Külön fejezetet képvisel Csalog József a hazai régészet történetében. Erre utal, hogy a születésének 100. évfordulóján rendezett emlékkonferencián a megjelent nagyszámú előadó szinte mindegyike említést tett róla, hivatkozott rá saját tudományos munkájáról szólva.
Legalább tíz éve nem rendeztek ilyen jelentős szakmai tanácskozást a Koszta József Múzeumban. A háromnapos Csalog-emlék-konferencia NKA-s pályázati pénzből valósult meg, s Szombathelytől Nyíregyházáig az MTA, az ELTE és az ország legnagyobb múzeumainak képviseletében több mint 40 hazai szaktekintélyt köszönthettek Szentesen október 8-a és 10-e között. Az ötlet még Mód Lászlótól származik, pár éve a muzeológus hívta fel Szabó János József akkori igazgató figyelmét a 2008-as Csalog-cen-tenáriumra, így a szervezés gyakorlatilag azóta zajlott.
Az újkőkor kutatójának állított emléket a tanácskozás. A régész, etnográfus 1954-64 között volt a szentesi múzeum vezetője. Szegvár-Tűz-kövesen feltárt egy 7 ezer évvel ezelőtti házat, az onnan származó leletek, köztük egy maszkot viselő, sarlót tartó férfi istenség égetett agyag szobrocskája európai hírű lett.
Rengeteg tudományos cikk, tanulmány került ki kezéből, még sincs Csalog Józsefnek saját könyve. Megérdemelné, hogy legyen, véleményezi Szabó János József. Már készül egy kiadvány, melyben a konferencián elhangzott előadások anyaga is helyet kap. Egy Drahos István által rajzolt ex-libris adta a címötletet: Dr. Csalog József könyve.
Mélységesen meghatották az apjáról szóló visszaemlékezések Csalog Juditot. Az egy zempléni faluban, Vá-mosújfalun élő nyugdíjas pedagógus szerint, ha édesapja életében ennek a megbecsülésnek csak a századrészében részesülhetett volna, más szájízzel hal meg. Két dolgot említett, amiért jól érezte itt magát: nem a kritikátlan mennybe emelést tapasztalta az előadásokban, hanem rámutattak, hogy nem mindenben volt 100 százalékosan igaza a tudósnak. Azonban egy becsületes tévedés sokkal hasznosabb, mert vitára ingerel. A vidéki igazgatók és a múzeumok élete nincs elszeparálva, mondta Csalog Judit, aki elmesélte kérésünkre, hogy negatív és pozitív élményei egyaránt voltak abból az időből. Előfordult, hogy valaki talált valamit, berontott hozzájuk, s ekkor valamelyik családtagnak azonnal kerékpárra kellett pattanni, leletmentés végett. S bár mindenki vágyik magánéletre, az is igaz, hogy bátyjával a műtárgyak közvetlen közelében együtt élhettek az emberiség történelmével, ismerte el a régész lánya. A nevezetes Sarlós istent nemcsak látta, de a család minden tagjának meg is van a reprodukciója. Az ereklye fémjelzi a Csalog-nevet, eredetije Vásárhelyen van kiállítva. Egyetlen alkalommal lekevert egy pofont gyerekeinek, amikor hancúrozás közben leverték az otthoni szobrát, s az megrepedt. Elárult azt is: ő maga sem ismerte apját magánemberként. Azért nincsenek ilyen emlékei róla, mert minden pillanatban a régész bújt ki belőle. Velejárója ez annak, ha valaki szenvedélyesen szereti hivatását. Benne 9 éves korától a tanítás iránt volt majdnem ekkora hevességű szeretet, bátyja viszont, bár később már mással foglalkozott, régészként kezdte.
Darók József