Országos a hírnevük

A Pom-Pom együttes a városi gyereknap színpadánKirakodóvásár és városi gyermeknap várta június első hétvégéjén a város apraját és nagyját a Kossuth téren. A legkisebbek számára a vasárnap fénypontja volt a Pom-Pom együttes műsora, amellyel délelőtt és délután is szórakoztatták a közönséget. Ez a gyermeknap kétszeresen is öröm volt a számukra, hiszen a huszadik születésnapját ünnepli idén az együttes. A vezetőjükkel, Kovács Attilával beszélgettünk az elmúlt és az előttük álló évekről.

– Annak idején Mészáros Gáborral és Darabos Zsolttal hármasban alkottuk a "Három királyok" nevű alkalmi formációt. A sok-sok jó buliról híres Coctail együttes is akkoriban kezdett egyre ismertebbé válni. Tulajdonképpen összeolvadt a két társulat, így alakult meg a Pom-Pom – kezdte a visszaemlékezést Kovács Attila. – Ének-angol szakos tanárként végeztem, soha nem állt tőlem távol az, hogy gyerekeknek zenéljek. Már két évtizeddel ezelőtt is gitárral jártam be az angolóráimra. Teljesen természetes volt, hogy a legfiatalabb korosztálynak zenéljünk.

Az eredeti felállásban a zenekarvezetőn kívül Kárpáti János, Kókai Attila, Mészáros Gábor és Vígh Ferenc játszott együtt. A húszéves évfordulót azzal ünnepelték, hogy a vasárnapi rendezvényen ezt a formációt láthatta a közönség a színpadon. Az eltelt két évtized során többször átalakultak, a tagok is cserélődtek. Jelenleg négy tagból áll az együttes: a Kókai – Kovács – Mészáros hármast Vincze Attila egészíti ki.

– Most már elmondhatjuk azt, hogy több, mint tíz éve országosan is ismertek vagyunk – folytatta Kovács Attila. – Többször láthattak minket TV műsorokban, de olyan rendezvényeken is gyakran megfordulunk, mint a margitszigeti gyermeknap. Nem ritka az sem, hogy Halász Judittal, vagy a 100 Folk Celsiussal lépünk fel egy színpadon.

A gyerekközönség nagyon őszinte, tette hozzá az együttes vezetője. Nem lehet színvonal alatti műsorral "megvezetni" őket, ha unatkoznának, azt azonnal kimutatnák. Mivel a mai fiataloknak – részben a rajzfilmek képi világa miatt – magasabb az ingerküszöbük, mint a tizen- vagy huszonévvel ezelőttieknek, a műsoroknak színesnek és lehetőleg interaktívnak kell lenni. Minden produkciójukat forgatókönyv alapján állítják össze, de ha a helyzet úgy kívánja, az improvizációt is szívesen alkalmazzák. Jelmezeket öltenek, összekötő dialógusokat találnak ki, amelyek átvezetik a dalokat. A nóta így válik egyfajta színdarabbá és így lesz a dalokból egy történet.

– Menedzserünk nincs, a honlapunk segítségével magunk intézzük a fellépéseinket. Rendező irodák, rendezvényszervezők gyakran keresnek bennünket, az összeállításainknak már országos híre ment. Csakúgy, mint a rendhagyó angolóráinknak, amely során egyetlen szó sem hangzik el magyarul. A dalok, a gyerekkel folytatott beszélgetések mind idegen nyelven történnek. Erre is rendszeresen kapunk felkérést, a tanárok és az iskolások egyaránt örömüket lelik benne.

– Hogy meddig fogunk fellépni? – tűnődik a Pom-Pom frontembere. – Addig, ameddig nem válik a zenélés rutinná. Mindannyian egyetértünk abban, hogy csak addig szabad ezt csinálni, amíg izgulunk egy-egy műsor előtt.

Kép és szöveg:
Králik Emese