó Evangelicus Atyafiak is, ide származások kezdetetõl fogva a mi Ekklézsiánk kebelébe vontak meg magokat. A mi Templomunkba jártak gyermekeiket itt Kéreszteltették. itt járatták oskolába, itt Esketõdtek össze a kik meg házasodtak, ha meg hóltak mi tettük meg nékik az utolsó tisztességet. Ezért a mi Ekklézsiánk annyi fizetést kívánt tõllök mint a magunk felekezetébõl valóktól. Voltak is, a kik ezt kész szívvel teljesítették, de voltak ollyanok is a kik ezért békétlenkedtek, tsak 16 pár fizetett, a többi semmit sem adott ·/ ·semmit sem adott. Orosházához voltak õk adfiliálva, de az oda való Prédikátor T. Simonides János, a ki a két Atyafi vallást követõk közt az egyességet nem igyekezett fel tartani, hanem inkább el szakasztani, egyébb jót véllek nem tett, hanem Esztendõt által 2szer 3szor által jött Nagy Ceremoniával a sz. vatsora kiszolgáltatására, és ezen szolgálatjáért a kocsi bérenn kivûl egy aranyat fizet464.jpg tetett magának, soha ezen foglalatosságot Collégájára nem bizván. Az Evangelicusok tehát egy Pekárik Pál nevû vargának izgatása utánn ‘s az említett Tiszt.eletes Prédikátornak tanáts adása szerént; azt kivánták: hogy õk tsak felénnyit fizessenek mint a Reformátusok; ere a mi Ekklézsiánk azt válaszolta: mivel az Evangelicus Atyafiak az Eklézsiai szolgálatnak szinte azt a hasznát veszik, az Úr vatsorájával való élésen kivûl. a’ mint a Reformátusok, ezenn az okonn kívánt, többeknek önként való ajánlások utánn, az Ekklézsiának feltartására annyi fizetést tõllök, mint a magunkéitól, mellyet ha sajnállanak ne fizessenek semmit, tsak hogy osztán az Orosházán lakó Reformátusok is szabadítódjanak fel az Ekklézsiai adó alól. Az Orosházi Tiszt. Prédikátornak e sem tettzett, mert néki ebb[en] kára volt. minthogy minden házas pár tartozott fizetni, mind a Papoknak mind a Rectornak egy egy véka búzát. – Azt tanátsolta hát, hogy váljanak el a mi Ekklézsiánktól, melly meg is lett, az orosházi Reformátusokat Tractusunk a Sámsoni Ekklézsiához adfiliálvánn. De az el válás után is sok ideig nem lévén Prédikátorok, a mi Ekklézsiánk tsak azon jókkal volt hozzájok mint annak elõtte. – Elsõ Prédikátorjok és Oskolai Tanítójok volt Tiszt. Fejér János helybeli lakos Nš Fejér József fia, második pedig T. Molitorisz Lajos szarvasi születés.

IIdik 465.jpg Szakasz

Miképpen nevelték Gyermekeiket nagy részént a Szülõk az Oskolába járatás idejéig.

Meg születvén a kisded, egy kis ruhátskába bé takarva félre tette a Bába – itt sírdogált, még az anya körûl dolgát végezte Az Anyát lefektetvén ·/· lefektetvén, mikor már a gyermek a fázás miatt szinte megkékûlt meleg ferdõbe tette, meg mosogatta, és azutánn megtörölvénn vajjal meg kente, hogy a mint szokták mondani, a Pogánybõr könnyebben le mennyen, lehet gondolni, hogy ha kivált avas a vaj, miképpen mennyire kedvetlen érzést okozhatott ez a kisdednek. – ezzel addig babrált a Bába, hogy a gyermeknek a fázás miatt az álla is vatzogott, ekkor bé pólálta kezeit lábait fáslival ugy össze kötözte, hogy a fején kivûl egyebét nem mozgathatta, hanyatt fektette, az Annya lábához tette ‘s igy kellett neki 6–10 óráig lenni. Akkor ismét ki bontotta meg förösztötte ‘s megint bekötözte. ‘s meg próbáltatták vélle a szopást, ha az annyának még teje nem vólt, valamejik közel levõ szoptatos aszszonnyal jól tartatták. – két három nap múlva az Annya dunnába be kötözte maga mellé fektette, mellyben télen a meleg házban, nyáronn meleg idõben úgy felhevûlt, hogy szinte görgött rólla az izzadság. Eleget sírt a szegény rab tsetsemõ, de sírásának okát senki sem értette. – Az annya szoptatta – ha e nem használt, máklevet adott neki, vagy opiumot – vagy pedig böltsõbe tétette, ott egy értetlen gyermek addig rin466.jpg  gatta, míg a gyermek elszédûlvénn el aludt. – Ha a gyermek egésségesnek látszott 4–5 napig késtek a kereszteléssel, de ha gyengélkedett röktönn vitték azt kereszteltetni, akármi rossz idõ volt, még pedig sokszor nem gondoskodván elõre a szülék, tsak valami kis ruhátskába takarták azt bé. és valami nagyotska gyermeknek fõkötõjét tették a fejére, mellybe[n] annak fél ökölnyi feje tsak úgy lötyögött és semmi melegséget nem tartott, egy keszkenõt ugyan terítettek rá, de ugy hogy ennek is kevés haszna volt. Néha az illyen gyengélkedõ kisdedeket a Parochián kereszteltették meg a Lelki Pásztorok;Lelki Pásztorral  (Ekklézsia-II. 466.jpg) de ha tsak lehetett a Templomba kereszteltette az illyeneket is a Bába, hadd lássák, millyen sok gyermek születék a kezbeén. – Az isteni tisztelet alatt, kivált mikor télenn magyarázat is vólt, a mellyiknek vékony takarója volt, össze fázott, azutánn a keresztelõ hellyre vitték, melly a Templom közepin ollyan hellyen van, a hol a szél leginkább érheti, itt mikor ki bontották, a már egészen elhûlt vizzel megöntõdött, egésszen által fázott a kisded, melly mennyire árthat egy ollyan kis gyenge gyermeketske ·/· gyermeketske egésségének, a ki most jött ki az egyforma melegségbõl, lehet gondolni. Ha kereszteléskor a fõkötõ madzagát a Bába meg nem tudja oldani, tsak hátra vonnya azt, majd meg fojtván a kisdedet. – Ha a templomban sírt a kisded, a bába motskos újját a szájába tette, hogy kinnyába rágja azt, mint a szökött katona a golyóbist, mikor vesszõzik. Haza vitetvénn az elfázott gyermek alszik fél napig is és sokszor tsak a nagy fázás utánn következett forróságból származott nyavaja által serkentetik fel, – a mikor belé áll a nyavajatörés, ‘s el sem haggya míg el rongált testébõl ártatlan lelke ki nem szakad. 467.jpg  Nézzük meg tsak a holtak Lajstromát, mindjárt szemünkbe fog tünni, melly sokann halnak meg a tsetsemõk közzûl minden Esztendõbenn a nyavaja törésben, kik nagy részént a hellytelen véllek való bánásnak áldozatjai.

A kisdedet az Annya rendesenn Esztendeig szoptatja, hanem közbe közbe kapatják az ételre, elsõben is annak az ételnek a levébõl advánn néki, mellyet a kereszt Anyák küldenek. Az utánn pedig téjjel pépet fõznek nekik lisztbõl, vagy pedig tejes kenyeret adnak enni. Ez okozza aztánosztán (Ekklézsia-II. 467.jpg) a sok gilisztás gyermeket, kik el sáppadvánn elfonnyadvánn 2-3 esztendõs korokbann elhalnak.

Míg a gyermek járni nem tud leg inkább dunnába takarva hordozza az anya, vagy kis leány dajkátska által hordoztatja, ugyan ezen dunnával bé takarva kötözik le a böltsõbe, ezt a gyermek tsak nem minden nap meg vizellvén, kivált a mellyiknek gondatlan annya vagy dajkája van, lehet gondolni mitsoda dögletes levegõ veszi körûl a kisdedet élete elsõ esztendejébenn és mennyire húz ez a Hottentották szokásához, kik az õ kisdedeiket elõsször zsírral’sirral (Ekklézsia-II. 467.jpg) be kenik, azutánn pedig marha ganéjjal. E miatt lessz osztán sok kisded, kivált a mellyiknek a vére is már hajlandó reá ótvarossá, koszossá, rühessé, sáppadttá, tsenevészetté. Sok fiatal anyáknak tanátsoltam, hogy vegyen két vagy három rõf fejér flanelt, ebbe takargassa dunna hellyett kisdedét, ha tisztátalanná lesz mossa ki, – de hijjába, szegénységet mutatott volna ez, a tarka dunna szebb ennél. A szokás nagy Úr, nem könnyû ki vetni. Már ·/· Már fél esztendõs korábann tud a gyermek ûlni és szeretne mászkálni, de e néki nem engedõdik meg, 468.jpg  mert igy karton ruhátskáját, s tzipõjét és strümpflitskéjét el keverné, hanem karon kell hurtzolni szomszédról szomszédra, mellyre osztán ugy rá szokik a gyermek, hogy esztendõs korában is nehezen kap a járásra, ha tud is járni, ölbe vágyik a vánda gyermek. Szerentsések az ollyan kisdedek, a kiknek annyok ollyan szegény sorsú, hogy ha tsak el nem megy maga is dolgozni, a gyermek fogás mellett fel aszna az álla, – az illyenek sokkal szabadabban nõnek fel. – más fél esztendõre ûlnek, másznak, szabad levegõbenn élnek, ‘s az illyenekbõl válnak asztán, egésséges, busa, minden munkára ‘s katonaságra is alkalmatos emberek, a mint ezt sok kenyérenn, kukoritzán, sûlt tökönn nõtt kertész gyermekekenn lehet látni.

Öltözete a gyermekeknek 3–4 esztendõs köráigkoráig (Ekklézsia-II. 468.jpg) egy hosszú ing, azutánn ing, gatya. A gatyás gyermekeknek már szereznek a szüleik kalapot vagy sapkát, késõbben egy lajblitskát, – legutolsó és leg ritkább a tsizma. Láttam több izbe ollyan gyermekeket kik egy sapkába ‘s egy ingbe, két öklöket a hónok alatt tartvánntevénn (Ekklézsia-II. 468.jpg) egéssz halotti prédikatzió alatt mezítláb állottak a jégenn. – Némellyik rá vévén az apja lajbliját, ki ûlt téli idõbenn is a ház végihez ‘s ott nézte a világot.

Lakó hellyek a gyermekeknek télenn által rendesenn a patka és a kuczkó. Innen ezt a szegény házaknál tseléd háznak nevezik, ‘s ha valamellyik gyermek azonn kivûl a házbann õgyeleg ezzel útasódik rendes hellyére: “patkára gyermek”. Nyáronn által a ház eleje és vége, vagy 469.jpg pedig az úttza a hol tsoportonként játtzanak a porban, vagy pedig mikor a gyümölts érés ideje van, a szõllõk felõ lakók, a szõllõbõl jövõktõl gyümöltsöt kunyorálnak ‘s igy kapnak a nyalánkságra.

Az anyai nyelvre rendszerint rosszúl kapatják, nem a szokott néven nevezvén a dolgokat, hanem a kenyeret papának, a vizet tütünek, a gyümöltsöt bojónak, az ételt tsótsának nevezik, és a mint a gyermek hibásann, selypesenn beszéll õk is úgy beszélnek.

Vallásbeli és erköltsi igasságokra nem igen szokták figyelmeztetni, hogy az IstenIn=Isten (rövidítés) (Ekklézsia-ii.469.jpg) az égbe lakik és a zörög mikor mennydörög és akkor haragszik, hogy a hóld az Isten kótsija, ha káromkodik meg veri az Isten stb. ezek a fõbb vallásos ideáji a gyermenek. Vagynak mint az által ollyan szülék, kik a Miatyánkra 3–4 esztendõs gyermekeket meg tanítják, és azt azok ·/· azt azok a kementze mellett, vagy az ágyon fejeket a takaródzóval bétakarva el is tudják mondani, ‘s szüleiknek testvéreiknek jó éjszakát tudnak kivánni, de õk ezekbõl semmit sem értenek. – Esmertem ollyan édes anyát, a ki 4 esztendõs, már holmi kis nótátskákat tudó, eleven eszû kis leánykájához egy estve így szólt: “Édes kis jányom imádkozzunk az Istennek, ugy feküdjünk le, ládd már más kis jányok tudnak imádkozni: “No hát imádkozzunk, igy szólt a kisleány. Mondjad hát kis jányom: “Mi atyánk”. A leány: “Apám Uram”. Anya: “Ki vagy” leány: Én vagyok édes anyám, hát nem tudja kend. Ekkor az egész ház nép el nevetvénn magát fel hagyott az Anya az imádkoztatással; hanem 470.jpg  a hogy tudta meg magyarázgatta, kinek miért kell imádkozni, ‘s azután ugy boldogúlt a kis jánnyal. Nyáronn a hallotti temetésre az anyák 's nagy anyák el szokták vinni magokkal gyermekeiket, hogy otthon kárt ne tegyenek, de hogy mikképen viseljék ott magokat? miért szoktak oda menni? ara éppen nem oktatják, a honnan az illyen gyermekek sok alkalmatlanságot követnek el. Az Oskoláról és átaljába a belsõ emberekrõl hibás vélekedést tsepegtetnek gyermekeiknek elméjébe: hogy a Kántor a siró gyermeket a gödörbe víszi, a Pap a könyvével meg hajitja, az oskolába a Tanító meg veri. Minthogy vagynak sok ollyan indúlatos Tanitók, a kik minden igaz ok nélkûl ütik, verik a szegény gyermekeket, meg maradnak sokann egéssz életekben a belsõ emberek eránt való hibás vélekedesb.[en] – soha azokat érdemek szerént nem szeretik, nem betsûllik, és még a tõllök tanúlt tudományt is és jó intéseket is megvetik. – Ha a gyermek kényeskedik, makrantzoskodik szó fógadatlankodik, másokat tsúfol, káromkodik, azt el halgatják, azzal mentvénn hibájokat, hogy még nem értik a jó intéstt, nints ideje a régulázásnak, ha pedig tsuprot tör, vagy a kenyeret el hánnya, azért meg verik, – ha lop, tsal, azt úgy nezvénn mintélelmességet, el nézik fenyíték nélkûl. Az Atyák pedig még kevesebbet gondolnak az erköltsi neveléssel, ha Oskoláb[a] fel adják is, nem hogy segítenék a Tanítókat a nevelésbenn, hanem inkább akadájozzák, kényeztetik gyermekeiket és szidják elõttök a Tanítójokat ha az õket valamelly rosszaságokért meg fenyítik. Nem tsuda hát, ha sok a kevély, 471.jpg  tsúfolódó, makrantzos, tsalárd, lopó rossz erkölcsû  az Ekklezsiában. Még Anglius Doctor Jenner fel nem találta a mentõ himlõthimlõ elleni védõoltást és mig ·/· és míg ennek közönségessé levéssét jó Királyunk I Ferentz nem sürgette: minden esztendõben sok 100an hóltak meg nagy kínok közt a gyermekek közûl a hójagos himlõben, sokann lettek vakokká, dísztelen ábrázatúkká, – de már azólta, ha hogy a Doctorok nem restek, a szülék pedig nem hûségtelenek gyermekeikhez, alig hal meg ebbe a nyavajába 5–6 Esztendõk által.

IIIdik Szakasz

Az Ekklézsia Tagjainak Külsõ Formájokról és Öltözetjökrõl.

Sokféle ábrázatú emberek találtatnak ebben az Ekklézsiábann. Lehet közöttök látni hosszas négy szegletre hajló, német képûekhez hasonlókat; hosszas 3 szegletre nõtt széles homlokú keskeny állú Tót szabásuakat; ovális kerek egyenes hajú barna píros Római ivadékú Oláhokhoz szitókat, lehet látni kerek képû, apró fekete szemû, borzas, göndör rövid hajú, vastag nyakú, alatsony zömök termetû scytha ivadékokat. Az egyik szõke, a másik barna, a harmadik gesztenye szin hajú, de ollyan fejér hajúkat mint a Bavarusok közt vagynak, és ollyan vereseket mint az Anglusok tsak ritkaságúl lehet látni. A szõke gyermek is idõvel meg fakódik. Legtöbb a barna és gesztenye szín hajú, mellyet sok ifjak hosszúra hagynak nõni, zsírral’sirral (Ekklézsia-II. 471.jpg) meg kenve, ‘s nyáronn mikor dolgoznak a kalap alá gyûrik. 472.jpg  Szakállat ezenn idõ szakaszbann senki sem hordozott, hanem némellyek a fülök elõtt az ortzájokonn levõ szõrt szinte az állok hegyeig meg hagyták, nevezték ezt pofa szakállnak (:Bakken Bartnak:) bajuszokat rövidre vágták ‘s némelly hetyke legények ki kulimászolva fel pedrették. Ezenn különbözõ ábrázat és szín okának lehet gondolni azt hogy: ennek az Ekklézsiának tagjai sokféle nemzetekbõl, messzünnen ide származott familiákból gyûltek öszsze.

Míg a Török bírta ezt a részt, sok Török, Tatár, Rátz familiák telepedtek itten meg, kiknek maradékaik a Református vallást bévevénn, most itt laknak. Sokféle nemzetbõl való mester legények házasodtak meg itten. – Sokann hoztak Kõrösrõl, Ketskemétrõl feleséget ·/· feleséget. Jöttek ide a felsõ Tót vármegyékbõl szolgálni ‘s itt maradtak. A vallásbéli üldözés miatt sokann bujdostak ide tul a Dunáról, az Egri Püspök megyéjébõl, – ‘s még Cseh Országból is, minémû volt a Fekete Cseh familiának ide származott nagy Attyok, kinek még unokainn is láttzik a tisztes Cseh ábrázatnak a maradványa.

Termetekre nézve jó növésûek, egyenes állásúak, hideget, meleget, munkát sokáig gyõzõ erõss test alkotásúak. Egéssegek is tartós szokott lenni, lehet mindaz által tapasztalni, hogy a nyári piros pozsgás Ifjak, leányok, a szabad ég alatt való munkákból télire a házakba kerûlvén, el sáppadnak, kékes szennyes színûekké lesznek, mellyet könnyen észre vehet, a ki az Újj kenyéri és a Bõjti Úr vatsorájánn megjelenõket 473.jpg  össze hasonlíttya. Ennek az oka a szoros gõzös ház, teli pipázzák sok férfiak a házat, sem a maga sem tselédjének egésségével nem gondolván; a káposztát benn savanyítják. – hajokat, ruhájokat zsírral meg kenik, mind ezek a meleg házban a levegõt meg rontják. Azonban az ablakot nem lehet kinyitni sok hellyeken ‘s a házat szellõztetni, a hol ki lehet is nyitni az ablakot, nem szeretik, féltvén a házat az elhûléstõl, ehhez járúl a sok sertés hús evés és a zöldségnek, gyümölcsnek nem lét is.

Öltözetjük a Férfiaknak nyáronn volt: Kalap, egésszen a fejekhez álló tetejû és nagy karimájú. – Ing, mellyet némelly hetyke legények olly rövidre szabattak, hogy a dérekokat, tsak félig érte be, a hasok nagy részént meztelen volt, – gatya rövid szárú, de a lehetõségig bõv. tsizma vagy a mezõnn botskor, mert a városonn a Pásztorokat és holmi gyermek béresetskéket ki vévénn senki botskorban nem járt. – Egy kis derékra való fényes gombos lajbli. – Essõs vagy hûvös idõb[en] vastag fejér szûr posztóból készült bõv dolmányt vagy Karkót öltöttek, ezen fellyûl hasonló posztóból készûlt szûrt vettek, mellynek a galléra 4 szegletre a hátok közepéig ért le, a két bõ ujját pedig némellyek bé kötötték és ez tarisznya vagy zseb gyanánt szolgált. – Télenn viseltek fejér vagy fekete bárány bõr sapkát, melly kereken a fejekhez állott, körûl egy jó darabonn fel hajtották és kemény hidegbe a fülökre lehajtották. Fekete pamuk nyakra valót, juh bõr dolmányt vagy ködment prémetlent, mások prémest, belõll szõrös bõv nadrágot 474.jpg  és hegyes orrú vastag Tehén bõrbõl készült nagy zsíros ·/· zsíros tsizmát, ezen feljûl bunda vagy szûr.– A tehetõsebb gazdák és fiúk hordoztak kisebb karimájú, szegletes alatsony tetejû kalapot, sejem nyakra valót, ezüst gombos dolmánt és lajblit, kék posztó szíjjas nadrágot, kordovány vagy fisléderfieschleder (Ekklézsia-II. 474.jpg) tsinos tsizmát, magyar sarkantyúval, essõben kék magyar köpönyeg, télenn irhás suba, sapka vagy lengyel süveg, vagy ollyan fekete bárány bõr sapka mellyet körûl egy arasznyi magasságra fel lehetett hajtani. Volt némellyeknek setét kék posztóból fekete bárány bõrrel prémezett bundájok és mentéjek is ezüst gombokra.

A Közönséges Asszonyoknak Öltözetjek volt: Ingváll, pendely, ezekre vettek a kis lajblihozlaiblihoz (Ekklézsia-II. 474.jpg) vart kék bagaria v[agy] kartony rokoját, labokra nyáronn paputsot, télenn piros v[agy] fekete hegyes órú steklis, vagy absetres (így nevezték a tsizmadiák a tsizma sarka alá vart fa vagy bõr pótzkokat.) kordovány v[agy] borjú bõr tsizmát húztak, a szolgálók, pedig nyáronn leginkább mezítláb szaladgáltak, nyakokba különb különb színû tarkájú keszkenõtt tettek, nyakra való helyett pedig a leányok, fiatalabb asszonyok vagy keskeny bársony fekete pántlikát kötöttek vagy pedig üveg Klárist, a leányok elõll hajokat két felé fésûlve hátúl pántlikába bé fonva a hátok közepinn leeresztették. – Már pártát ritkánn lehetett látni. Az Asszonyok ezen béfont hajokat fel tekerték és fésûvel fel akasztották, azutánn setét kék, apró fejér pettegetésûpöttyögetésû=pöttyös keszkenõvel, melly lentsés keszkenõnek neveztetett, vagy pedig egésszen fejér keszkenõvel fejeket bé kötötték és a keszkenõ két sarkát az állok alatt 475.jpg  el vévénn hátul meg kötötték. Télenn flanell szoknyát vettek magokra, és bárány bõrrel béllelt setét kék posztó ujjas réklit, vagy fejér prémes ködmönt öltöttek fel vagy prémetlen ködmön réklit, mellyeket a szûtsök veres v[agy] zöld sárga fekete színû bõrökkel fel tzifráztak, hosszú rókás mentét viseltek még némelly, mult századbeli öreg asszonyok, de már ezenn idõ szakaszb[an] egyet se tsináltattak, hanem némelly férfiak öltöztek róka bõrbe.

Az elõbb kelõ Asszonyok pedig a tehetõsebb gazdák feleségeik ‘s leányaik, kikhez lehet számlálni a mester emberek házok népét is illyen ·/· illyen ruhába jártak; a hosszú ingre vettek, vagy külömb külömbféle szinû kartonból készûlt szoknyát és rövid derekú ujjas réklit, – vagy pedig ugy nevezett viganót (igy híttak Bécsbe egy híres Olasz éneklõ leányt, a ki ezt elõször kezdette:), melly egy ollyan hosszú ing forma bõv karton ruha, mellynek hátúl van hasitékja és valami egy tenyérnyire a hónok alatt körûl kortza van belõll varva, mellybe zsinórt húznak és ezen zsinór által szorítják derekokhoz, ugy hogy elõll sima, hátúl rántzos légyen. Az Újja ennek tsak egy arasznyi, ‘s ezt is sinórok szorítják karjokhoz. (A nyakokba külömb külömbféle szinû és nagyságú keszkenõt viselnek, de legközönségesebb szín a fekete, veress és fejér müschelin, lábokra strümflit és tzüpõt húztak, és tsizmába télenn is alig tudtak járni, a viganóhoz kopasz karjokra retze vagy bõr hosszú szárú kesztyût vettek, télenn hosszú újjú prémes zöld, vagy fahéj szín bundát hordoztak. 1810 tájánn kezdettek felölthetõ hozzájok álló 476.jpg  prémes bundát viselni, 1820ban pedig az Újjatlan bundát.

Az Asszonyok fökõtöjök változása, tzifrázása leírhatatlan, hasonlók azok a tornyozó fellegekhez, mellyek formájokat szüntelen változtattyák. – Némellyek viseltek füles fõkötõt, melly ollyan forma mint egy barát sapka, tsak hogy elõll tsipke van bodrosan réa varva és bársonnyal ‘s pántlikákkal oldala, teteje ki tzifrázva, – másoknak volt Kuglijok, ez bársonyból vagy atlaszból készûlt elõll tsipkés, hátúl a nyakokonn összerántzolva a fejekhez állott. – Mások ismét tsipkés fõkötõt viseltek, melly most taréjj modjára fel álló, majd az alljára vart szélesebb vagy keskenyebb tsipkékkel és sok bokros pántlikákkal volt fel bodrozva. Ezen idõ szakasz végefelé kezdették az Asszonyok a fejér fõkötõt is viselni, melly leg okosabb módi is volna, de az elõtt tsak feketét viseltek, nyáronn nagy keszkenõket hordoztak nyakokba, mellynek hátulsó sarka majd a földet érte. – A wukli, a Smizli, a Wikler,Wickler (Ekklézsia-II. 476.jpg) Nettzelni, strikkolni, spittzelni, a Szukkerpakkereg,tzulkerpalkereg (Ekklézsia-II. 476.jpg) a torta ect mind ollyan dolgok mellyek a Bankó szaporodásának, a nagyobb városok módija, híjjába való követésének, még magyar nevet nem is nyert szüleményei ·/· szüleményei, de a mellyek már eddig is sok konyhánn kezdik kissebbíteni a tüzet és a tsikotót rövidíteni.

IVdik Szakasz.

Az Ekklézsia Tagjainak Házaikról, és HáziEszközeirõl.

A házak ezen idõ szakaszban vájogból rakódtak, tetejek náddal vagy gyékinnyel volt fel verve tsinosan, zsindely kevés volt, tseréppel pedig az 1800dik Esztendõ elõttbeszúrás a lap alján (Ekklézsia-II.476.jpg) tsak Erdélyi Mihályé. Szalmával fedett egy se volt. – Szélessége a háznak 2 1/2 öl vagy 3.öl 477.jpg  hosszasága a nagyobb szobának 3–4 öl, magossága 8–9 lábnyi. Az ablakoknak a régibb épûlleteken széle hossza két két arasz, mellyet ki nyitni nem lehetett, hanem volt rajta ugy nevezett ablak fia, mellyet fel lehetett taszitani. Ajtaja altsony, ritkán magosabb 5 lábnál, lehajolva lehetett belé menni. A kémények fából vóltak, sárral meg tapasztva. Az udvarok vájoggal vagy deszkával voltak bé kerítve, ‘s a házak az udvar közepire távol az utztzától voltak építve, az Istállók és sertés ólak voltak az uttzára háttal építve, mellybõl a trágyát az uttzára hányták, – majd mindenik ház elõtt volt egy kis színetske építve két fa oszlopra náddal vagy késõbben zsindellyel bé fedve és a tehetõsebb gazdák háza végéhez volt tóldva egy kis szobátska. Illyenek vóltak a házak a mult század végénn és a mostaninak elejénn, amint ezeknek el rendelését a Nagy Parochiális Udvar rajzából lehet látni alább. – De már az 1810dik esztendõtõl fogva épûlt házak tsinosabbak és jobb módúak vóltak. – mellynek elõ mozdítói voltak akkor tájba ide kerûlt Német Ferentz és egy makrantzos Tót kõmives Simon nevezetû. Már ezek a házakat az uttzára építettek, tisztességes nagyságú ki nyitható ablakokra egy öl magasságú ajtókra. A házak alá pintzét raktak, a kéményeket kapu feleket kõbõl rakták. Ekkor kezdettek már házi kerteket készíttetni rostélyos kerítésre, – mellyekbe nem tsak virágokat, hanem konyhai szükséges plántákat is neveltek. –

Házi Eszközeik voltak a közönségesebb sorsuaknak 2–3 ágy egy láda, egy asztal, a ház véginn és elejénn levõ ablakok közt levõ sarokba, – e körül a 478.jpg  fal felõl padok vóltak, olly magossak, hogy azokról a rajtok ûlõknek lábaik ingyen sem érhettek a földet. – Vóltak két, három ·/· két, három fenyõ fa karszékek is; Ezenkívûl az Ágyak elõtt hoszszú karos szék, melyre fel volt írva a neve kié és mikor készûlt, illyen formánn: Fûsûs János Uramé Anno 1763dik Esztendõben. Ezen kivûl voltak reá festve ember nem látta kék, zöld virágok, veress és sárga levelekkel és sokféle szinû madarakkal. Volt ezen kívûl a falra fel akasztva, vagy néhol a falba be vágva egy kis tékátska, mellyet be lehetett zárni, ebben tartották könyveiket, palatzjaikat, poharaikat, fûsûjüket, atzéljaikat, borotváikat, portio libellusaikat ‘s más efféleket. Függött a falon a gerenda alatt egy kis tükrötske, rendszerint abban a tokban mellyben a sidótol megvevõdött; ez alatt függött a kefe, tsõröge mettzõ, olló és Kalendarium. – A tehetõsebb gazdák házaikba vóltak az Asztal mellett lévõ padok felett fogasok, erre voltak felûl rakva régi jó féle tzin tányérok ‘s tserép tányérok, a rajta lévõ szegekre pedig kantsók voltak aggatva, de már ezek 1805 táján a módiból kimentek. Az Ágyak felett a tehetõsebbeknek fedelek vóltak, melylyeknek 4 oszlopai a nyoszoja 4 lábainak felsõ végibe voltak belé fúrva, ere raktak az Asszonyok vásznakat, gombajagokat, orsókat, motollát régi lajstromot meg a Nagy Bibliát. Az Ágyak lábai magossak voltak, székrõl kellett rá fel mászni. Ez alatt tartották a tsizmát, paputsot, kupujkát, a kotlók is itt fészkeltek, – és ere tzélzott T. Pétzeli József a kotlót össze nyomó sze479.jpg gény házas párokról mondott szép meséjében.

A kementzék leg inkább ugy nevezett bogja kementzék voltak. conus truncatus formára, ennek széles patkája volt, és tágas kutzkója, a kutzkóba vóltak az etzetes kanták, és a kinek volt kõ sója, a patka volt a közönséges ûlõ helly, kivált télen, ezenn ûlve fondogáltak az Asszonyok, leányok. Méts világnál mellybe zsír‘sir (Ekklézsia-II. 479.jpg) vagy reptze olaj volt töltve, és a melly méts a gerendáról lefüggõ tartónn állott. A padkánn háltak a kisebb tselédek.

A ház ékességei voltak a falra jó magossan fel raggatott egy néhány akombák képek, a mellyek Tündér Ilonát, Ádám Evát, fias-tyúkot, Kokast, Lovas Katonát, Árgírust kis kutyájával ect akarták ki ábrázolni, a mellyeket holmi sáfránt, borsot, bitskát Kovát áruló tótoktól, vagy pedig orvosságot, szagos olajat, édes gyökért ·/· édes gyökért, medve tzukrot áruló Háti-Patikusoktól 1–2 kron szerzettek; annak utána ezeket sárga gyopárral, vas virággal, Karsai rozsávalrósával (Ekklézsia-II. 479.jpg), bársonkával fel bokrétázták. A gerendákba birs almát Ujjas tököt szoktak rakni, ezenkivûl bors fûvet és bazsajikomot, mely bõl mikor a házba valami kedvetlen szag vólt, egy tsomót Tenyerek kõzt szellyel dörzsöltek ‘s igy a házat jó szagúvá tették.

A házi eszközöket rend szerént Húsvét elõtt való hétenn ki rakták szellõzni, meg tisztogatták, a házat ki meszelték, a földjét sárga földel a fal tövit feketével bé mázolták ‘s ugy eddegélték Nagy – Péntekenn a tarka tojást, Húsvétba pedig a jó Kalátsot. – Rendesen minden háznak volt két szobája a nagyobb és kisebb, a kissebbiket tsak pompára tartották, ebb[en] nem laktak. ò[em] is fûttötték télenn, ide hivták ha betsûlletes vendégek ment. – A480.jpg  nagyobb házba, vagy a tseléd házba laktak a gazdák, gazdasszonyok együtt tselédjeikkel, ‘s azokkal együtt ettek.

Az Ágybeliek ezek vóltak: alóll szalma, e bé volt takarva vastag lepedõvel, szalma takaróval, ezen fellyûl volt egy két derék ally, tollal megtöltve, ‘s bé takarva lepedõvel, fõtõl volt 2–32. három (Ekklézsia-II. 479.jpg) vánkos, kartonból vagy szõrrel tzifránn ki vart fejér gyoltsból, takarodzó volt Dunna, paplan v[agy] pokrótz. – A Pitvarba volt a konyha, mintegy 3 láb magasságnyira. Ezenn vólt vas matska, vas lapát, tûz fogó, a falra fel aggatva vas vagy réz tepsik, nyársok, fedõk, bográtsok, serpenyõk sok hellyekenn volt vas rostély is, mellynek semmi hasznát nem vették, azonb[an] még is minden szombaton ki kellett fényesíteni. A sok fazekakat, lábasokat, tányérokat, tálakat, korsókat, rész szerént a falra fel aggatva rész szerént a konyhabeli poltzon halomba rakva tartották. Volt ezek kõzt 20 esztendõs is, mellybe tsak egyszer sem fõztek. A ház végibe volt a kamora, ebb[en] tartották a Kenyeret lisztet, búzát, bort, káposztát, sajtot, gazdasághoz és gazdaszonsághoz szükséges eszközeiket. A padláson pedig a szalonnát, füstölt hust. Árpát, kendert ect. Ezekenn kívûl voltak az udvaronn: Istálló, kotsi szín, sertés, tyúk ólak, hát tal az Úttzára. V.ik Szakasz. ·/·

V.dik Szakasz

A Közönségesebb Eledelekrõl ‘s Italokról.

A kenyér volt a legközönségesebb eledel. Jó búza teremvénn itten számos gazdasszonyok találkoztak, a kik egésséges481.jpg  jó kenyereket tudtak sütni. Nevezetesek vóltak a két Papnénn kivûl, Nš. Dobosy Mihályné, Ör.[eg] Dögei Istvánné, Latzki Ferentzné Nš. Borsos Lajosné, Comissarius Losontzi Jánosné és az Öreg Barta Jánosné, ki a jó kenyér sütést tanúlta T. Sz.[ent] Miklosine Asszonytól e pedig ezt a tudományt Debretzenbõl hozta. De sokann voltak, a kik a jó búzából is nyomorúlt kenyeret készítettek. Legszebb kalátsot tudott sütni Eskütt Balog Istvánné, Keresztes Jánosné és Lakos Jánosné. A Kalátson kivûl szokott sütemények voltak: a túrós lepény, mellyet a munkások számára szombaton estvére sokat sütöttek a jó gazdasszonyok. A béles, mellyet ugy szerettek még ezen Század eleinn enni, ha a zsír‘sir (Ekklézsia-II. 481.jpg) vagy a vaj kitsordúlt belõlle. A kenyér mellett a tselédek és napszámosok közönséges eledelek volt a tarhonya, mellyet nyáronn köblönkint morzsoltak a gazdasszonyok A szalonna sütés, valamint a kása fõzés is vesztegetésnek tartatatott mivel a kásához több szalonna kell mint a tarhonyához. – Néha ételt is fõztek a tselédeknek, melly vagy káposzta, vagy répa, vagy bab volt, sertés hussal, vagy tsipedett tészta marha hússal, vagy pedig nyáronn kaszás lével avas füstölt hús. – El tsúszott a döglõ félen megölt jószágnak a húsa is. – Télenn a sertés hús, pujka, tyúk, lúdhús, tavasszal a tsirke, bárány, hal; nyáronn a marha hús; õsszel pedig az Ürû és vén anya juhok vóltak a szokott husból való eledelek. Mellyeket sok féle képpen készítettek: nevezetesen a tsirkét zöld borsóval, karalábbal, tejfeles paprikás lével, egressel, meg rántva, sütve; a tyúkot laskával, a ludat kásával, a Pujkát, kappant sûlve. 482.jpg  A bárányt piszkével, tárkonnyal, vagy pedig sûlve salátával, az ürû vagy juh húst bográtsba fõve v[agy] sülve; a marha hust Gujásonn – vagy fõve, sóska, tseresznye, meggy, alma mártással, télen pedig tormával, vagy pedig sûlve is. – A sertés húst sûlve, fõve, etzettel, babbal, kaposztával tésztával ‘s mindennel szokták fõzni. Egy féle étellel rendszerént meg elégedtek, ha két három féle ételek volt ·/· ételek volt, ugy lakodalomnak tartották. – Mikor ettek, még a mezõben is le vették kalapjokat, sipkájokat, Isten iránt való háládatosságoknak meg mutatására. – Szokott evõ eszközök voltak, kés, villa és kalán, tányérra kevés szükségek volt, a levét kimártogatták, ‘s kalanazták, a hust vagy villával vették ki, vagy pedig hüvelykekkel kések hegyihez szorítván tsippentették ki ‘s azutánn köröm közé fogvánn meg eddegélték, a tsontot az abroszra lerakva, mellyet azután a kenyér hajjal ‘s más hulladékokkal összerázván, az ebeknek ki öntötték.

Rendes italok volt a Kurtza, vagy Kút víz, mellyet a leányok fekete korsóikat karjokba öltve, szokták a házakhoz vinni. Legjobb víznek tartódott: a vásárhelyi utt mellett lévõ tégla-vetõnél való kúté, a Lapistói Parochiális földönn lévõ; a Kis érben a Kálmán Mihály, a nagy völgy parton pedig a Kanász Nagy János udvarán lévõ Kútak vizei. – Bort, sert, pálinkát tsak akkor ittak, mikor benne módjok volt, orvosságúl, idõ töltésre, vagy magok meg vídámításáúl. –

Szõllõ elég sok vólt a Szentesi határba, de bor kevés termett, mellynek oka lehet, hogy a víz a földb[en] méllyen van, nem trágyázódik a szõllõ, rosszúl mívelik, kivált a mettzést nagyon értetlenûl teszik sokann. A jég essõ és a dér is sokszor 483.jpg  el szokta pusztitani. – Azonba[n] rossz fajta szõllõk vagynak el ültetve, vagynak ollyan tõkék hogy 10 esztendõb[en] sem terem egy fürtöt. A közelebb mult században kevés pintze volt Szentesen. 50 esztendeig tartott az Ekklézsia szõllõt, még is nem volt pinczéje, hanem borait a Nagy Parochiális ház háta megett levõ kamoráb[an] tartotta, mellyet nagyon hideg idõb[en] zsénnelszénnel (Ekklézsia-II. 483.jpg) melengettek. – Igyekeztek hát rajta, hogy télenn által el foggyon a borok, ‘s nyárára rájok ne etzetesedjen. – Leg inkább veress bort tsináltak a múlt századig, de már ezen idõ szakaszban én példát mutattammutatván (Ekklézsia-II. 483.jpg) arra, hogy ha zsákba‘sákba (Ekklézsia-II. 483.jpg) nyomodik ki a szõllõ mindjárt a le szedés utánn, fejér vagy siller bor lesz belõle, és jobb izû mint a fojtós veress bor, követték példámat sokann. Õsszel mikor a bor meg forrott télen disznótor és lakodalmi alkalmatossággal nyáronn mikor a napszámosokat vitték ki munkára, lehetett részeg embereket látni ·/· embereket látni, de egyébkor ritkánn. Az Asszonyok közt is találkoztak minden esztendõben 2enn 3ann a kik a bor, pálinka ital nyavajájáról esméretesek voltanak – sokan találkoztak az Asszonyok közzûl más részrõl, kik soha bort nem ittak, a leányoknak pedig bort inni meg romlott erkölts jelének tartatott.–

VIdik Szakasz

Az Ekklézsia Tagjainak szokott foglalatosságaikról élelem és pénz keresések módjáról.

Legközönségesebb foglalatosság vólt a szántás, vetés, mellyet tselédjeiknek segítsségek által fojtattak. Az ekéjek ollyan vólt mint a méjjet ezek elõtt 100 esztendõvel készíttetett a nagy Attyok. 6 ökör kellett egy arasznyi föld felvágására és félre fordítására, a rossz eke miatt. –484.jpg  A régibb idõben a föld pihentebb lévénn és zsengés a rajta el hullottaknak vérektõl, akármelly rosszúl mívelték is a földet bõvõnn termett, most is tsak azt kivánnák embereink, hogy minden ugarlás és trágyázás nélkûl, ugy teremjen a föld mint régenn. A restség és gondolkozni nem szeretés ragaszkodik a régi szokáshoz, rossz létire is talál pártfogókra – valamint az Ujjaknakújjabb (Ekklézsia-II. 484.jpg) okosabb próba tételek ellen szóllókra.

Búza, árpa, zab, kukoritza, köles voltak a fõbb termesztmények, lentse borsó, bab tsak mellesleg valók vóltak, tsak házi szükségre nem pedig el adásra termesztették. Némellyek Dinnyét is vetettek, de ennek lopását a betyárok bûnnek nem tartvánn, ritkánn volt haszna, sokszor halált okozó verekedések tartattak érte a gazda és a rablók között. Muhar, bükkön, lóhere, reptze termesztést tsak mostanában kezdjük probalgatni.

A marhákat, lovakat, már ezen idõszakaszba, a mikor gõböly tartó gazdák nem vóltak, leginkább istállokba teleltették, de a juhokat a szabad ég alatt karámokb[an] szénázták – a hol essõnek, hónak, hidegnek ki vóltak azok tétetve, a takarmányt pedig, mellyel a gazdát kímélleni nem tudó juhász elibek hánytak, nagy részént letapodták ‘s a kik jászolból étettek juhaikat felennyi takarmányttakarkanyt (Ekklézsia-II. 484.jpg) sem prédáltak el. A szarvas marhák ‘s heverõ lovak leginkább szalmánn teleltek, a juhok is tsak tavasz felé kaptak szénát, nyáronn a közönséges pascunmon éltek. Szûk termés idejénn semmi haszon sem volt ezeknek tartásokba, többe kerûlt a takarmány mint a jószág haszna. A Pásztorok közt a Juhászok ravaszok, gazdáikat tsalók, lopók vóltak. –485.jpg A magló sertések nyáronn tsürhére jártak v[agy] a rétenn ·/· rétenn laktak, ‘s pusztították a nyomást és Nádasnádló (Ekklézsia-II. 485.jpg) rétet. Télenn pedig otsú korpa, kása ondó galamb ganéj, törköly, paszuly, száraz szõllõ levél vízzel meg öntve volt az eleségek, tsak lévénn a tzél hogy éhen meg ne dögöljenek. A magló magot is ritkán látott. A hízóknak uraság volt a dolgok ezekhez képpest. Darával kukoritzával 1–2 mázsára meghízlalták õket, szegény ember volt az, a ki sertést nem hízlalhatott. A tehetõsebbek 10–20 hízott sertést is leöltek egy télenn, mellyet tselédjeik, napszámosaik a következett nyáronn meg emésztettek. A nevezetesebb emberek hízlaltak sertéseket el adni.

Tartottak ezekenn kívül aprós jószágokat is, pujkát, ludat, katsát, tyúkot, galambokat,galambot (Ekklézsia-II. 485.jpg) mind a magok szükségekre, mind pedig el adni is.

A Dohány termesztés is II.dik József Császár idejétõl fogva nevezetes része volt a termesztésnek. Kertészeket tartottak a gazdák a tanyákonn, ezek termesztették a dohányt felibe, ezek között is találkoztak sók gazdáikat pusztitó Kertészek. Néha a dohánynak jó ára volt, de néha annyit sem adtak érte a ‘Sidók, kiknek el adta a Király a dohánnyal való kereskedést a mennyit a kertész meg evett míg a dohányt termesztette, – zsiros,siros (Ekklézsia-II. 485.jpg) erõss dohány termett ezen a határonn. A Kereskedést a ‘Sidók a Bóti Kalmárkodást fojtatták, egy két magyar találkozott, a ki sót, szalonnát árúlt vagy Ketskemétre ‘s Pestre gabonát hordott el adni. – A kofák pedig kenyeret, Gyümöltsöt árúlgattak. – Marhával kupetzkedõk is vóltak egynéhányann, illyenek vóltak Székely István, Szépe János, Vetseri János és mások. Melly kevéssé figyelmeztek ennek a városnak lakosai 486.jpg  a kereskedésre, hogy még ezenn idõszakaszban tsak egy kereskedõ hajó sem találtatott a melly Szentesieké lett volna, holott a Tisza hozzá nagyon közel van. – Sokszor ösztönöztem a tehetõsebb gazdákat, hogy össze állván készíttessenek egy hajót a kereskedésre, de az tsak álomnak tettzett.

A szõllõ mívelést tsak úgy tartották ebbe az idõben mint gazdaság pótlékát, hogy legyen a gazdasszonyoknak, gyermekeknek nyáronn honnan gyumöltsöt ‘s szõllõt enni. kevés figyelmet fordítottak ennek okosann való nevelésére, kevés is volt belõlle a haszon. – A gyümölts fák tsak vadonn nõttek a múlt századb[an] – de ezen idõ szakaszban már a Prédikátorok, Ketse Nagy András és Takáts Balog István sok százakat óltottak, minden felõll össze szerezvénn a nemesebb fák ágait. A szüretet az uraság tisztjei határozták meg néha akkor mikor már a sok essõ miatt a szõllõ füstöt vetett. A szentesi bor jó vólt, kivált a mellyekkel jól bántak ‘s alkalmatos pintzékbe tartották, – jól is elkölt a kik eladhatták, annyi áron a hogy közökrõl lehetett ide borokat szállítani: a mennyin a Szentesi bor el adodott.

Az Asszonyok ·/· Az Asszonyok foglalatosságai vóltak: a fõzés, sütés, mosás, ház tisztogatás, a fonás és szövetés, és a szõtt vászonnak megfejéríttetése, ruháknak való meg varrása, a gyermekek nevelése, sertés hízlalás, apró jószágok tartása ‘s más effélék. Ezek kõrûl egy gondos gazdasszony mindig talált dolgot, de sok szegény napszámosoknak ‘s béreskedõ zselléreknek feleségeik, az egy gyermek nevelésén kívûl nagy részét ifjúságoknak heveréssel, házalással töltötték el, 487.jpg  el emésztvénn azt érdemetlenûl a mit szegény férjek nehéz munkával szerzett.

A Béreseket szokták fogadni leg inkább Újj esztendõbe, a Juhászokat Demeterkor, a szolgálókat rész szerént Újj esztendõkor, rész szerént Pünköstkor. – A Béresek közt elsõ az Öreg Béres, ennek több fizetése van a többinél, de több is a gondja és dolga. Néki kell a többi béresekre napszámosokra vigyázni. – Elõll kellett a munkába menni, õ számolt minden gazdasághoz tartozó eszközökrõl. Ezen század kezdetéb[en] fizetése egy Öreg Béresnek volt: egész ruha, fias marha, 30–40 frt, 2 köböl vetés, egy sertés, egy kotsi tõrek, egy kotsi szalma, 2–3 darab marha teleltetés. – Ezek a Bankó szaporodáskor is meg maradtak, tsak hogy a pénz sokkal többre ment – egy szolgáló fizetése ment ezen század eleinn 18–20 frtra, de már 1808ba ment 150re. A napszámos fizetése volt a seculum eleinn 20 kr. 1808ba pedig már volt 5 frt. – A Bankó megötödöltetvénn a pénz kevesebb lett, jószágnak, életnek az Ára le szállott; azonba a Béresek szolgálók tsak a régibb Bankó világbeli fizetéshez akarták magokat tartani. – Ebbõl lett osztán, hogy sok gazdák, kik felesen tartottak tselédeket, nem mehettek semmire, szerentsések vóltak a kik régi állapotjokban meg maradhattak. Hajdan a béresnek botskor bakkants volt szokott lábbelije, már a Bankó világ olta a legrosszabbik is tsizmára még pedig sarkantyúsra vágy. – A szolgáló bársony lajblit posztó reklit, miskoltzi tarka szoknyát, patyolat kötöt, gyere haza kendõt kívánt gazdájától, a mellett Debretzeni magas sarkú kordovány tsizmát. Sok szolgáló

488.jpg  Sok szolgáló tzifrább volt mint a gazdája felesége vagy leánya. A Béresek foglalatosságaik voltak: télenn a marhával való bánás, takarmány hordás, nehól trágyázás, garádjarakás, tavasz felé árkolás, szántás, vájog verés, szõllõ munka. Az utánn kaszállás ·/· kaszállás széna hordás. – Ekkor kemény munkát, sanyarúságot kell nékik ki állani, mert est hajnalonn is kaszállnak, reggel pedig már hajnalban hozzá fognak – a takarók takaráskor a melly gabonát nappal le kaszálnak: (:tsak kevesenn szokták még ekkor aratni gabonájokat:) éjjel azt vontatókba rakják – illyenkor tsak addig alszik a béres míg a szekérenn ki megyen éjjel a tanyára. A szolgálók: sütnek, mosnak, vizet visznek, házat sepernek, ágyat vetnek, fejnek, sertésekrõl, apró marhákról gondoskodnak. Ezen kívûl minden Szombaton az édényeket meg mossák, a vas és réz edényeket ki fényesítik. A konyhát, mellyet vasárnap reggel ismét le öntenek, bé meszelik, ezt pedig a legrosszabbik is véghez viszi, kivált ha veszi észre, hogy a mész vesztegetésért a gazda neheztel.

Ezek is nyáronn 3–4 órát alig alhatnak, kivált mikor dolog idejénn, egéssz hétenn által minden nap sütnek. Azonba sok motskot, némelly kevéj, mérges gazdasszonytól ütéseket is kell nékik szenyvedni. – Igy gyötrik a gazdák, gazdasszonyok tselédjeiket, a tselédek pedig igy pusztítják gazdáikat. Vagynak mindaz által valamint emberséges gazdák, ugy hûséges tselédek is, kik huzamosann laknak egy hellyen, de nagyobb részént 2–3 esztendõ alatt változtatják gazdáikat.

                                                                       

VII.489.jpg dik Szakasz.

A Megházasodtaknak, Születetteknek, Meghóltaknak

Össze–Számlálások 1801tõl 1825ig.

A Szentesi Reform. Ekklézsiábann megházasodtak:

 

1801

93

1802

96

1803

103

1804

115

1805

106

1806

118

1807

114

1808

89

1809

61

1810

114

1811

104

1812

98

1813

54

1814

58

1815

98

1816

88

1817

67

1818

99

1819

111

1820

110

1821

123

1822

60

1823

97

1824

145

1825

117

Summa:

2438

 

 

490.jpg  B. A Szentesi Reform.[átus] Ekklézsiábann Születetteknek összeszámlálása 1801tõl fogva 1825ig

 

Esztendõ

Január

 

Február

Martius

April

Maius

Juni

Juli.

 

Fiú

Leány

F.

L.

F.

L.

F.

L.

F.

L.

F.

L.

F.

L.

1801

21

20

15

24

27

22

13

5

15

12

13

10

16

19

1802

28

26

26

21

31

17

17

19

18

18

14

21

21

21

1803

23

33

26

26

21

32

14

20

12

20

14

15

23

27

1804

12

19

22

28

21

22

19

21

27

12

20

20

24

20

1805

31

19

29

15

7

22

22

20

10

13

14

10

18

18

1806

38

22

30

21

21

26

30

26

17

27

16

23

17

16

1807

22

25

24

16

24

24

18

17

17

24

13

19

19

15

1808

25

18

46

33

20

24

27

23

18

22

16

22

16

25

1809

31

19

42

24

38

22

23

25

19

21

16

9

18

21

1810

16

23

17

18

22

15

23

21

9

6

13

19

16

12

1811

36

30

38

25

44

36

31

31

18

23

26

23

26

15

1812

20

36

24

14

22

31

23

23

12

14

15

12

17

20

1813

28

16

28

23

30

29

41

31

23

23

19

22

29

22

1814

20

23

20

21

20

20

16

14

18

11

19

16

15

20

1815

18

25

24

22

20

23

20

13

23

18

7

9

30

24

1816

37

31

23

39

17

18

26

22

21

15

19

15

19

17

1817

28

22

19

23

11

25

22

21

21

15

18

18

15

13

1818

21

27

23

21

27

21

15

9

17

18

12

18

12

20

1819

24

28

23

20

23

21

33

20

4

14

26

24

22

13

1820

25

37

23

37

23

31

23

24

28

14

19

19

24

19

1821

27

26

30

20

24

28

21

19

13

14

20

20

24

21

1822

18

20

24

22

25

24

31

31

12

19

24

23

21

19

1823

35

34

23

28

23

20

20

34

14

19

17

15

17

19

1824

21

23

24

22

36

37

32

35

28

29

20

20

27

18

1825

32

26

32

22

19

29

32

32

25

15

24

26

18

14

A hónapok

637

628

655

585

596

619

592

556

426

418

434

448

504

468

Summája

1265

1240

1215

1148

844

882

972

 

 

491.jpg  A Szentesi Reform.[átus] Ekklézsiábann Születetteknek összeszámlálása 1801tõl fogva 1825ig

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Tör

Esztendõ

August.

 

Sept.

Octob.

Novemb.

Decemb.

Mindössze

 

vény

 

F.

L.

F.

L.

F.

L.

F.

L.

F.

L.

F.

L.

 

telen

1801

21

13

22

23

19

18

11

12

34

19

197

224

424

9

1802

14

23

23

22

24

23

17

17

30

30

263

261

524

8

1803

25

24

13

10

25

13

11

11

11

13

218

244

462

7

1804

25

28

28

20

27

34

26

30

28

23

279

277

556

5

1805

26

15

21

33

24

22

28

27

21

18

246

232

478

5

1806

15

5

33

19

34

30

24

24

25

24

300

263

563

3

1807

16

20

19

22

21

28

19

21

36

22

248

253

501

7

1808

27

25

21

30

37

31

29

18

24

36

306

307

613

7

1809

23

18

23

31

22

25

26

26

23

24

304

259

563

6

1810

21

23

17

20

19

17

17

30

26

32

216

236

452

8

1811

29

20

23

22

27

28

22

21

24

23

344

288

632

5

1812

24

20

23

16

21

21

11

16

17

20

229

243

472

10

1813

24

18

29

27

17

27

33

10

23

26

323

274

597

1

1814

22

16

18

19

25

8

18

17

13

11

224

196

420

4

1815

24

20

18

28

21

21

15

21

27

25

247

249

496

5

1816

12

19

30

33

13

20

14

21

26

14

257

264

521

6

1817

21

27

24

24

22

27

30

32

23

28

254

275

529

4

1818

28

20

25

37

35

22

30

19

30

19

275

251

526

10

1819

29

34

26

27

27

25

24

20

19

25

280

271

551

15

1820

21

18

25

26

27

30

33

24

16

20

287

299

586

13

1820

27

17

27

25

29

30

23

29

23

21

288

270

558

12

1822

26

18

35

34

21

24

40

26

38

29

303

271

574

10

1823

23

32

21

26

11

26

15

16

20

19

239

288

527

14

1824

31

22

24

25

30

34

22

29

30

25

325

319

644

25

1825

23

28

27

27

37

23

31

14

20

27

320

283

603

21

A hónapok

577

523

595

626

615

607

564

516

607

576

6802

6570

13372

220

Summája

1100

1221

1222

1080

1183

13372

 9243meghaltak száma

4129

492.jpg  C. A Szentesi Reform.[átus] Ekklézsiából Ki-hóltaknak összeszámlálása 1801tõl fogva 1825ig

 

Esztendõ

Január.

Február

Martius

April

Maius

Juni.

Julius

szám.

Férfi

Asszony

F.

A.

F.

A.

F.

A.

F.

A.

F.

A.

F.

A.

1801

20

23

19

22

19

14

9

7

10

7

6

2

10

4

1802

18

7

11

11

9

5

15

9

19

14

21

25

23

29

1803

17

20

21

22

24

19

26

20

13

18

6

8

11

8

1804

12

8

9

15

19

15

6

11

11

8

10

10

10

3

1805

11

6

20

14

15

18

16

19

15

13

24

22

13

15

1806

17

16

10

11

18

11

14

9

21

19

11

11

7

4

1807

11

18

23

26

46

65

41

52

37

37

23

19

18

10

1808

15

9

20

18

13

10

11

13

14

14

17

13

13

8

1809

8

18

15

15

15

11

18

15

11

8

7

10

9

6

1810

19

23

29

25

30

18

19

15

7

8

7

7

8

6

1811

14

12

16

9

13

12

14

9

4

7

14

9

14

6

1812

44

40

46

38

47

55

59

36

22

39

8

14

7

5

1813

21

12

20

18

5

16

17

15

7

8

5

10

16

5

1814

12

13

15

12

15

16

9

12

16

11

17

7

9

8

1815

13

23

7

10

12

11

9

15

22

12

21

15

34

22

1816

26

26

15

20

21

17

19

21

11

17

8

7

5

8

1817

9

10

11

9

14

19

10

9

16

12

10

12

12

9

1818

12

16

17

14

13

13

14

11

9

11

11

7

9

11

1819

11

7

6

15

16

18

19

10

22

18

21

25

21

24

1820

13

15

7

14

17

14

12

11

7

10

13

9

8

12

1821

18

15

21

11

16

14

12

12

13

11

7

15

10

8

1822

19

9

9

13

11

11

18

16

22

19

33

29

39

38

1823

40

35

27

25

35

33

42

28

23

13

12

7

16

10

1824

8

10

11

9

15

11

9

9

11

10

8

2

8

8

1825

13

17

11

8

12

23

12

11

14

18

13

8

8

9

A hónapok

421

408

416

404

470

469

450

395

377

362

335

303

334

275

Summája

829

820

939

845

739

638

609

 

 493.jpg  A Szentesi Reform.[átus] Ekklézsiából Ki-hóltaknak összeszámlálása 1801tõl fogva 1825ig

 

Esztendõ

August.

September.

Ocotb.

Novemb.

Decemb.

Mindössze

Az Esztendõk

szám.

F.

A.

F.

A.

F.

A.

F.

A.

F.

A.

Férfi nem

Asszonyi nem

Summája

1801

16

7

6

15

10

10

7

11

12

8

144

130

274

1802

22

34

20

21

9

12

10

11

10

14

187

192

379

1803

17

13

17

7

16

14

17

9

15

16

200

174

374

1804

15

10

8

12

9

11

9

10

14

19

132

132

264

1805

22

25

34

38

23

25

19

13

20

15

232

223

455

1806

8

7

8

8

12

15

14

5

11

14

151

132

283

1807

12

6

17

17

10

11

18

10

11

9

262

280

542

1808

12

26

11

1417 (Ekklézsia-II. 493.jpg)

10

11

13

14

9

12

158

165

323

1809

20

10

21

23

18

12

16

21

19

14

177

163

340

1810

7

9

9

8

12

8

7

8

13

7

167

142

309

1811

15

10

18

14

23

22

22

15

28

19

195

144

339

1812

9

10

13

6

13

12

9

11

11

14

288

280

568

1813

8

4

15

9

15

9

13

17

13

11

155

134

289

1814

11

12

13

7

13

9

10

6

13

8

153

121

274

1815

32

30

34

32

24

28

26

21

17

16

251

235

486

1816

14

11

13

10

17

14

10

12

11

9

170

172

342

1817

18

11

24

21

17

20

12

15

20

12

173

159

332

1818

10

6

9

11

18

12

22

14

18

7

162

133

295

1819

23

24

23

20

18

27

23

12

18

8

221

208

429

1820

14

15

14

17

14

25

13

10

16

15

148

167

315

1820

10

11

14

12

11

15

13

9

16

9

161

142

303

1822

37

34

58

44

48

49

64

44

50

45

408

351

759

1823

12

9

8

9

4

12

2

15

7

8

228

204

432

1824

8

4

10

12

15

8

16

5

14

12

133

100

233

1825

9

16

16

7

9

19

12

12

10

17

140

164

304

A hónapok

351

354

433

397

388

310

397

330

396

338

4796

4447

 

Summája

735

830

798

727

734

 

9243

 

494.jpg  Jegyzések ezenn Össze – Számlálásra.

1. A bõség szaporítja, a Szükség kevesíti a házasságot. Nints kedvek sem az atyáknak fiok házasításához, sem az ifjúnak a feleség vevéshez, ha nints mit enni és mit ínni. – 1809ben 16 frt volt egy köböl búza 's 61en házasodtak össze. – 1813ban 50 frt vólt egy köböl búza 's 54 pár házasodott össze. – A ki hát a társaság tagjait akadájozza az élelem keresésbe, pusztítója az az emberi nemzetnek. ellensége a Cultúrának, a természet ékesítésének és a föld hasznavételének, akár Úr, akár Kereskedõ, akár gazda, akár Asszony légyen. A ki pedig bõvíti az élelmet, könnyíti annak megszerzési módját, tanítja az embereket a földnek hasznavételére: szaporítja az a társaság tagjait.
2. Azok a személlyek, kik 25 esztendõ alatt házassági életre léptenek, és a kik idejökre nézve a társaságot szaporíthatták, felénnyien voltak, mint a kik meg hóltak. Hogy hát mind a meg hóltak által okoztatott fogyatkozás ki pótoltasson, mind a társaság 4129el nevekedjen, mindenik házaspárra 51/2 gyermeket kell számlálni, és ez a szaporodásnak közép száma, vagynak ugyan, kiknek ennyi gyermekeik nem születnek, de vagynak a kiknek két ennyi is született, az illyeneknek bõvölködések, pótolja amazoknak gyermekbéli fogyatkozásokat.
3. 1801ben a lelkek száma volt 8629. Azóltától fogva 1825 végéig több született mint meg hólt 4129el. és igy a következõ 1850ben közel két annyi lesz a mi Ekklézsiánknak népessége, mint volt ezen Század kezdetében. 495.jpg  ha tsak vagy valamelly Pestishez hasonló pusztító nyavalya, vagy a hadakozások, vagy a szükség, vagy a terhes szolgálat ·/· szolgálat által való el kedvetlenítések meg nem akadájozzák, ennek mostani proportióval való szaporodását.
4. 1801be volt a lelkek sszáma 8629. meg haltak 25 esztendõ alatt 9243an és igy 614el többen hóltak meg az éled mint akkor éltek.
5. Több férfi gyermek született 25 esztendõ alatt mint leány 232vel. – de 349el hóltak meg több férfi nemenn levõk, mint Asszonyi nembõl valók, – és így 25 esztendõ alatt az Asszonyok száma 117el haladta fellyûl a férfiakét. számát.
6.) Legtöbb gyermekek születtek a Hónapok szerínt Januáriusbann, Februáriusb, Septemberb, Octóberbenn. Legkevesebbek Máiusban, Juniusbann. – Az Esztendõk szerént pedig 1808ba 1811be 1824be és 25ben. Legkeveseb pedig 1801be és 1814ben, mert 1813ban legkevesbben házasodtak, nagy levénn a szükség, drágaság.
7. Leg többen hóltak meg Martiusban. Leg kevesbben Juliusban. Az Esztendõk szerént pedig leg többen hóltak meg 1811ben és 1822ben. – Okozta a himlõ. 1822ben 759en hóltak meg, leg kevesebb hólt meg 1824ben a mikor 233an hóltak meg.
8. Törvénytelen gyermek leg kevesebb 1813ba, ekkor tsak egy lett. Legtöbb 1824be ekkor 25 született. – Ha a szülöttek számával össze hasonlítjuk a törvénytelen gyermekek számát 60 1/2 gyermekre esik 1 törvénytelen gyemek. Franciaországban minden 13dik gyermek törvénytelen, Párizsban pedig minden 4ik. –
496.jpg 9. A mi nézi a lelkek számát, ha a Süszmilch és Ébert Politicai ·/· Politicai számítása szerent, a 25 esztendõ alatt születtek számát 25 fele osztjuk – esik mindegyik esztendõre 534. – ha ezen számot a közép nagyságú városok calculusával a 26al sokszorozzuk, a lelkek száma lesz 13.884.
Ha a holtak summáját 25 felé osztjuk esik egy egy Esztendõre 369 – ha ezt 32vel sokszorozzuk megy a lelkek száma 11.708ra. – Ha ismét a házasultak számát 25 felé osztjuk, jut minden esztendõre 97 házas pár. – ha ezt 120al sokszorozzuk telik a lelkek száma 11.640re – Ha már ezen három3 (Ekklézsia-II. 496.jpg) különbözõ lelkek számát össze adjuk és ennek 3ad részét vesszük lesz a közép szám 12.410. – A mi számításunk szerint pedig vólt a Lelkek száma 1801ben az akkori Consriptiónk szerént 8629. – 25 esztendõ alatt többen születtek mint megholtak 4129el. E szerént a lelkek száma tészen 12.758at. De ezek közzûl sokann lettek katonákká – sokann költöztek idegen hellyekre lakni. 25 esztendõ alatt ha ezeket ki vesszük ezenn summából, ugy a fent említett Politicai számítás igen meg egyez, a mi tapasztaláson épûlt számolásunkkal.

          

497.jpg  Hetedik Rész

Az Ekklézsia Épûletjeirõl.

I Szakasz.

A Templomról és a Toronyról.

Az a Templom, melly 1761be készûlt, és 50 esztendei fen állása utánn 1811dik Esztendõ tavaszánn rontatott le, minden külsõ ékesség nélkûl való épûllett volt, nem volt rajta tsak egy tenyérnyi párkány vagy tzifraság, egésszen síma volt, mert a Consilium meghatározta, hogy annak semmi templom formája ne legyen; ne legyen a padlása téglával bebótozva, hanem tsak be légyen deszkázva. A piacztól vagy közönséges Uttzától félre légyen építve. Meg volt határozva, hogy a hossza 20 öl, a szélessége 7 öl, a magossága 4 öl légyen. Volt rajta 3 ajtó, 2 a két végénn, egy a déli oldalonn, ezenn déli ajtó elõtt volt a Czinterem. A Déli oldalon voltak 5 ablakok, egy ölnyi magasságúak és fellyül kerek bóthajtásúak. A két végénn is vóltak egy egy ablakok. Valamint az Északi oldalon is egy ablak volt középenn, mellyen zöld vorhang állott. A Deszka mennyezet vagy padlás kék színre volt festve és 4 szegletes táblákra volt fel osztva, sárga és veres létzekkel, ‘s a hol ezek a létzek kotzkásonn össze mentek, ott a sarkokra aranyos rózsa volt szegezve. A táblák pedig sok féle figurákkal bé voltak tzi498.jpg frázva. Zöld nyulak, kék szarvasok, veress madarak, sárga és fejér ‘s fekete levelû ember nem látta virágok, edények tsillagok, sokféle szinekbõl elegyített katskaringos formák egy szóval voltak ara festve minden a mit az asztalosok minden elõre való gondolkozás nélkül kiformálhattak. – és a mellyek mind igen szépeknek tartattak. –  A mennyezet ·/·A mennyezet közepénn egy táblára zöld koszorútól körûl vévekeritve (Ekklézsia-II. 498.jpg) e vólt írva: Kementzki Péter, Molnár Mihály, ifjú Jókai Sámuel Révkomáromi Asztalos Mesterek által. Másik táblánn nap nyugat felé e volt írva: Ez helly Isten Háza, melly Építtetett mostan ditsõségesen Uralkodó Felséges Asszonyunk kegyelmes engedelmébõl, a – Szentesi Reform.[átus] Sz. Ekklézsia által. Tiszt. Gál István és Debretzeni György Lelki Pásztorok; mester Biró László. Kánt:[or] Kaszap Mihály Fõ Bíró Lakos Mihály refor.[mátus] Esküttek:Kormán Mihály Miketz János, Dobos János, Buzi Mihály, Pap István, Nánási Márton, Kis Márton, Csiga István, Betsei István, Szami György, Vetseri István, Török György Csákó János, Bertók István, Curátor Sukorói Nagy Ferentz Idejébenn. Annó 1761. – Ugyan ezek vóltak fel mettzve azon vastag termés kõ-táblára, melly az Úr Asztala alá volt a földbe be ásva, azért hogy azt a Templomotjavítás (Zolnay 348. oldal) idõvel is légyen bizonysága annak, hogy azt a Templomot nem Catholicusok, hanem Reformátusok építették. – Elõbbeni templomoktól lett meg fosztatások az akkoriakat Paulussá tette. Ezt a kõ-táblát mi is az Újj Templomban 499.jpg  az Úr asztala alá tettük, az Akkori Ekklezsiai Elõlljárok neveit a másik oldalára fel mettzetvénn, – hogy ebben az Újj templombann, szolgáljon bizonyságul ara, hogy ezt Isten segedelmével Reform.[átus] Vallást követõk készíttették. Mind a két végibe a Templomnak Karok voltak építve, – 4–4 oszlopokra, mellyek tzifránn kifaragott tölgyfából vóltak.- A könyöklõ esztergáb[a] mettzett, kék, sárga veress szinre festett oszlopotskákonn állott, mellyek között 6 bot hüvelyknyi közök vóltak. Az  ·/·Az oszlopok közei bót hajtás formára voltak deszkázva. – A nap keleti karbann éneklett a Kántor, oda jártak a Rector, a Praeceptorok és Oskolás gyermekek. A Kántor Pulpitussára vólt hal-héjból készûlt ezüstös fogású Kotázó veszszõ, de a mellynek õ soha hasznát nem vette. A nap nyugati karba jártak a mester legények és más fiatalok.
A Cathedra fából vólt, 8 szegletes, ollyan forma állású, mint egy öblös allyú fazék, meg volt festve kékes, fejér eres márvány színre, a hársfából kifaragott ki álló szöllõfürtök aranynyal, a levelei és más Czirádái ezüsttel fel ékesítõdtek. A felette levõ korona is 8 szegletes volt, girbe gurba magoss tetõvel, mellybõl aranyos napra forgó virágok nyultak ki. A tetején volt egy ki terjesztett szárnyu, órátorrát = csõrét mellyébe vágó gazdagon megaranyozott Pelikán madár, olyan forma mintegy jó nagy tyúk,- elõtte álló 3 kis fiaival, Ez a Kathedra mindenestõl a Sámsoni Ekklézsiátskának ajándékoztatott.
500.jpg  A Prédikátorok széke a Cathedra alatt volt, ezen szék háta megett vólt a grádits a fal mellett. A széknek teteje volt, mellynek frontjára e vólt írva: “I Pét. V. R. v. 2. “Legeltessétek az Istennek seregét, melly a ti gondviselestek alatt vagyon, gondot viselvén aról nem kénszerítésbõl hanem örömest”. – Az Úr Asztala fenyõ fából volt. – Az allya láda formán be volt deszkázva, a 4 szegleten egy egy oszlopjavítás (Zolnay 349. oldal) esztergál[t] metszett oszlop sötét zöld szinre volt festve, valamint az asztal körûl lévõ 4 szegletre alkotott kerítés is, mellynek oszlopotskái a karokéval meg egyeztek. Az asztal bé volt terítve ·/·terítve vastag, tzifra, veress szõr bársony szõnyeggel.
A templom közepénn hosszára is, keresztûl is, az ajtók szárnyába útak voltak hagyva, ollyan szélesre, hogy azonn 3 ember egymás mellett elmehetett: – A nap keleti részénn a déli ajtó mellett volt a Cathedra, elõtte volt ennek az Úr asztala a körülötte levõ kerítéssel együtt; ez elõtt volt ismét a Bírák széke egéssz a falig, a többi részt a férfiak székei foglalták el. A nap nyúgati részen voltak az Asszonyok székeik, a székek mind a két oldalról a falig voltak és tsak a templom közepinn lévõ végeikenn lehetett ki és be járni. A székek végei zöldre voltak festve, és a felsõ végek kontyos sasfõt ábrázoltak. A padimentom n[em] igen válogatott közönséges téglából készûlt. Az alatt volt a régi templom omladékja, az alatt ismét a hamu, szén. Az alatt ismét az elsõ templom tégla fundamentuma, az alatt a trágyás 501.jpg  és motsáros föld. Illyen módon ez a mi Templomunk földje ismertetõ jeleket szolgáltat ara, millyen helly volt ez hajdan, és az ezen volt epûlletek minemû viszontagságokon mentek által. – Ezen templomtól 4 ölnyi távolságra volt a Torony, a fala magassága volt 12 öl, a teteje 5 öl. – Már ez tsinosabban volt építve mint a templom, mint ezt most is lehet látni. Óra nem volt ebb[en] a Toronyban, hanem a Catholicusok tornyáb[an] hanem ebb[en] a felsõ részben laktak a strázsák vagy bakterek, kik egyszersmind harangozók is voltak. Az õ lakóhellyek volt ott hol most a kerek ablak van az óra házonn. Mind a négy oldalról volt ajtó ezen kerek ablakoknál, ezes az (Ekklézsia-II. 501.jpg) ajtók elõtt voltak kemény kõre épített vas rostéllyos Áltánok, a honnan osztán napszámra néztek.– Estveli 9 óránn kezdvénn reggeli 4 óráig minden fertályt meg kiáltottak, illyen formán: “Kilentzet ütött az óra Tízre egy fertály: Ez a kiáltás az éjjeli tsendességbe, kivált mikor ollyan kéttségbe esett forma rossz hangú kiáltók voltak mint az öreg Sánta Vetseri, – igen disztelenûl hallott. Az éjjeli 12 órát n[em] kiáltották meg, félvénn hogy az ördög le veti õket. – Ahol most a 4 szegletes ablakok vagynak, ott voltak a Harangok. A teteje veress fenyõbõl volt, mind a fája, mind a zsindelye,Sindelye (Ekklézsia-II. 501.jpg) mellynek a fájai nagy részént az Újj torony tetõhöz alkalmaztatódtak. Mind a gombja mind a tetejéb[en] lévõ tsillag veress rézbõl vóltak, meg voltak aranyozva, de tsak olajos festékre, már 1801b[en] nem láttzott rajtok semmi arany.

A gombot, tsillagot a Tápió-szeleiek vették meg 47 frton. Azonn  ·/·

502.jpg  Azonn Templomnak, melly 1761ben és azonn Toronynak, melly 1773–1775ben építõdött, és a mellyek 1801ig felállottak le rajzolt formájok.

z351.jpg 

503.jpg  Ezenn közelébb leírt és lerajzolt Templomnak a néphez képest szûk Voltát, már régtõl fogva tapasztalta az Ekklezsia. Innep napokonn és Vasárnapokonn is, a ki a Templomba hellyet akart találni; már egy orával az Isteni tisztelet elõtt föl jött a Templomba, és várta az ajtók kinyitását, mikor a tsengetés elkezdõdött már tele volt a templom, sokann vissza mentek, állani sem férvénn meg a templomban. Azomb[an] a Templom zsindelyezéseSindelyezése (Ekklézsia-II. 503.jpg) meg rongyollott, a menynyezetet tartó gerendákat a szú és a bé tsurgó essõ, sok hellyekenn meg rontotta, szükséges volt az igazítás – de szükséges volt a nagyobbítás is. Ezektõl nem is irtóztak a lakosok, mert Bankó pénz volt elég, akármit el adtak, jó pénzt adtak érte,–- tsak hogy abban soká tudtak az Elõll járók a néppel meg egyezni, miképpen kellene ezenn közkívánságnak eleget tenni. – Némellyek úgy gondolkoztak, hogy ezt a régi Templomot kellene reparálni, és egy másik Újj templomot kellene építeni a felsõ tsapszék dombjára – de mások meg gondolván a két templommal együtt járó terheknek szaporodását, újj fundusoknak ’s épületeknek megszerzését abban állapodtak meg, hogy tsak a régi templomot kell a toronyig ki tóldani és osztán egesszen újj tetõ alá venni, a Tzegledieknek példájok szerént, és ebben meg nyugodott az Ekklézsiai Elõljáróság is.
Által hivodott hát Ketskeméti Kõmíves meister Fischer Ágoston, aki kevéssel ez elõtt építette 504.jpg  az Ötsödi, Tartsai és Vásárhellyi Templomokat, a Gyomai templom pedig keze alatt munkába volt. – Õ meg értvén Ekklézsiánk szándékát, nem hagyta azt hellybe, mert így egésszenjavítás (Zolnay 352. oldal) igen hosszú, keskeny formátlan lenne a Templom. Azt tanátsolta tehát, hogy ha akarják toldani a Templomot, ugy intézzék, hogy idõvel könnyû móddal lehessen ahoz építeni. és akkor osztán egy alkalmatos jól proportionált egéssz templom lehessen belõlle, különben õ a kitoldást, mint mesterségét gyalázó munkát nem is vállalja. – A Fischer ezenn tanátsát sokann hellybehagyták, sokann nem. – által hivódik hát Vásárhellyi Kõmíves mester Jauernik Ferentz a ki a fiú oskolát készítette  ·/·készítette vala. Ez a Czeglédi modú kitoldást felvállalta, rajzot készített és 1807ben máius 9dikén a fundamentom le tevõdik és a következett napokbann a föld színéig fel is rakódik, de a további építést a tégla nem léte megakadájozta. A M. Uraság ugyan is téglát égettetvén, akkori Tiszttartó Halász József nem engedte meg a Curátornak, hogy hellybéli emberekkel veressen és égettessen téglát. Másunnan kénteleníttetett ehez értõ embereket szerezni. Hozatott is elõször Makórol holmi tolvaj formákat, de a kik egynehány frtot felvévénn egyenként el szökdöstek. Azutánn Orosházáról hozatott ide Panyor nevû ember, ez összesenn 50.000 téglát égetett ki. – Ezenn idõ alatt jobban gondolóra vevénn Ekklézsiánk tagjai és Elõlljárói a Fischer tanátsát, más idegenek is, nevezetesen Esperest T. Kúti Ádám 505.jpg  annak követését ajánlvánn egy Presbyteriális Gyûlésben, mellyben az Elõbb kelõ lakosok közzül is számoson jelen voltak, a voxok többsége a Fischer tanátsa követését állapította meg. Deputatussaink által tehát megnézetvénn a Szarvasi és akkor épülõ Gyomai templomokat, a Gyomai templom formája jobban megtettzett. – annál fogva Fischerre rá bízódott, hogy a gyomai templom formájára 12 öl szélességû és 24 öl hosszúságú templomra készíttsen rajzolatott és Überschlagot, – e meg is lett ’s vélle az alku így tevõdött: A be adott rajz szerént az egéssz templomnak minden kõmívesi munkáját el készítteti 14000 frtért fojó pénzbe. – Míg az építés tart, ad néki az Ekklézsia minden esztendõb[en] 5 köböl búzát, forspontját kosztját fizeti az Eccl[ézsi]a. – A legényeknek ad az Eccl[ézsi]a szállást, a hol meg fõzik ingyen a mire pénzt ad. Az Eccl[ézsi]a a munka végével Ketskemétre haza küldi. Állásokat készítenek a legények az Ekklézsia materiáléjából, napszámosokat az Eccl[ézsi]a ad, de a Pallérnak kell vigyázni, hogy se a legények se a napszámosok ne heverjenek. 3 Esztendeig jót áll a mester, és ha kár lesz, a maga költségén reparáltattya. De õ ezt nem tselekedte, kevés idõre az építés utánn meghalván. Ugyan akkor alku tevõdött a teteje készítésére Átsmester Szólnoki lakos TunkelJunkel (Ekklézsia-II. 505.jpg) Ferenttzel, a ki ekkor tájban készítette a debretzeni ·/·a debretzeni templom tetejét. Ara kötelezte õ magát, hogy nem tsak a munkát téteti meg betsûletesen, hanem fát és vasat is õ ád hozzá tsak hogy a már kész fákat az Eccl[ézsi]a szállítassa haza Szolnokból. 11103 frtokért. 1810ben 11. Febr. 506.jpg  De ez az ember is hûségtelen volt, mert az által kötõ gerendák nem egéssz szál fábol voltak ki faragva a mint õ igérte az eggyezségkor, hanem két darabból vóltak és azok olly tökélletlenûl voltak összekötve, hogy kevés erõltetésre az össze kötésnél a gerenda vége ki szakadt, úgy hogy ezeknek megerõsítésére sokat kellett az Ekklézsiának költeni. Azonba[n] a bóthajtást össze foglaló vasakon is nem tarthatván, a templom bóltozatja végig repedt. A fiók szarufákat az Anya szarufákhoz nem kaptsokkal hanem tsak egy kis létz szeggel szegeztette, ez okozta, hogy a szél a nap nyugati végein levõ kerek ablakonn bé menvén a templom zsindelyezetétsindelyezetét (Ekklézsia-II. 506.jpg) le szakasztotta. Ezt reparálni kellett az Ekklézsiának és minden szarufákat vas kaptsokkal meg kellett erõsíteni, azonba[n] mind a srófok, mind a foglaló vasak hijjábavaló vékony vasak vóltak, el görbûltek el szakadoztak. – mellybõl az a Tanúság, hogy nem jó közönséges épûlletre átaljában alkudni, vagy ha így tevõdik az alku, mind járt akkor kell rendelni 3–4 ahoz értõ embert, a kik felelet terhe alatt kötelesek légyenek, hogy az alku és kötés szerint hellyesen vitessen végbe a munka ara jó lélekkel vigyázni, a mi még eddig nállunk nem volt, hanem a fel vigyázás bizódott egésszen a Curátorra, a ki ha nem értett a dologhoz, vagy rest gondatlan vólt, ugy dolgoztak a mester emberek a mint akarták, és sokszor sok kárt okoztak az Ekklézsiának, a mi képpen tselekedtek itt is mind a kõmíves mind az áts.
Ezek szerént már 1808dik esztendõ tavasszán a már lerakott fundamentom fel szedõdött, és az Újj templom 507.jpg  fundamentoma meg ásódott.’s a fundamentom elsõbb köveit le tettük ezen 1808dik  esztendei julius 6dikán és még ezenn a nyáronn ’s õszönn fel rakódott 4 ölnyire. Itt jegyzést érdemel, hogy a napkeleti déli szegletnél a tájonn hol a karok ablakjai vagynak vólt hajdan a város aklánál levõ kútja, ez mikor az akol helly templom hellyé változtatott, bé hányodott dudvával földel. Ásták itt a fundamentomot szinte 2 ölnyire, de jó földre nem találhattak, félbe hagyatta hát az ásást a meister és azt mondotta, hogy õ ide kettõs bóthajtást tétet és meg álja. – Ugy tselekedett de hogy·/·de hogy hibázott, mutatta a következés. – Másik hibája volt a kõmíves meisternek, hogy az ujj templom falát a torony oldaláb[a] belé vagdaltatta, és a tornyon lévõ párkányokat meg hagyta. A templom fala ülepedett, a toronyé nem, ennél fogva a templom fala, késõbben a bóthajtás is annyira megrepedeztek, hogy az alsó karok bóthajtásait le kellett szedni és hellyettek másokat kellett rakni. – Eleget mondottam mind a Meisternek mind az Elõlljáróknak, hogy a templom falát nem kellene a Toronyfalába bé vagdalni, hanem tsak egyenesen mellé rakni, hogy szabadosonn akadáj nélkül ülepedhessen, de a kõmíves azt mondta, hogy ez az Építés régulája ellen volna, az Elõljárók pedig ’s a Collegám is azt mondották, hogy ezt a Meisternek jobban kell tudni mint nékünk, hogy kell építeni. Azonb[an] ezek a kaptsok a fal lejjebb szállásakor ki szakadoztak a párkányok letördelõztek, még pedig ugy hogy a falat is sok hejt keresztül szakasztották és kivált a déli oldalonn a Toronytól egy tenyérnyire 508.jpg  el feszítették. – Felrakódván illyen módonn ez a darab fal a következett télen ara határozta magát az Elõlljáróság, hogy ne tsak fele, hanem egésszen építõdjön ujonnan a Templom. Ennél fogva 1809ik Tavasszán az északi fundamentom egésszen lerakódott, de nem meszes Czementtel, hanem tsak sárga földbõl készült habartsal, azt állítván Fischer, hogy ez így is jó lessz. Calculálván az egéssz templom építésébõl vejendõ haszonra. Azonban az 1816diki nagy árvíz, megmutatta, hogy e se volt jó. Ebb[en] az esztendõbenn ennél több nem építõdött, mert a Franczia tábor egéssz Gyõrig nyomulván, bizonytalan volt ha tovább is nem jönnek é, a mellyet ha tselekedtek volna a sok hajtogatás ’s más háborúkkal együtt járó bajok miatt félbe kellett volna az építést hagyni. Ezenn a nyáronn hát tsak téglát égettetett, meszet óltatott, és homokot hordatott össze a Cúrátor.
1810ben Mártyus 24dikén fogtak a Dél napnyugati oldal fundamentomának ásásához és 26dikikán Martiusban dél után 2 órakor találtak a fundamentumot ásók Néh.[ai] T. Gál István sírjára ·/· sírjára. A Parókája a feje alatt vólt kék sejem vánkossal, épek vóltanak, valamint a Papi dolmányon volt sejem gombok is. A feje koponyája, kezeinek, lábainak szárai meg vóltak, de a végeikenn lévõ bunkók, vagy forgók mind el mállottak, a hát gerintz és oldal tsontjaival együtt (Podagrás volt:) A feje felett volt egy pápa szem, mellyet valamelly kegyes Lucubráló felejthetett ott, az üvegje jó, de a foglaló rezet megette a rozsdarosda (Ekklézsia-II. 508.jpg). Ezenn pápa szemet és a keze száráról levakart egy kevés verthenyeges fekete port meg akartam 509.jpg  emlékezet okáért tartani, de a fia Vásárhellyi Tanító Gál Pál el kérte tõllem ’s néki adtam. 42 esztendõk és 46 napok lefojása alatt emésztõdtek így meg T. Gál István tetemei. Maradványait a dél-nap nyugati kar oszlopja mellé egy kis 4-5 téglából készült Cryptátskába tettük. – Illyen az ember!
Ebb[en] az esztendõb[en] a templom fala nagy részint elkészült. Aug. 4én tették fel a kõmíves legények az Északi óldalonn a torony felõll való sarokra a zöld ágat és fa-katonákat.
1811ben A templom fala egésszen felrakódik, a régi Templombeli székek és a Cathedra, a kisebb Parochiánn lévõ Udvarra hordódnak ’s ott tartódott az Isteni tisztelet egéssz nyáronn. A régi templom teteje, fala széjjel szedõdött ’s kihordatott. AzUjj templom pedig tetõ alá vevõdött. Ebben az esztendõben esett le Vetseri János oskolás fiú az Átsok állásáról, a hol az pajkosságból szalonnát kötött (’s amint szokták mondani a gyermekek) és össze törvén kevés idõre meg holt. Le estek az délibeszúrás a sorok között (Ekklézsia-II.509.jpg) ajtó felett volt állásról 6 napszámosok is, le szakadvánn a sok tégla alatt az állás, de noha 3 ölnyi magasságról estek le, meg sem lettbeszúrás a sorok között (Ekklézsia-II.509.jpg) egynek is semmi nagy sérelme. A régi Templomnak déli fundamentuma egésszen ki ásódott, de az északi fundamentuma föld színéig benn maradt, meg pedig az Ekklezsiának kárára, mert a Kõmíves meister ugy intézte a karok kõlábainak le rakásokat hogy azoknak északi oldalok egy jó tenyérnyire a régi fundamentumra esett. Ez a rész az utánn mikor a bóthajtás már a kõlábakra rakódott az oszlopok lejjebb sûjjedvénn ·/·sûjjedvénn, ki szakadt, és ezenn 510.jpg  rosszasága miatt az egész bóthajtás megrepedezett. Ezt is sokat ellenzettem, de vagy ostobaságból, vagy rossz indulatból nem állvaállott (Ekklézsia-II. 510.jpg) rá a meister, mind addig míg tsak ez kétszer ki nem szakadt, – harmadszor rakatta osztán ugy hogy a régi fundamentum ‘s az oszlopnak reá esõ része közt hézag legyen, ’s ugy állott osztán meg. – Ezt azért jegyzem meg, hogy ha még valamikor az Ekklesia építtet, soha az Ujj épûletet ne engedje a régibe bele vágatni, hanem egyenesen rakassa mellé, – se a régi fundamentumra Ujj épûletet ne engedjen tenni. Tanúljon káránn a magyar.
Május eleinn már ezenn esztendõb[en] a kõmívesek a templom falát egésszen felrakták: de a tetején a falnak a párkányon belõl a gerendákat tartó falatska kelleténél magasabb lévénn az Áts meister a legényekkel 4 sor rakást körös körûl le bontatott, ez által is sok haszontalan költséget okozott a kõmíves meister Ekklézsiánknak, de a mellyet rajta meg nem vettek, hogy el ne kedvetlenedjen. – 14.a máii furták által az Áts legények az elsõ gerendát,– adott nékik a Curátor áldomásra 15 frtot. 2a Junii tevõdött fel a gomb, mely készült 280 frtokért. 8a Junii végezték el a fák össze állítását. – A régi templom tetejének zsindelyezésesindelyezése (Ekklézsia-II. 510.jpg) táblánként szedõdött le és kótya vetye által adódott el, ’s jött bé 476 frt. A fáinak egy részét el adogatta az öreg Curátor Sarkadi János, de abból kevés került bé, idõ közben halvánn ki a Curátorságból, más részét állás gerendaknak fordíttatta, elég rosszúl, mert a miatt kétszer szakadt le az állás, mely az Ekklézsiának sok száz forintnyi költséget okozott, – fösvény többet költ. –511.jpg  28 Julii meg halvánn Sarkadi János üressen hagyta az Ekklézsia cassáját, zavarban valamint számadását ugy az Ekklézsia munkáját is. – Ugy hogy volt dolga Balogh Istvánnak a ki hellyébe 4a Augusti tevõdött Curátornak, míg ezeket valamennyire rendbe szehette és az építés fojtatására ·/·fojtatására pénzt szerezhetett. Mind a mellett is annyira ment õ, hogy a templomot bé zsindelyeztettesindelyeztette (Ekklézsia-II. 511.jpg) a kis Parochiális udvarról a székeket az Újj templomba bé hordatta a Cathedrát fel állíttatta, ’s October 2dikán 1811ben tartottunk benne elõször Isteni tiszteletet. Tanitást tettem aról a mi vagyon I. Sám 7:12. “mind eddig segitségûl vólt nékünk az Úr”
A legelsõ Exament tette az Ujj templomban Alsó Párti Tanító Hajdu András nov. 16án 1811. a mikor oskolás Lánykáival ezenn verseket énekeltette el Harmoniával a 132ik Zsolt.132dik Sóltár (Ekklézsia-II.511.jpg) Notájára:
1. Jó Isten adj békességet

Szeretetet egyességet

Nézvénn kegyelmességedre

Vigyázz minden híveidre

Benned bízó szenteidre.

2. Ha versz, pillantván szükségre

Ne tégy ki teski éhségre

Szent beszéded hirdetõit

Áld meg ‘s ezeknek követõit

Áld meg házad építõit.

3. Légy velünk az Ujj templomban

Légy az Evangyéliomban

Légy a sz. Sácramentomban

Ha merülünk vég álomban

Lelkünk vidd Paraditsomban

Leírta ezt akkori elsõ Oskolás leány Kása Erzsébet, Kántor Kása Mihály leánya, most élõ Notárius Boros Sámuel felesége, kitõl elválván lett a Seres László felesége.kiegészítés a lap alján (Ekklézsia-II.511.jpg); (Zolnay: 358. oldal)
Az ablakoknak mind fájait mind üvegezését el készítette Asztalos Sarkadi Sámuel, fizettek néki 2230 frtot. 4 Curátorok. – A Lakatos munkát az Ablakokra készítette Bíró József 1862 frtokért. 1812be a Templom bót hajtása felrakódik bé vakoltatik és be is meszeltetik; be jönnek a vakolással, meszeléssel az alsó karig. Augusztusba készítódtek az oszlopokonn levõ tsigák gipszbõl.
1813ban fojtatódott a vakolás és meszelés bellõl, a Kõ ajtófelek bé rakódnak, hozódtak ezek Pestrõl Fiszel József nevû kõfaragótól. Nyomtak 128 mázsátmását (Ekklézsia-II. 511.jpg), fizetett értek a Curátor 274 frtot. a hazahozásért pedig 85 frtot. Ugy kiürûlt ebb[en] az Esztendõben az Ekklézsia Cassája, hogy a Curátor számadásakor tsak 5 frtot adhatott által Successorának – mellyre nézve
1814ben meg állott az építés. Mész vevõdött; adósságok és a szokott tartozások fizetõdtek, hanem már 1815ben fojtatódott a templom vakolása meszelése kivûlrõl. 512.jpg  Ezen Esztendei Junius 6dikán délutánni 2 órakor midõn a templom frontja déli sarkára a kõ gömb középsõ részét akarnák fel tenni, körül fogták ezt hetenn: t.i. V.[ice] Curátor Szépe Pál, Egyházfi Horvát István és Kis Pál Mihály, Tizedes Török József. Catholicus Tizedes Aradi Demeter, vak Kolymán fia Ferencz és a kõmíves Pallér Márton.– ezek ·/· ezek felvitték azt a nagy követ az állás járóján. Szinténn a nagy ablakok felsõ részéig, ott letörtek alattak az állás gerendái ’s a kõvel együtt mindnyájan le zuhantak. – Szépe Pálnak bokája kifitzamodott, fara csontja meg tört, Horvát Istvánnak az eggyik czombja úgy hogy a tsont a nadrágját ki jukasztotta, a karját meg ütvén az alsó ajaka által jukadt. Kis Pál Mihálynak a jobb lába bokába el tört, bal sarka kemény ütõdést kapott, Kõmíves Mártonnak a jobb tzombja el tört. Török József fara nagyon megütõdött. Aradi Demeter a mellyén és fején sérelmet kapott. – Kotymán Ferentz látván a veszedelmet a falhoz ugrott és a fal mellett esett le minden sérelem nélkül.
Ezen sérelmeseket elsõb[b] Sas József Chirurgusnak adta által az Ekklézsia gyógyítni, de semmire sem mehetett, az utánn Szabó Panni orvosló asszonynak adódtak által és e meg gyógyította õket. – A Horvát tzombjának össze tört tsontjait /: egy eltört gerenda véggel esett rá:/ mind kiszedte, – és ez a tsont nélkül való tzomb ugy meg erõsödött, hogy kevés bittzentéssel járhat, munkálkodhatik, hihetõ, hogy a természet uj tsontot formált benne. Szépe Pál egy keveset sántít, a többiek meg épûltek. Költött ezek gyógyításokra az Ekkl[ézsia]a 328 frt 9 krt. 513.jpg  Azonba[n] mindeniknek el engedõdött a maga személlyére nézve egész életére nézve az Ekklézsiai adója. – Ezen romlásnak oka egy részrõl volt az, hogy a Kõmíves Meister nem vizsgálta meg jól az állásnak való fákat, más részrõl a Pallér tapasztalatlan vólta és vakmerõsége a ki biztatta a félve induló emelõket. – Ebben az Esztendõben a templ frontja be vakolódott ’s meszelõdött és reá a termés kõ fedelek fel rakódtak. A torony is be meszeltetett. – Az alsó karbéli székeket készítették Somogyi Péter és Nemes Ferentz, illyen alkura – az Ülõ padoknak suchját gyalulva 4 krért; az alsó gerendák suchját melyeket gyalulni nem kellett 3 krért, a könyöklõk suchját a kiemelt rész kiegészítés az oldalalján (Zolnay 359. oldal) 2 krért. A vastag gerendák Current ölét 40 krért. Ezért össze is állították.
Junius 20án dél utánni 3 óra tájba nap nyugat felõl nagy szélvésszel jött egy zöldes kék fellegbõl szörnyû jég essõ. A jég az északi és napnyugati templom ablakait mind össze törte, A templom ·/·A templom véginn a tzementet ki juggatta. A szél pedig a fedél alá szolgáló kerek jukon bé menvénn a déli oldalról a fiók szarufákon volt zsindelyezést,sindelyezést (Ekklézsia-II. 513.jpg) mellyek tsak eggyes létz szeggel voltak le szegezve, le vetette. A szõllõben 70 gazda szõllejét egésszen elseprette; a jég galamb tojásnyi nagyságú volt, olly lármát tsinált, hogy a templom tetejének le vetését meg nem hallottuk. Ezeknek reparálása és a fiók szarufáknak vas kaptsokkal lett lefoglalása is sokb[a] került az Ekklézsiának.
514.jpg  Ez a sok költséggel, bajjal, munkával készûlt épûlet fájdalom! ép és bátorságos alkotmány nem volt, mert 2 esztendõ mulva már kezdett repedezni. A bóthajtást tartó Abronts bóthajtások(: Gurtelek:) 1–3 hellyett is meg törtek, a köztök levõ hójag bóthajtások össze vissza repedeztek. A fal, kivált a déli oldalon, minden ablaknál földig repedt, és körül méretvén a falat Somogyi Péterrel, ha vallyon a teteje nem jött é kijebb, és ugy találta, hogy néhol 1, néhol pedig 2-3 tzollal is kijebb ment a függõ lineánál, melly okait oda fellyebb feljegyezgettem. Kénytelenítettünk tehát a gerendákat hosszú vaskaptsokkal meg erõssíteni ’s össze foglalni. A Kõmíves mester látván a sok kárt tsak azzal elégített ki bennünket majd meg állapodik az épület akkor a repedéseket mésszel be öntsük, nem lesz semmi baj. De mi ebben meg nem nyugodtunk, hanem Gyöngyösrõl el hozattuk Kõmíves mesterRaber Károlyt, ki akkor a Debretzeni templomot építette, hogy nézze meg templomunkat és adjon tanátsot mit tegyünk vélle. Õ adott is jó tanátsot 100 frt. Discretioért, de még
1816ban meg próbáltuk, hogy ha a repedések betsináltatnának valylyon meg állana-é az épûllet, és minthogy tsak igen keveset repedt, a Raber tanácsa, mellyet annak utána Királyi Ingenieur Õrí Fábián Dániel úr hellybe hagyott tsak 1826ba[n] Kõrösi Református kõmíves mester Kováts János vitt végbe, és az olta repedés nélkül áll Templomunk.
515.jpg 1817ben el végzõdik az egéssz Templom vakolása és meszelése, készül az északi ·/·északi Czinterem. Ennek a fundamentumáb[a] nagy vermek lévénn több tégla ment mint az egész falába. – Bé zsindelyeztesindelyezte (Ekklézsia-II. 515.jpg) Somogyi Péter, de a bé vakolása meszelése 1825ben ment végbe.
1818ban meg állapodott abban a Presbyterium, hogy a székek végei és elejei, ne festett fenyõfákból, hanem tölgyfa deszkákból készüljenek. Ebben az Esztendõb[en] tehát tölgy és fenyõ deszkák fûrészeltettek, az északi oldalon és a Templom véginn levõ ablakok bé drótoztattak, ment rájok 195 ft drót. A kerek ablakok a régi templom ablakjainn volt rostéllyal vonattak bé. A nap nyugati ajtó Sarkadi Sámuel által, az Északi Kajtár András által, a Déli és a Czinterem ajtajai Bíró János által el készíttettek.
1819ben egy nehány deszka fûrészeltetésenn kívül egyéb munka a templomon nem tevõdött.
1820ban Kajtár András és Bíró János hozzá fogtak a székek készitéséhez, ugy levénn véllek az alku: hogy valamint minden széket ugy a székek elejénn lévõ tölgyfa táblázatot is 10 frtért el készítik. Adódott által Bíró Jánosnak 351 fenyõ és 233 tölgyfa deszka, Kajtárnak pedig 955 fenyõ és 166 tölgyfa deszka.
1821ben fojtatódik a székek készítése. Balog János sculptorral a Cathedra készítésre alku tevõdik 800 frtb[a] és 5 akó borba. a beadott rajz szerént, ki is még ezenn az Õszönn hozzá fog a munkához. – Az Úr Asztala készítésére Ns. Borsos Lajos és felesége 516.jpg  Losontzi Theresia 100 frtot adtak és hozzá szükséges diófa deszkákat.
1822ben készül a Cathedra, sok baj van Balog Jánossal, mert a mint szokta mondani: nem szeretett bor nélkül studírozni. A templom a székek alatt Német Ferentz és Német Lajos által be padimentomoztatik és a székek be rakatnak.
1823ban a Cathedra és az Úr Asztala, és a Keresztelõ kõ hellyekre állítódnak. Az emlékeztetõ kõ az Úr Asztala alá le tétetik.
1824ben ·/·1824ben A templom útjai be padimentomoztatnak téglával – márvány kõre nem lévénn most az Ekklézsiának elegendõ költsége. Az ajtók meg festetnek, az Öreg Asszonyok számokra hosszú zsámoly székek készíttetnek. –
1825ben A templom bóthajtásai a Raber és Õri Dániel útmutatásokút mutatások (Ekklézsia-II.516.jpg) szerént vasakkal össze köttetnek, az egéssz templom kívül, belöll meg meszeltetik. Ekkor történt az, hogy Auguszt. 12dikén reggeli 6 óra tájba az egyik Kõmíves legény Dékány nevû a deszka alatta le törvénn, olyann magasról mint a felsõ karok könyöklõje van le esett a Bírák székire. Lába oldala eltört, fejét karját nagyonn meg sértette, de Szabó Panni szerentsésen meggyógyította. – A székek meg mosattattak, eleje és végei olajjal ki tisztíttattak. –  Illyen módon hát 1808ban Július 6án tétetõdvénn le ezenn Ujj templomnak fundamentuma 18 esztendõkig tartott költségek ’s fáradozások utánn az Ekklézsia tagjainak 1825ben el készült ez.

Hála légyen Istennek, a ki bennünket erre segített!!!

                                 

517.jpg  Eme a hosszasan tartott Építésre az Ekklézsia Curátorai Esztendõrõl Esztendõre illyen rendel költöttenek:

 

Melyik esztendõben?

 

Mire költöttek?

 

Mennyit

 

Mindössze

Cursus szerint ezüstbe tett

 

 

Bfrt.

Kr.

Bfrt.

Kr.

Rfrt.

Kr.

1805.

 

 

 

 

 

 

 

Keresztes János

Tégla égetésre

112

112

77

45

1806

Mészre

1021

52

 

 

 

 

Sarkadi János

Kõmívesekre

202

 

 

 

 

 

Tégla égetésre

246

1469

52

918

38

1807

 

 

 

 

 

 

 

Lakos János

Elegyes dolgokra

1903

43

 

 

 

 

 

Mészre

763

15

 

 

 

 

 

Tégla égetésre

240

30

 

 

 

 

 

Ismét arra

554

 

 

 

 

 

Kõmíves Janerniknek

253

 

 

 

 

 

Vasáros Demkának

583

 

 

 

 

 

Junkel Áts mesternek

200

4502

28

2284

58

1808

 

 

 

 

 

 

 

Lakos János

Tégla égetésre

1783

30

 

 

 

 

 

Kõmívesnek fízetett

1050

 

 

 

 

 

Áts mesternek

300

 

 

 

 

 

DeszkáértDeszkára (Ekklézsia-II. 517.jpg)

226

24

 

 

 

 

 

Mészre

466

16

 

 

 

 

 

Elegyes dolgokra

932

27

4758

37

2244

26

1809

 

 

 

 

 

 

 

Sós Péter

Kõmíves meisternek

625

 

 

 

 

 

Mészre

3426

30

 

 

 

 

 

Tégla égetésre

815

45

4867

15

1461

37

1810

 

 

 

 

 

 

 

Sós Péter

Elegyes dolgokra

4786

 

 

 

 

 

Tégla égetni szalmára

820

 

 

 

 

 

Kõmívesekre

3700

 

 

 

 

 

Áts mesternek fizetett

7000

 

 

 

 

 

Tégla égetésért

1544

33

 

 

 

 

 

Deszkáért mészért

1888

30

19739

3

4406

 

 

Ezenn oldal summája =

 

 

35449

15

11393

24

 

Által hozott ·/·

 

 

 

 

 

 

 

518.jpg Által hozott summa

 

 

35449

15

11393

24

1811

 

 

 

 

 

 

 

Sarkadi János

Elegyes dolgokra

6314

31

 

 

 

 

 

Tégla égetésre

530

 

 

 

 

 

Mészre

9520

21

 

 

 

 

 

Kõmívesekre

2120

 

 

 

 

 

Áts mesterre

1170

47javítás (Zolnay 364. oldal)

 

 

 

 

 

Létzekre zsindelyre

1047

47

 

 

 

 

 

Lakatosokra

3300

 

 

 

 

Balogh István

Elegyes dolgokra

5410

 

 

 

 

 

Tégla égetésre

815

 

 

 

 

 

Kõmíveseknek fizetett

3332

 

 

 

 

 

Áts, Asztalos, Lakatos és vájog

11397

 

 

 

 

 

Szalmára téglához

450

45406

59

9081

24

1812

 

 

 

 

 

 

 

Sebesi András

Elegyes dolgokra

513

39

 

 

 

 

 

Téglára

328

34

 

 

 

 

 

Kõmívesekre

1100

 

 

 

 

 

Lakatos és Asztalosra

196

24

 

 

 

 

 

Mészért

752

12

2890

49

2890

49

1813

 

 

 

 

 

 

 

Miketz Mihály

Elegyes dolgokra

769

18

 

 

 

 

 

Kõmívesekre

371

30

 

 

 

 

 

Asztalosokra

35

 

 

 

 

 

Tégla készítésre

225

30

1401

18

560

31

1814

 

 

 

 

 

 

 

Sós Péter

Nem lévén költség nem építenek

 

 

 

 

 

 

1815

 

 

 

 

 

 

 

Balog István

Kõmívesekre

601

30

 

 

 

 

 

Alsó karbeli székekért

441

21

1042

51

417

-8

1816

 

 

 

 

 

 

 

Jakó Ferentz

Mészért

351

 

 

 

 

 

Gyöngyösi Kõmíves Róbertnek

100

451

 

 

 

 

Ezenn oldal summája

451

86191

12

24343

16

 

519.jpg Által hozott Summa

451

86191

12

24343

16

 

 

vf.

xr.

vf.

xr.

vf.

xr.

 

A Felsõ két végsõ karokért

500

 

 

 

 

 

Vasért

112

 

 

 

 

 

 

Kõmíves Fischernek

25

14

 

 

 

 

 

Napszámosoknak fõ 2 frt

117

 

 

 

 

 

 

Elegyes költség

10

20

 

 

 

 

 

200 szál állás deszkára

275

 

 

 

 

 

Székeknek való tölgyfákért

300

1790

34

716

14

1817

 

 

 

 

 

 

 

Borbás Mihály

Elegyes költségre

1363

8

 

 

 

 

 

Kõmíveseknek

1030

15

 

 

 

 

 

Rostéllyra

140

45

 

 

 

 

 

Talyitskákra, vedrekre

15

 

 

 

 

 

 

Kõmívesek haza vitelére

15

36

 

 

 

 

 

A Cinterem kiméréséért

12

 

 

 

 

 

Zsindelyért a Cinteremhez

49

54

 

 

 

 

 

A napnyugoti ajtóért Sarkadinak

75

 

 

 

 

 

A Cinterem ajtófeléért

10

 

2711

38

1084

39

1818

 

 

 

 

 

 

 

Kováts István

Székeknek 81 szál fákért

662

8

 

 

 

 

 

Székek végeinek tölgyfákért

255

 

 

 

 

 

Eldarabolásért és haza hozásért

8

56

 

 

 

 

 

Tölgyfák fûrészelesekért

159

15

 

 

 

 

 

Fenyõfa deszkák fûrészeleséért

118

 

 

 

 

 

Ismét fenyõ deszkák vágásáért

97

 

 

 

 

 

Ismét ugyan azért

77

52

 

 

 

 

 

4 nagy és 4 kisebb rostélyokért

336

36

 

 

 

 

 

Lakatosnak a rostély vasáért

62

 

 

 

 

 

Bíró Jánosnak 3 nagy és 3 kis ajtóért

65

 

 

 

 

 

Mészért

229

 

 

 

 

 

Czínterem teteje készítésért

75

 

 

 

 

 

Deszka, létz és zsindely szegekért

19

30

2165

17

865

55

1819

 

 

 

 

 

 

 

Borsos József

Az ablakok reparatziójáértreparatziójára (Ekklézsia-II. 519.jpg)

25

 

25

 

10

 

 

Ezenn oldal summája

 

 

92883

41

27020

4.

 

520.jpg Által hozott summa

 

 

92883

41

27020

4.

1820

 

 

 

 

 

 

 

Borsos János

8 drb. tölgyfáért

136

 

 

 

 

 

42 szál fenyõért

383

 

 

 

 

 

1 szál tölgyfáért 3 öles

14

 

 

 

 

 

Megint 42 szál fenyõért

368

37

 

 

 

 

 

Komendátnak foglaló fára

30

 

 

 

 

 

Deszka vágásáért

374

 

 

 

 

 

Székek készítéséért asztalosnak

924

 

 

 

 

 

Székek alá gerenda vágásért

41

57

 

 

 

 

 

Asztalosoknak Komlósra úti költség.

3

35

2275

9

910

4.

1821

 

 

 

 

 

 

 

Borsos János

Tölgyfa deszkákért

134

4.

 

 

 

 

 

Deszka vágásért

18

45

 

 

 

 

 

Dió és hársfa deszkákért

71

 

 

 

 

 

Enyvért a Kathedrához

7

12

 

 

 

 

 

Székek készítéséért

422

 

 

 

 

 

Cathedra készítõ Balognak

240

 

 

 

 

 

Tégláért

527

1420

1

368

1822

 

 

 

 

 

 

 

Borsos János

Aranyozás Grundjáért

31

25

 

 

 

 

 

Arany levelekért

132

 

 

 

 

 

Ezüst levelekért

18

24

 

 

 

 

 

Balog Jánosnak

6

 

 

 

 

 

50 szál tölgy fenyõért

284

 

 

 

 

 

1 szál kemény fáért

1

15

 

 

 

 

 

Keskeny tölgy deszkákért

25

48

 

 

 

 

 

A székekhez vas munkákért

204

33

 

 

 

 

 

Deszka vágásért

25

46

 

 

 

 

 

Lakatos munkákért

45

 

 

 

 

 

Lehotzki Katedra alját rakja

6

42

 

 

 

 

 

Napszámosoknak

112

10

893

3

357

21

 

Ezenn oldal summája

893

3

96578

51

28498.

8.

 

521.jpg  Által hozott Summa

893

3

96578

51

28498.

8.

 

Székekért az Asztalosoknak

314

 

 

 

 

 

Balog Cathedra tsinálónak

460

 

 

 

 

 

Német Ferentznek padimentomért

123

 

 

 

 

 

Balog Cathedrásnak

19

12

 

 

 

 

 

Lehótzkinak betûk mettzeséért

10

 

 

 

 

 

Tégláért az Uraságnak

60

 

 

 

 

 

Balognak arany és spiritus

64

8

1943

23

777

29

1823

 

 

 

 

 

 

 

Lakos Mihály

Kathedrás Balogot kifizette

53

48

 

 

 

 

 

A boltokból hordott enyvért

3

27.

 

 

 

 

 

Székek allyára kemény deszkákért

13

 

 

 

 

 

Asztal környéke padimentomozás

18

 

 

 

 

 

A székekért kifizetõdnek az Asztalosok

30

 

 

 

 

 

75 ittze lenolaj a székekhez

30

 

 

 

 

 

Keresztelõ kõfedele, 12 persely

24

 

 

 

 

 

Keresztelõ kõért

80

 

 

 

 

 

 

Lehótzki az Ur asztal allya

1

30

253

45

101

30

1824

 

 

 

 

 

 

 

Lakos Mihály

Hosszú zsámoly‘sámoly (Ekklézsia-II. 521.jpg) székekért

2

30

 

 

 

 

 

Az ajtók megfestésekért

39

 

 

 

 

 

Firnájszhoz valókért

9

12

 

 

 

 

 

Templom útjai padimentomja

29

12

79

54

31

57

1825

 

 

 

 

 

 

 

Lakos Mihály

Templomot által kötni 18 mázsás

328

30

 

 

 

 

 

6 kötõ vas készitéséért

130

39

 

 

 

 

 

Malteros dézsáértdésáért (Ekklézsia-II. 521.jpg)

3

 

 

 

 

 

2 kötelekért

19

 

 

 

 

 

Napszámosoknak

281

59

 

 

 

 

 

Kõmives legenyeknek az átkötesért

417

19

 

 

 

 

 

Kováts meisternek

202

 

 

 

 

 

Dekány kõmíves gyógyitásaért

32

20

1414

47

565

54

Az egész Templomra tett költség summája

 

100270

40

29974

58.

 

 

Papiros pénzbe

Ezüst pénzbe

 

522.jpg  Ezek szerént tehát az Ujj templom kerûlt Száz ezer két száz hetven Bankó és Váltó tzédula forintokba és 40 krokba – melly summa a papiros pénzeknek különbözõ idõk béli betsek szerént ért huszonkilencz ezer kilencszáz hetven négy ezüst frtokat és 58 krokat. – Ezenn költség be jött rész szerént az önként való kegyes adományokból, melly állott 2790 frtokból és 50 krokból, részszerént a Repartialis pénzbõl, melly ment 29.413 frt. és 58 krokra. A többi része pedig az Ekklézsiai rendes adóból. Soha Ekklézsiánkonn kívül lévõktõl, az egy Görög kereskedõ Kálló Kosztánn kívül senkitõl nem segíttettünk, a Mélt. Uraságnak is tsak az a kegyessége volt hozzánk, hogy Taxa nélkül meg engedte, hogy a közönséges nyomásonn teglát Templomunk építésére égethessünk. Volt ugyan néha költsön pénzre szükségünk, de ez is mindenkor ki tölt Ekklézsiánk tagjaitól, mellyet kevés idõ mulva, azoknak szokott Interesével vissza adtunk. Ugy hogy errõl a Templomról méltánn lehet mondani: hogy ezt a Szentesi Reform.[átus] Ekklézsia Tagjai Isten segedelmével tulajdon költségek és munkájok által készítették.
A régi Torony mellé rakodvánn az Újj Templom és azzal összeöszve (Ekklézsia-II. 522.jpg) köttetvén, tõlle ugy szolvánn el nyelettetett, a levenn a Torony falának felsõ párkánya, melly most a harangoknál levõ nagy ablakok alatt vagyon. Láttuk mi ennek dísztelen voltát ezért a jövõ menõ idegenektõl is sokszor meg gunyoltattunk: de jobbnak láttuk elsõben a Templomot el végezni, ’s ugy fogni a Torony feljebb viteléhez.
1823ban tehát Cúrátor Lakos Mihály által el kezdõdtek az ehez való készületek, ki is állásnak való fenyõ szálakat és deszkákat vett és 84000 téglát 523.jpg  égettetett, melly téglákból 18000 a Templom padlására az oszlopok fellyebb vitelére; 66000 pedig a Torony feljebb vitelére fordíttatott.
1824ben Julius 20dikán Kováts János Kõmíves mester és Szalai János Áts mester, mind ketten Református Kõrösi lakosok és jó hírû ·/·jó hírû emberek, kértünkre készített rajzolatjaikat mind a Torony kõrakása fellyebb vitelére, mind a Torony tetejére nézve elõmutatták: de ezek közzûl kivált a tetõ formája nekünk nem tettzett, mind ez valami régi módi, sok gombokkal feltzifrazott ’s szinte 14 öl magasságra emelkedõ tetõ lett volna, és felette sokba kerûlõ. Meg lévénn tehát már akkor nállunk a Debretzeni Ujj Toronynak Rajz Professor Beregszászi Pál által készített rajzolatja, eleibe adtuk Kovács Jánosnak, hogy e szerént készíttsen a mi Templomunkhoz illõ Torony rajzot, ugy hogy a felsõ fél kerekségû párkányonn felylyûl légyen a strázsa ház, a kõrûlötte levõ rostélyzattal. Õ a rajzot elkészítette, és azutánn holmi kevés változtatással a kõrakást véghez is vitette. El végezvénn ugyan is 1825be Septemberre a Templom össze kötéssének munkáját, hellybéli Áts mesterek Somogyi Péter és Nemes Ferentz a régi Torony tetejét egéssz ügyességgel le bontották, mihejt e végbe ment, hozzá fogtak a kõmívesek az állás készítéshez, és azutánn a torony fala fellyebb rakásához ’s Novemb. 11dikére felrakták a falat egéssz a felsõ kerek párkányig. Navara Ferentz kõmíves Pallér be deszkázta, hogy télenn az essõ, hó Az epûlletnek ne ártson. Tavaszra kelvénn
1826 a strázsa ház felrakódott. Míg e készûlt 524.jpg  Somogyi Péter és Német Ferentz a Torony tetejéhez való fákat el készítették, rész szerént ujj fákból, rész szerént a régi Torony veress fenyõ gerendáiból. Nevezetesenn ezenn Toronynak is, ugy azonn veress fenyõ az Õr fája melly a régi toronyé volt. Csak hogy Két oldalról vas rudak vágattak belé, hogy erõsebb légyen. Még alig fogtak a kõmívesek munkájokhoz, hogy megjelenik nállunk minden hívás nélkül szegedi Rézmûves Dienes Antal, jó bizonyságok elõ mutatása mellett ajánlja magát tornyunk tetejének még ezen esztendõben lejendõ rézzel való lefedésére. Alkut tesznekteszünk (Ekklézsia-II. 524.jpg) vélle olly móddal; hogy a gombot, vitorlát és tsillagot az általunk vejendõ rézbõl 200 frtért el késziti ·/·el készíti a többi munkát pedig 30 frtjával ? ölét betsûlletesen véghez viszi, kötelezte magát hogy a réz táblákat a hámorból maga kotsiján fogja hozzánk szállítani, réz és vas szegeket is fog venni, a mi pénzünkönn  –- foglalóba adtunk neki 1500 frtokat. Ez az ember Nemes ember volt, de tselekedetei nemtelenek voltak. 20szor tett ígéretet 20or n[em] tellyesítette be. A mi pénzünkönn vett réztáblákat nagyobb részint az EndrõdinekEndrõdiek (Ekklézsia-II. 524.jpg) tornyára verette fel. Ismét kért hát 2500 frtot rézre és egy darabot sem vett, hanem kupetzkedésre pálinkát vett rajta, és nekünk várakozni kellett utána másfél esztendeig darabba lévõ tornyunkal, és az itt lévõ kõmívesekkel, míg máshonnan pénzt tsalhatott egy egy kevés réz vételére, gyalázvánn kárhoztatvánn legényeitõl is, kik 2–3 hétig is kéntelenek voltak dolog nélkül itt tekeregni, míg el fogyvánn kevés rezek ismét hozhatott nekik 40–50 fontot, mellyet rendszerént éjtzaka ho525.jpg  zott bé, ’s már reggelre, mint a tolvaj elébb állott, ’s mikor a sok unalmas várakozás, utánna való járás, érette való költekezés utánn munkájának vége lett, annyi vas és réz szegeket tett fel számadásába, hogy az Interesre fel kért pénz a nélkül, hogy tsak egy krt adott volna Interest 1 fr 20 kr híjján egésszen oda lett. Mellybõl a következõ idõb[en] elõk, kik ezeket olvassák meg tanúlhattyák ezeket: hogy a ki magát valamelly munkára köti, kötve kell annak hinni, azért hogy jó bizonyság levelet eszközöl ki valahonnan, nem kell mindjárt szava hihetõ betsülletes embernek tartani. Soha élõre se foglalóba, se költsön mester embernek pénzt többet nem kell adni, mint a miért meg szolgált. Õ adjon inkább felpénzt, mint a ki vélle dolgoztat. A materiálénak meg vételét nem kell rá bízni, bár ha õ jelen van, és minden matériálét szoross számba véve kell keze alá adni. Mennél többet ígér maga felõll, mennél több szívességet kíván mutatni, annál gyanúsabb lehet egyenessége. Ha kétszer 3szor n[em] tellyesíti igéretét, hazug tsalárd az, nem kell annak hinni. – Ha tsak lehet kerülni kell a nemes emberrel való dolgoztatást. – Ezeket a tanúságokat adta nékünk a Dienes rothadt emlékezete. Vajha hasznát venné a maradék.
A Gombonn, a tsillagon és vitorlánn lévõ tûzönn tett aranyozást ugyantsak Szegedi Ötvös Bottyán János vitte véghez, a ki mind igérete betellyesítésére ·/·bétellyesítésére, mind hellyes munkájára nézve, annyival elébb való Dienesnél, a mennyivel elébb való az Arany a réznél. Mint ezekre 46 Hollandus Arany; az Aranyokra való vigyázást az Öreg Csó István vállalta magára, minden aranyat az õ szeme elõtt kalapálta ki és darabolta el az Ötvös, õ elõtte olvasztotta fel kényesõben, és a mi megmaradt is õ neki adódott által minden nap.
526.jpg  Feltevõdött a Gomb September 17dikén, mind a Nagy Gomb, melly 8 akós, mind a tsillag gombja, melly 2 akós, bé vonódott 14 rõf kék posztóval. Fel tették Somogyi Péter és Német Ferentz, mellyet mikor elvégeztek Somogyi Péter a tsillag tetejében álván, ivott az egész világ egészségéért, le hajigálván a poharat. Musikáltak oda fel a strázsa háznál Csonka Palkó bandájával, ’s minden uttzák tele voltak bámulókkal.

A Gombba van eresztve, mintegy két ittzényi Rézpixis, ebbe van téve alóll egy feketére égetett vastag tserép Katulya, mellynek külsõ oldalára nyomtató tzin betûkkel ezek vagynak bé nyomva: Ezt a Tornyot építtette a Szentesi Reform.[átus] Ekklézsia saját költségénn. Fundamentoma le tevõdött 1772be[n] ’s építõdött rá 4o3’ fal. Csákó Mihály Curátorságáb[an]. 12o magasságra építõdött 1773–74–75dik Esztb[en]. Keresztes Mihály Curátorságában. Fellyebb rakódott 6 öllel 1825be Lakos Mihály Curátorságáb[an]. – A strázsastrasa (Ekklézsia-II. 526.jpg) ház épûlt és gombja feltevõdött 1826ban Kováts István Curátorságába[n], a mikor Prédikátorok voltak: Kis Bálint és Dobosy Mihály. Bíró Lakos Mihály. Esküttek Nagy János, DezsõDe’sõ (Ekklézsia-II. 526.jpg) Mihály, Berényi Pál, Sós József, Horvát István. Presbyterialis személlyek: Doctor Sebõk Sámuel, Fisc. Dobosy Lajos, Ns. Papi Boros Sámuel, n. Borsos János, Keresztes János, Matóltsi Sándor, Lakos Ferentz, Török Sámuel, Udvardi István. V.[ice] Curátor N. Dobosy József. Jegyzõ Teremi János. – Kántor Kása Mihály, Rector Tatár Ferentz. Tanítók: Gyarmati Ferentz, Kõrösi Mihály, Szabó János. Preczeptorok: Mészár József, Fejér Mihály, Kintses János, Torkos Miklós. Egyhazfiak: Bartha Mihály, Vas János. A Katulya fedeleinn van az Ekklézsia tcímere ezenn körül írással: Palma sub pondere crescit.

Belõll a Katujába vagynak téve egynéhány pénzek. 527.jpg  A tserép Katulya mellé ·/·mellé tevõdött az Ekklézsia minden tagjainak nevei az 1825diki Conscriptio szerént. Az Oskolába járó mind a férfi és leány gyermek[nek] nevei. Ezen kívûl mint egy fél árkusnyi papíros, mellyen a Torony építés Historiája, röviden elõ adódik, ’s utanna ezek vagynak téve: Hazánk Jó királya volt ekkor 1 Ferentz, királyné Carolina Auguszta. Palatinus József, kinek Praesidiuma alatt áll most a Dieta. Város földes urai, a még nem osztozott Gróf Károlyi István Lajos és György. Fõ Ispány: N.M. Hertzeg Grassalkovits Antal. Adminisztrátora Gróf Keglevich Gábor. Vice ispány Nagys. Consiliarius Babartzy Imre. Helyb.eli szolgabíró: Müller Ignátz. Eskütt: Kamocsay Sándor. Fisc.alis Dobosy Lajos, nótár.ius Szabó László, Urad.almi Tisztek: Babotsai Pál, Tisztartó, Revizor Halász József, Ispán: Sulyok Ignátz. Szamtartó Kritsfalusi János. Ekklézsiai Elõljárók: Fõ Curátor septemvir Péchy Imre, superintendens Budai Ézsaiás. Esperes: Juhász István. Plebánus: Hakovits János. Evang.elicus lelkipászt. Molitoris Lajos. Görög Pap: Pap György. Most itt quartélyozó anglus király Regementjánek derék óbestere: Német István. Helyb.eli kapitány: Csemitzky Imre. Fõhadnagy: Báró Meszena János, Alhadnagy: Amborosy Lajos.
1827be felhúzódtak a Harangok mostani hellyekre a strázsa ház, az ámbitusa, a gráditsok elkészültek, 528.jpg  a strázsa házba vas kementze vevõdik. – Az ablakokra salugáterek készûlnek. Egy toronybeli Horizontális órára, melly ekkor még a Palatinusnak Altsúti Residentiájabeli utánn a második volt 1800 frtba. Budai Órás Rauschmannal alku tevõdik, melly óra a következett 1828ba tevõdött Karl Vitus Órás öreg legény által. Somogyi Péter készítvénn az Óra házat. – A vas kemencének és az Órának az árok a város Cassájából fizetõdtek.

A Torony illen módonn lett fellyebb vitelére ’s mostani formájában lett öltöztetésére, az Ekklézsia idõrõl idõre ezeket költötte a Curátorok által:

1823ban

Curátor Lakos Miháy veszen

 

 

 

40 szál 8 öles fenyõ szálakat állásnak

287

42

 

Deszka vágásért fizet

22

30

 

Tégla kútra költ

22

20

 

84000 tégláért és 175 véka mészre

558

51

1824be[n]

Kováts Jánosnak és Szalai Jánosnak rajzért

12

30

1825 be[n]

90 szál fenyõ, 5 szál kemény fáért

470

18.

 

500 szál deszkáért állásnak

167

45.

 

799 véka mészért fizetett

407

33.

 

Somogyinak ketske lábakért, gerendákért

92

51.

 

Foglaló és Rostéllynak való vasakért

452

 

Csala Istvánnak Rostély készítésért

100

 

42 öles kötélért

21

42

 

35 öles Kõrösi Kötélért

26

45.

 

Két akós malteros deszkáért

4

sept. 7.

A Torony tetejét elbontó Átsoknak

51

 

Napszámosoknak

391

11.

 

Oldal summája

3088

58.

 

529.jpg  Által hozott Summa=

3088

58.

1825

Kõmives legényeknek a Toronyfala rakásáért

260

16

 

Kováts János Kõmíves Mesternek

215

 

A kõmíveseket hozó, vivõ Kotsisoknak

35

 

A szólnoki szál tiszteknek discretio

12

26.

nov. 11.

Navara Ferentznek télére lett deszkázásért

8

1826

A Torony tetõ fa munkájáért

300

 

A tetõhöz és Arcusoknak 208 szál deszkáért

124

48.

 

Álláshoz ismét 79 szál deszka

47

16.

 

Kaptsoknak, deszkához és rostéllyhoz 4 mázsa

 

 

 

vas és 9 font

81

48

 

A régi torony rostéllya és 8 mázsa 40 ft

 

 

 

Az újj torony rostéllyára fordítódott.

 

 

 

A rézmûvesnek foglalóba

1500

 

Ismét annak rézre

2500

 

Hazudozási által okozott szekerezésekre

70

 

Bottyán Ötvöst Szegedrõl elhozott Kotsisnak

6

21

 

45 Hollandus Aranyokért

457

45.

 

Egy kotsi szénért az Ötvösnek

8

12.

 

Két dézsa és két nagy tál az Ötvösnek

3

37.

 

Az ötvösnek a munkáért, és az Aranyozáshoz

 

 

 

való kény csõért és más szerekért

365

22

 

A Gomb feltételekor vatsora és aldomás

23

23.

 

Az Átsoknak a gomb feltételi adakozásból

19

30

 

A kõmives legényeknek ajándék 5 keszkenõre

4

35.

 

A Torony fáját fel húzó napszámosoknak

4

 

Szegekért a tetõ bé deszkázásához

26

50

 

Oldal summa

6163

7.

 

Által hozott ·/·

 

 

 

530.jpg  Által hozott summa =

6163

7.

1826.

Az állás deszkához leszegezni való szegekért

31

 

Csala Istvánnak a rostély készitésért

70

1827

Ugyan õ egésszen kifizetõdött

221

 

Kõmives legényeknek a torony putzolásáért

409

13.

 

Gipsz és festék a Capitelekhez

72

10.

 

Áldomás mikor elmennek a kõmiveseknek

3

20

 

Napszámosoknak a torony külsõ munkája állások elbontása körûl

233

21.

 

Kováts János kõmives mesternek 2 ízbe

300

 

Gráditsok, óraház, rostély és bé padolásért

160

 

A Gombszár vasalás, tetõ lefoglalásra vas

59

36.

 

Vas ajtó a Toronyból a Templom padlására

33

54.

 

A rostély megfestéséért

32

 

4 nagyobb salugáterekért

160

 

6 kissebbekért

117

 

Ezeknek vasalásokért fel szegezésekért

136

36.

 

Gráditsoknak és fogainak való fákért

56

15

 

Salugaternek való egy marozsi fenyõért

11

 

Kivágásáért

4

47.

1828.

Navara Ferentznek az Órának való rész elkészítéséért

14

 

Az Óráért fizet a város

1800

 

Vas kementze és a kûrtõ a strázsa házba

100

 

Kováts János kõmíves egésszen kifizetõdik

315.

 

 

Az egész summa

10503

19.

 

Melly summa ezüstbe a mostani 21/2 Cursus szerént tészen

4201 fr.

20 kr.

 

531.jpg Ha már ·/·Ha már a templom építésére tett

100.270 vfrt

45 kr

 

papiros pénzbeli költséget összeadjuk

10.503    ".

19. kral

 

melly summa a Torony fellyebb építésére ‘s

 

 

 

mostani állapotjára való vitelére költõdött tesz a

 

 

 

két summa

110.773 fr.

59 krt.

 

Ezüst értékbe[n] vévénn a Templomra költ

29974 Rfrt

58 kr.

 

A toronyra pedig költ

4.201    "

20 kr

 

És így mind össze

34.176  ".

18 ".

Ezenn költségbeli összeszámításokat mind az által szorossan venni nem lehet. Mert a Cúrátori számadásokba nints mindenütt világosan fel téve, minemû materiálék meg határozva, hova fordítódtak, a mester emberek contóikba is nints midenütt ki téve, mi mire fordítódott – A napszámosok közzül is kik a Templom, Torony munkára rendelõdtek sokann más mellesleg való foglalatosságokra is alkalmaztatódtak. – Ha mindaz által a sok ingyen való napszámosokat, szekerezéseket, fizetés nélkûl tégla égetésre adott szalmákat tekintetbe vesszük: bátrann állíthatjuk, hogy ezek az építkezések sok száz frtokkal többe kerûltek az Ekklézsiának mint a fellyebb kitett summák.

II.dik Szakasz

A Parochiális Házakról

A nagyobbik Parochiális udvaronn, a melly 2 szoba és konyha, tanúló ház konyhátskájával és mellette levõ kamrátskával 1748ban épült és a mellybe Tiszt. Gál István a Régi templom mellett volt Par532.jpg ochiális Házból Auguszt. 26dikán költözött ·/·költözött által a régibb mód szerént az Udvar közepire volt építve. Az Istálló, kotsi szín, sertés és tyúk ólak, az udvar északi oldalán a ház háta megett voltak. – Meg égtek ugyan ezek 1760b[an] a város nagy részével együtt, de ismét Ujj tetõk készíttettek rájok. – A Tanúló ház ablakai T. sz. Miklósi Sebõk Sámuel idejében meg nagyobbítódtak. A nagyobbik szoba végibe nap nyugat felõll egy kis tégla házatska épitõdött, a tetõk idõrõl idõre duggattattak, meg szegettek. – így jöttek ezek által az 1800dik esztendõre, a mikor T. Szalai Pál költözvén belé a szobákra nagyobb ablakok készíttettek. A tanuló ház elõtt volt nagy dezska szín el rontódott és a ház eleje feltöltõdött, ’s onnan a Pintze grádits a Tanuló ház végihez tevõdött által. 1802ben Curátor Balog István nap kelet felõl az Uttza mentéb[en] mind az Ekklézsiának mind a Prédikátornak számára Kamarát építtetett, a két kamarák között kotsi színt hagyva. – 1819ben pedig Cúrátor Borsos Szabó József a régi el púsztult Istálló helylyett, mellyet Curátor Borza József tsináltatott vala, újj Istállót építtetett, mellynek nap nyugati végibe építtetett Curátor Kováts István ismét, a régi elrothadt sertés ólak helylyébe Ujj sertés Ólakat tseréppel fedetvén be. – Míg szõlleje volt az Ekklézsiának, Borait tartotta a Nagy ház háta megett volt kamorába, de a melly, minek utánna reá szükség nem volt el rontatott. Ezeknek az Épületeknek millyen fekvésök volt, a könnyebb felvehetésre nézve, a nagyobból ide le rajzolok A nagyobb Parochiális ·/·

533.jpg  A nagyobb Parochiális Udvaronn lévõ Épülletek z377a.jpg 

A Kissebb Parochiális Udvaronn lévõ Épülletek fekvések 1805dik Esztendõig z377b.jpg 

534.jpg  A kissebb Parochiális udvart a rajta lévõ épûlletekkel miólta a Médi Mihály testamentuma szerént által vette az Ekklézsia, leginkább tsak fóldoztatta az azonn talált épûlleteket, a mit építtetett is rendetlen volt, az akkori szokás szerént. 1805ben már kivált a konyhának, tseléd háznak és a végibe levõ kis speiznak mind falai, mind a teteje, ugy meg vóltak roskadva, hogy érdemetlennek tartotta az Elõlljáróság, hogy tovább is fóldoztassa; hanem azt határozta, hogy ezek hellyett tisztességes két szobák és konyha készíttessen. Az eddig volt nagy házat kamarának fordítván. A tanuló házat konyhátskájával és végibe levõ házatskával ugy hagyván a mint vóltak. – Légyen az egéssz épület nádtetõre, minden ereszet vagy tornátz nélkül. – Illyen határozásnál fogva tehát akkori Cúrátor Keresztes János, elbontattya a Cselédházat és a végiben levõ kis szobátskát, Augusztus közepe tájánn, és a mostani kamarának és tseléd háznak a falát felrakattya, Vásárhellyi kõmíves Janernik által, ollyan gondolattal, hogy a mostani Cselédház légyen a végsõ nagy szoba, a kamara legyen a konyha, a régi konyha pedig jövõ tavaszonn elbontatván, annak a hellyére építtessen a tselédház. Télire a fal tetejére egy nehány kéve nád tevõdött, hogy az óltalmazza a falat az essõ és hó ellen. Csepregi János Áts mesternek pedig meg hagyódik, hogy a télen a ház tetejéhez való fa munkát készíttesse el. Õ tehát minek elõtte alkuba ereszkedne körül nézi az épülletet. Õ az építés el rendelését hellybe nem haggya, tanátsolja a mostani formát, mellyet már én és a Kõmíves mester projectáltunkproiectaltunk (Ekklézsia-II. 534.jpg) vala, mellynek alkalmatosabb díszesebb vóltát látta is az 535.jpg  Elõlljároság, tsak a volt az akadáj, hogy a Tanúló házat, melly még haszonvehetõ résznek láttzott, nem akarta elbontatni. De végre tsak ugyan rá állottak ere, kivált akkori Bíró Balog Istvánnak sürgetésére, kire abban az idõben az egéssz tanáts halgatott. Ugy épûlt osztán fela fal (Ekklézsia-II. 535.jpg) illyen formára, a következett 1806dik Esztendõbe Sarkadi János Curatornak és Bajkai István Vice Curátornak gondoskodások utánn annyira, hogy már télire a tselédházba lakni és a konyhánn fõzni lehetett. Került ez az Ekklézsiának mintegy 3090 frtjába. III. Szakasz ·/·

IIIdik Szakasz.

A Fiúk és Leányok Oskoláiról.

 

A Fiú Gyermekek Oskolája udvaránn volt epûletek fekvésez379.jpg .

  A.) Azonn 536.jpgaz udvaronn, mellyen most a fiú gyermekek Oskolája áll, a mult század eleitõl fogva 1747ig volt a város háza. Akkor el vevõdvénn erõszakkal régi Atyáinktól Vallásunkat együtt reánk maradt, és a Reformátiótól fogva békességesen bírt templomunk, Parochiánk, Oskoláink: az Elõlljáróság a m.[éltóságos] Uraság jóvá hagyásával által adta ezenn udvart a fiú gyermekek Oskolájának. A régi oskolából tehát, melly volt a Kurtza partonn ott a hol most az Uraság Gránáriumja déli véginél a Nep[umuki]. János státuája és az Uraság fenyõi állanak, és a hol a mult század kezdetétõl fogva 1747ig 29 oskola Rectorok tanítottanak, akkori Rector Mák János tanítványival együtt által költöztek Novemberbe 1748dik esztendõbe.
Azok az épülletek, mellyek 1750tõl fogva 1803 tartottanak és a mellyeknek fekvések ezen a laponn le vagyon rajzolva, már nagy részént el avúlt és elrongyollottak vóltak, azonba az Oskolába járó gyermekek számához képest kitsinyek és egészségtelenek voltanak. – Gondolkozott tehát az Elõlljáróság, hogy ezek helyett egy Újj Oskolát kellene építeni; még T. Sebõk Sámuel ·/·Sámuel Prédikátorságába, mind az által ennek munkába vevése, el maradt, hanem az említett T. Atyának halála utánn mindjárt rá bízódott Ingenieur Dobosy Ferenczre, hogy készítsen az ujj Oskola építésére rajzolatot, mellyet õ véghez is vitt 1799ben. Ezenn rajz szerént minden Oskolai épûlletek a föld szint vájogból lettek volna, és nád tetõre, az ehez való készülés mind az által, a felsõ Párti leány Oskola építés miatt elhalasztódott 1801dik Esztendõre.   Ekkor 537.jpgtehát sok vájog, nád vevõdik, a tetõkhöz szükséges fák is Szolnokból meg hozatódnak, – de a vájog fal ’s nád tetõ sokónknak nem tettzett, a tégla falat ’s tserép tetõt sürgettük, de ez a rossz Oskola épûletekhez hozzá szokottaknak, Urasnak és drágának tettzett.
El hívatjuk tehát Vásárhellyrõl Janernik Ferentz kõmíves mestert, és õ amint elõre rá bírtuk 1803ban Februárius 22dikén tartott Ekklézsiai Gyûlésünk eleibe 3 féle projectumot terjeszt. Az egyik a boldogúlt Dobosy Ferentz rajzolatja szerént földszínt téglából tserépre építendõ lett volna; a másik ugy volt intézve, hogy az épûllet közép szakassza téglából egy emeletre légyen, mellynek mindenik végihez toldodjon eggy-eggy Classis konyhástól vájogból, tserép tetõre, olly móddal, hogy a felsõ részben lakjanak a Tanítók, alóll pedig légyenek 5 Classisok. A harmadik pedig, hogy egésszen légyen emeletesemeletre (Ekklézsia-II. 537.jpg) téglából és tserépre. Hosszas tanátskozás utánn tehát a Presbyterium ezen utólsót valasztotta, mivel a Contignatius épûlletnek tsak felénnyi fundus kell, mint a földszint építettnek, –  fundamentum a felsõ részneknem kell. A tégla Épûllet állandóbb és a tserép tetõ bátorságosabb is ha jó a tserép állandóbb minden nád és zsindely tetõnél. De minthogy még ekkor egy contignátios épûllet sem volt Szentesen sokann zugtak az ellen a lakosok közzûl. A város házánál tehát, az elõbb kelõ, értelmesebb lakosok közzûl számosann összehívódtak, azoknak a Presbyterium határozása, azokkal az okokkal együtt mellyeket elõ adók, elejekbe terjesztõdött, hellybe hagyták hát ezt azonnal, Török János, Keresztes János, Takáts Balogh Mihály, Csúts János,   Mets 538.jpgBalog János, ör.[eg] Nagy Mihály, ör.[eg] Kováts István, Ns. Borsos István, ör.[eg] Füsti Molnár János és ör.[eg] Kanfi Horvát György, és ez utánn nem szóllott ez ellen senki.
1803ba Martius 22én ki merõdõtt ezenn ujjonnan építendõ Oskolának fundamentuma Janernik Ferentz kõmíves által Halász József tiszttartó és Sági ·/·Sági József Ispánynak, Kis Bálint Prédikátornak, Curátor Mikecz Mihálynak és Bíró Balog Istvánnak jelen létekben és azonnal hozzá is fogtak a fundamentum ásáshoz, melly lassan mehetett elõ, mivel sok hellyeken mély vermek esvénn a fundamentumot 11/2 ölnyire is kellett le ásni. – Egy vermet félig kölessel találtak, a mellyet mikor töltöttek abba senki rá nem emlékezhetett. – a köles össze volt állva, de nem volt elrothadva. –
Martius 28dikán dél elõtt 11 órakor tevõdõtt le a fundamentum elsõ köve Predikátor Kis Bálint által, illyen környûl állások között: Ezen napot megelõzött Vasárnap kihírdettetett, hogy a kik a bé vett szokás szerént emlékezet okáért akarnak követ tenni a fundamentomba, a ki tett órára jelenjenek meg, melly eljõvénn, a munkához való fogás agyú lövések által adódott hirûl, – A mikor Én a fundamentumból ki hányt tsomó földre fel álván körül vétetve az Elõljároktól, az oskolás gyermekektõl és sok néptõl az Isten nevének segítségül való hívása utánn ezeket mondottam:
Jelen van az idõ Kedves Atyámfiai, mellyben jó Istenünk segedelmével, egy ollyan épûlletnek fundamentumát tesszük le, melly az Isten ditsõségére, gyermekeink és késõ maradékaink boldogításának elõ mozdítására fog szenteltetni.   Egy 539.jpgformájára nézve /: leg alább a mi képzelõdésünk szerint :/ ékes, a benne lakókra nézve egészséges, egy állandó Oskola fog ezen elõttünk levõ hellyen fel állíttatni, ha az Úr akarándja és élünk. – 54dik Esztendeje már annak, hogy ezen Oskolai épûlletek közzûl a régibbek, ama boldog emlékezetû Betsei Mihálynak gondoskodása és a ti már nagy részint porrá lett Atyáitoknak segíttsége által készíttettek vala. Ha vagy a földindúlás, vagy az ellenség, vagy valami erõszak le nem rontják azt, a mit ezeknek hellyekbe akarunk építeni, sokkal több esztendõkig fog ez felmaradni ’s annál fogva tovább fog hasznára lenni a maradóknak. Nem gondolok közzûletek senkit, a ki az efféle épûlletek hasznos és szükséges voltát meg nem esmerné. Nem tsak azért élünk, hogy együnk, igyunk, ruházkodjunk, és egy nehány Esztendõk mulva mint a Barmok el muljunk, hanem kötelesek vagyunk mi ara is, hogy halhatatlan lelkünknek okosabbá és jobbá való tételérõl gondoskodjunk. Ugy de ennek nevezetes Eszközei az oskolák. Híjjába hagytok szülék ·/·szülék gyermekeiteknek világi jókat, ha azok értetlen és rossz szívû emberek lesznek, mert mit használ valakinek ha a világot megnyeri is, lelkét pedig el veszti, –  azt mondja a mi fõtanítónk. – Által is látták ennek szükséges voltát eleitõl fogva az emberek – hanem minden idõbeliek igyekeztek azon, hogy azokat az igazságokat, jó intéseket, mellyeket vagy Atyáiktól hallottak, vagy tapasztalások utánn tanúltak, gyermekeiknek maradékaiknak által adhassák. Így tselekedtek régenn a Patriárchák, Próféták, ezen tzélra törekednek ma is, minden jó lelkû Tanítók. –  Örömünkre 540.jpgszolgálhat, és Isten eránt való háládatosságra serkenthet annak meg gondolása, hogy mi közöttünk is az emberi léleknek a tudományokb[an] és a jó erköltsökb[en] való nevekedésének elõ segítõ eszközét az Oskolákat fel tartotta ’s mostani szándékunk által reménységünket éleszti a felõll, hogy maradékinkat ezen jótól meg nem fosztja.
Tegyük le hát ezenn Újjonnan épûlendõ Oskolának fundamentomát azzal a meg gyõzõdéssel, hogy ez a mi munkánk hasznára és dísszére lessz e mi Ekklézsiánknak, és hogy ere tejendõ költségünk drága öröksége fog lenni Unokáinknak. – Tegyük le azzal a meg gyõzõdéssel, hogy ezt hellybe haggya az Isten ’s meg segít ennek fel építésébenn. És ezzel a bizodalommal emeljük fel lelkünket õ Felségéhez ’s megváltónk példája szerént könyörögjünk eképpen:
Felséges Isten! a ki ditsõsségben és boldogságbann élsz örökké – de azért gondoskodol a te földön lévõ fiaidról az emberekrõl, – nézed az õ tselekedeteiket ’s elõ segítted jó szándékaikat – Áldott légy, hogy mi véllünk is, valamint eddig az ideig jól tettél, mind testünkre, mind lelkünkre nézve; ugy most is meg újjítod rajtunk irgalmatosságodat, módot és alkalmatosságot szolgáltatvánn ara, hogy gyermekeink ’s maradékink számára állandó tanúló hajléknak építéséhez kezdhessünk. – Mi elmúlunk mindnyájan, – azok a kezek, mellyek most különb különb féle munkákat visznek véghez, kevés idõk múlva porrá lesznek, azok a lelkek, mellyek most a te képedbenn igazgatják, oktatják, jóra intik, a társaságnak tagjait, nem soká ki költöznek sárházokból ’s vissza mennek Te hozzád: De Te Uram mindenkor ugyan az vagy a ki voltál, ’s a Te esztendeid soha el nem fogynak, – és Te vélled a néked szolgáló népek és azoknak nemzettségek, meg állnak és meg maradnak és örökké el nem fogynak ·/·nem fogynak.
  Ezért 541.jpgakarunk mi ez idõ szerént, egy ollyan állandó hajlékot építeni, mellybe a mi gyermekeink a Te esméretedbe és félelmedbe neveltessenek, hogy azoknak Istenek és Attyok légy mindörökké. Vedd kedvesenn Óh Isten ezenn mi igyekezetünket, és segíts meg hogy egyet értõ akarattal munkálkodjunk ennek véghez vivésében. – Adj a mi Elõlljáróinkba örömmel gondoskodó lelket, az ezt építõknek egészséget, vigyázó okosságot, az egéssz Népnek ezen munkába lankadást nem esmérõ buzgóságot. Írd fel az õ hûségeket minden tudóságodnak könyvébe, és jutalmazd meg azért õket. – Rendelj ebbe idõrõl idõre jó lelki esméretû szorgalmatos Tanítókat, hogy légyen az igaz tudománynak lakó hellye, ’s a jó erköltsök veteményes kertje, sok századok lefojása alatt. Áldj meg mindnyájunkat minden áldásoknak Istene, minden dolgunkat bírjad forgassad, kezeink munkáit igazgassad. Hallgasd meg ezeket Mi Atyánk a Js XsbJézus Krisztusban ki mutatott ki mutatottszóismétlés (Zolnay: 383. oldal) kegyelmességed szerént. Amen. –
Ekkor tevõdött általam a Dél nap keleti szegletnél az elsõ fundamentum tégla, melly téglának az oldalát egy tzollnyi méllységre, ki vágta a Kõmíves mester, ugy hogy az ollyan vólt, mint egy válutska, ebbe tevõdött egy olajos papírosba takart ón táblátska, mellyre ezek vóltak jó méllyen bé mettzve: A Szentesi Refor.[átus] Ekkl[ézsi]a építtetett itt Oskolát MDCCCIIIba[n] a mikor Prédikátorok vóltanak T. Kis Bálint és Interimalis T. Szokolai József. Fõ Bíró: Balog István. Curátor: Miketz Mihály. Rector: Õri F. Daniel. Kántor: Kása Mihály. Tanítók: Csó István, Pirtsi József. Esküttek: Dobosi János, Sarkadi János, Csák Sámuel, Lakos János, Sós Péter, Keresztes János, Notárius: Szabó Sándor. Vice Curátor: Balog István. Meister: Janernik Ferentz. Elsõ Oskolás gyermek: Rátz János. –  Református 542.jpgLelkek száma 8629. Oskolás gyermekek száma: 236.”
Ezen táblátskára tevõdött egy Leopoldus Márjás, Mária Theresia krajtzárja II. Jozsef Császár krajtzárja, I. Ferentz Császár két garasossa, – egy dénár, egy fél krajtzár, egy 12ed rész krajtzár, egy lengyel kr, és egy Sax pfenning. Ezek bétsináltatvánn a kõmives mester által. – Tettek fundamentum téglát a második Interimalis Prédikátor. Azutánn az Elõljárók, Oskolai tanitók, azutánn a nép közzûl valók, utóljára az Oskolába járó fiúk és leányok melly elvégzõdvénn fojtattatott az építés. – A következett vasárnap, melly April 3dik napja volt Publicalódott a templomba az oskolára való adakozás mellynek bé szedésére a városnak külömb külömb részeib[e] elõre betsülletes emberek voltak kirendelve és ezek össze szedtek 1502 frtot és 6 krt. 1804be jött bé ·/·jött bé önként való adakozás 227 frt 20 kr. 1805ben pedig 122 és így mind össze 1851 frt 26 kr. A többi költség az Ekklézsia adajából telt ki.
Ez az építés ezenn a nyáronn annyira vivõdött, hogy már Novemberbe fedél alá vevõdött, a stukaturok fel rakódtak, sõt már kezdették az alsó házakat is bé bótozni. Nevezetesenn a déli végbenn levõ alsó nagy szoba bé bótoztatott, ollyan forma bothajtással mint a pintzét szokták ’s mihellyt bé bótozódott, nyers földel meg hordatta a pallér. Ez alatt a nehéz terehteher alatt a bóthajtás meg rokkant, a falat, a mely még nem is volt ki száradva, és tsak egy hejt volt vassal által kötve, kíjebb nyomta. A bót hajtás alatt dolgoztak egy nehány napszámosok, kik éppen stuckaturhoz   nádat 543.jpgtisztogattak, egynek ezek közûl egy darab Cement a fejére esett, melly hírré adta nékik a fenyegetõ veszedelmet. Ezt õk jelentik  a Palernak ki is semmit nem kérvén két helyen a bóthajtást ki jukasztja és a földet le hányatja, azutánn való nap pedig az egéssz bót hajtást le szedte. 4 hellyt köttetett az utánn vassal össze a két fal, ugy rakódott fel ujonnan a bót hajtás más móddal mint elõsször volt, és az ólta áll, de ha az ember figyelmetesenn vizsgálja, a közép párkánynál, most is észre lehet venni a falnak kíjjebb volt nyomulását. 1804be már ez az épûlet anyira elkészûlt, hogy õszre a Praeceptorok belé költöztek és a Gyermekek Ujj Classisokba taníttattak. Ehhez az Újj Oskolához készûleteket tett Curátor Balog István, fel építtette pedig Cur.[átor] Miketz Mihály, segíttetvén Vice Cúrátor Sebessi András és Ekklezsia jegyzõje Balog István által.
Ezenn épûlletre 1801ben Curátor Sós Péter 1802be Balog István, 1803-4be Miketz Mihály 1805be pedig Keresztes János és Sarkadi János ezeket költötték:

 

frt.

Kr.

Cserép vételre

589

8

vasra

978

14

mészre

2611

58

Kõmíves meisternek és legényeinek fizetõdött

1700

6

Az Átsmeisternek és legényeinek

494

Fára és deszkára ki adódott

3525

55

Elegyes költség

3778

6

Oldal summa =

13677

27

Által hozott ·/·

 

 

  Által 544.jpghozott summa =

13677

27

Téglára tett költség

1445

15

Lakatosnak, üvegesnek

498

Asztalosnak

612

És így az egész oskolára tett költség Summája

16232

42

Melly Papiros pénzbe kitett summa az akkori 132

Rfrtos

Cursus

szerént Ezüstbe tett 12297 Rfrtot 21 krt.

 

 

B.) A leányok Oskolaik közzûl az ugy nevezett

a.) Felsõ Párti Oskola 1746dik esztendõtõl fogva 1782ig azonn az udvaronn volt,beszúrás a sorok között (Ekklézsia-II.544.jpg) melly a felsõ dombi Kortsmánn dél felõll a negyedik udvar. – Vevõdött Lakos Istvántól 50 frton és még a szomszédtól egy darab portát hozzá 11frton. Eladódott pedig Kis Török Istvánnak 1782b[en] 150 frton, és hellyébe meg vevõdött a Vadász Tót János háza 180 frton, de a mellyen az épületek avúltak és szûkök lévénn – jónak látta az Ekklézsia ezen az udvaronn Újj Oskola házat és a Tanítóknak lakó szobákat építtetni, mellyet 1799be[n] fel is állíttatott Curátor Lakos János, mellynek mind e mai napig haszna vetetik.
ß.) Alsó Párti Leány oskola nem volt különösen 1767dik esztendõig, hanem a Kántorok tanítgatták a leányokat, így fojtatták a Tanítóságot a CántorsággalCántorságot (Ekklézsia-II. 544.jpg) együtt 1733ba[n] Elek István, 1740be[n] Solti Mihály. 1742tõl fogva 1765ig Kaszap Mihály. 1765tõl fogva 1772ig Pátkai Sámuel.
Kaszap Mihály mint Kántor és leányok Tanítója lakott, míg a régi templom el nem vevõdött abba a házba, melly most a Catholicus Kántoré, onnan költözött 1748ba abba a házba, melly a mi idõnkbe elsõbb Gyuritza János görögé, azutánn pedig Jurenák Józsefé lett. Ebbe lakott Pátkai Samuel is 1772ig. Ebbe tanított Pintér András is 1792ig. A Pátkai számára pedig megvevõdött az özvegy Szász Jánosné udvarán volt hátúlsó ház, vagy az a ház, melly miatt a Vásárhelly felé menõ Piatz uttzán bal kéz felõll a Csizmadia Ns. Csontos Mihály udvaránn belõl esik (: A Csontos ·/· Csontos Mihály háza is Szász Jánosé volt, de ezt a házat teljességgel n[em] szerette Pátkai, mert távol volt a templomtól, az Elõlljárók is látták ennek alkalmatlan voltát, rá vették hát nagy nehezen Szûts mester Borbély Mihályt, hogy a kis Parochia elõtt lévõ házát tserélje el ezzel. El tseréllye hát jó toldás mellett Igy lett a Borbély Mihály háza kántor házzá; a Kántor háza pedig Borbély Mihályé, mellybe most is a kisebbik fia, Borbély Ferentz lakik békességben. A piatzi Oskola ház pedig eladódott 1792be és helyette az A.[lsó] P.[árti] fent megírt Oskolaház vevõdött Berényi Jánostól 162 Rftokon.kiegészítés a lap alján (Ekklézsia-II.544-545. jpg); (Zolnay: 385-386. oldal)
Ekkor ·/·
  Ekkor 545.jpgválasztatott a Kántorság külön a Tanítóságtól, –- s lett az Alsó Párti legelsõ leány Tanító Pinter András. Ez az Oskola volt azonn az udvaronn, melly most az özvegy Simon Görögné háza, melly van azonn Malommal által ellenbe, melly épûllt oda, hol a piatzról és a Catholicus templomtól Vásárhelly felé menõ útak össze mennek Ns Farkas Mihály és Dögei István szomszédságokba. Még az azonn udvaronn levõ épûlletek /:mellyeknek fekvéseket alább a rajzból megláthatni.:/ lakható és használható állapotban vóltak, tsak a volt a baj, hogy a Szántó halom és Szenás kert felé lakóktól messze vólt, a kis Érbõl pedig, a honnan az 1816diki árvíz utánn nagy részént el költöztek a Ref[ormá]tus lakosok az Újj Ülésbe, tsak kevesen jártak ebbe az Oskolába. Azonban 1820ba az Alsó Párton az Ispotály uttzába Kováts Varga Sámuel és Dögei Gergely szomszédságába eladóvá lessz a Catholicus özv.egy Csányiné háza, mind tágas udvarán,udvarára (Ekklézsia-II. 545.jpg) mind az épülletek könnyen használhatására, mind különösen alkalmatos hellyére nézve, mind az Elõlljáróságtól mind a lakosoktól Oskolának igen alkalmatosnak ítéltetett. Ama másikat hát el-adta az Ekklézsia, ezt pedig meg vette 2000 Vfrton. A rajta volt lakó szobákat a Tanító számára meg igazgattatta, az Istállót Kamarát pedig Classissá, konyhává és Kamarává készíttette, tetejét megigazgattatta az Ekklezsia. Elsõ tanító volt bennebeszúrás a sorok között (Ekklézsia-II.545.jpg), valamint a másikban utolsó Szabó János, ki is az udvarnak   régtõl 546.jpgfogva telekesedõ részét, kertté tette, mellynek mind e mái napig sok hasznát veszi ’s a kertet tökélletesíti.
g.) A Temetõ Uttzai leány oskoláról ezeket jegyezhetjük meg: Ezen század elsõ negyedében, a város nap keleti oldala nagyot nevekedett, a Szarkás dombon kivûl levõ 5 uttzából álló ujj házakkal, mellyekben leginkább fiatal emberek lakvánn bõvölködtek ·/·gyermekekkel. A leányoknak pedig mind alsó mind felsõ Párti Oskoláik tõllök távol lévénn, sürgették az Ekklézsia Elõlljáróit, hogy az õ részekre Leány Oskolát építtessen. Látta is ennek szükséges voltát az Elõlljáróság, bíztatta is az ezen részen lakókat, hogy mihelyt a templom építésnek a naggyán által eshetik az Ekklézsia, mindjárt Oskolát fog ezenn a részenn is építeni. De õk ezt várni nem akarták, hanem az Öreg Szeder Jánost, ki mind a Tanítóságból, mind a Praeceptorságból alkalmatlan vólta miatt ki hagyatott meg kérték, ’s õ magát ajánlotta télenn által leánykáiknak tanítására, lettek hamarjába 50 tanítványai. Ezt az Ekklézsiai Elõlljáróság hellybe nem hagyta, mind azért, mert az Ekklézsia tagjai erõszakkal akarnak Oskolát fel állítani, nem figyelmezvén az Ekklézsiának sok szükségeire, mind azért, mert Szeder Jánost mind bent mind oda kint alkalmatlannak ítélték a Tanítóságra. – Hogy hát mind a Szeder János házánál lévõ Oskolája canálódjon mind az Újj soriak sürgetõ kérések tellyesítõdjön 1816ban meg határozódik,   hogy 547.jpga Mélt.[óságos] Uraságtól Oskola udvarnak fundus kérõdjön, melly meg is lett, és még ebben az esztendõben ki méretett az udvar Fejérvári Ferentz Uradalmi földmérõ által, de a melly kitsiny lévénn valami discretiójért kérésünkre meg nagyobbítódott. – Jakó Ferentz Curátor veretett még ezen a Nyáronn 8000 vájogot, ’s azt jobbadánn be is hordatta. 1817ben pedig Borbás Mihály Curátor Szûts János és Tasnádi János faragó mester emberek által, fel építette, kiknek alku szerént fizetett 1456 Vfrtot. – Kerûlt ez az épûlet a hozzá való ólakkal, kerítésekkel 4147 Vfrtokba, azért mert akkor a búzának köble 26 frt, az árpáé 13 frt volt, mind a Materiálékat, mind a mester embereket, ’s napszámosokat drágán kellett fizetni, egy napszámos 2 frtért dolgozott egy nap a maga kenyerénn. Azt ígérték vala ugyan az ujj soriak, hogy õk mind vájog veréssel, mind annak behordásával, mind napszámosokkal fogják segíteni az Ekklézsiát, de aztán nem tselekedték. El készûlt mind az által az Oskola ·/·Oskola ’s elsõ Tanítónak rendelõdött belé, a fiúk Oskolájában volt Conrector Gyarmati Ferentz, a ki mind e napiglan ott fojtattya hívatalát, a 100 számot meg haladó Tanítványit oktatgatvánn. – Ennek nap nyugati ablaka alatt volt a Catholicusoknak régi temetõjök, azért nevezõdött Temetõ Úttzai Oskolának. Ezenn Oskolák épûlleteinek fekveseket az alábba’ túlsó laponn (Ekklézsia-II. 547.jpg) levõ rajzolatból fel lehet venni:
  A Felsõ 548.jpgPárti Leány Oskola épûlletjeinek fekvések 1799tõl fogvaz388a.jpg  . Az Alsó Párti Leányok Oskolájának epüleetjei 1820tól fogvaz388b.jpg  . A Temetõ Uttzai Leány Oskola epületjei 1817tõl fogvaz388c.jpg  .
  A régi 549.jpgA.[lsó] Párti L.[eány] Oskola épületjeinek fekvésekz389.jpg  .

 

IVdik Szakasz.

A Kántor lakó Házáról.

Azonn udvaronn mellyen lakott a Kántor ezen század elsõ negyedében tsak a templom felõll való nagyobb szoba volt lakásra alkalmatos, melly BazsóBa’só (Ekklézsia-II. 549.jpg) Mihály Cúrátorságáb[an] 1786ban építõdött vala Kováts mester Katona Mihály által. – A kéményt tartó bót hajtások meg vetemedtek a hátulsó falat annyira ki nyomták, hogy már alatta járni sem volt bátorságos. – 1799ben ugyan Cúrátor Lakos János kõ oszloppal megtámasztotta, de e sem használt. – A tseléd ház és a Kamora még a régi Borbély Mihály építése volt, a kitõl vette vala ezt a házat az Ekklézsia a Kántorok számára. El ûlt igen alatsony padlású apró ablakú házatska volt, mellyb[en] Mezei Péterné férje halála utánn való télenn apró jószágait tartvánn, ezek annyira elkeverték annak földjét,   hogy soha 550.jpgannak kedvetlen szagát ki nem lehetett pusztitani, a teteje is meg avúlt szükséges volt az igazítás. – 1824ben tehát Curator Lakos Mihály idejében az Ekklezsiai Elõlljáróság  rendelése szerént ennek a tetejé egésszen le bontatott, a konyha, tselédház, kamora ujonnan rakatott, földje fel töltetett, ‘s egésszen Ujj tetõ alá vétetett ‘s mosrt már betsûlletes lakó helly mig ez elkészült házat Arendált az Ekklézsia Ns Borsos Józsefnek a Nagy Parochia szomszédságában levõ Udvarán
A Kántor ház ·/·A Kántor ház Udvaránn levõ Épületek fekvése 1825ben z390.jpg 

 

Vdik Szakasz.

Az Ispotályról.

A régi Ispotály, az Alsó Párton, az Ispotály Uttzában Bán János és Csávás András szomszédságábann, volt egy el ûlt nedves falú, kitsiny ablakú rongyos tetejû fa kéményû minden kerítés nélkül való, két kis büdös szobákból álló, inkább nyomorúságnak mint irgalmasságnak háza. Tsak akkor fojamodott a nyomorúlt, mikor másutt az Istállokb[an] sem szenyvedték meg, hogy légyen,   hol 551.jpgelvégezni meg unt életét, azzal a reménységgel, hogy az Ekklézsia el fogja temettetni.
Sokszor volt aról is szó, hogy sz