Hungarikummá nyilvánítanák

Beadvány a parlamenthez libamáj-ügyben

Az elmúlt hetekben országos szinten is nagy visszhangot váltott ki a Négy Mancs Alapítvány bojkottja a hízott liba- és kacsa előállítása ellen, melyben a Hungerit Zrt.-t támadta meg. Emiatt a vállalat abbahagyta a hízott szárnyasok feldolgozását és megkezdődött a létszámleépítés. A folyamat megállítása érdekében tárgyalásokat folytat a szaktárca az állatvédő szervezettel, illetve Szirbik Imre polgármester, országgyűlési képviselő nemrég beadvánnyal fordult a parlamenthez, melyben kéri, hogy a magyar libamájat nyilvánítsák hungarikummá.

A jelenlegi helyzettel kapcsolatban Szirbik Imre elmondta: a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium bevonásával folyik az egyeztetés a Négy Mancs Alapítvány és a kormányzat, illetve a Hungerit Zrt. között, hiszen a vállalattal közvetlen tárgyalásokba a szervezet idáig nem volt hajlandó bocsátkozni. Esetükben csak e-mail és sms-váltások voltak, mert a Négy Mancs többszöri megkeresésre sem adott személyes konzultációs lehetőséget. Időközben a Hungerit a szervezet feltételeit teljesítve abbahagyta a libamájtermelést is, így joggal várhatja el, hogy levegyék a feketelistáról. - Ez egy sürgőségi lépés lenne, mely a termelés biztonságát szolgálhatná, bár ez nem tartalmazza a hízott áruk termelését, de legalább az egyéb termékek bojkottját megszüntetné, s ezáltal valamennyire stabilizálná a cég helyzetét - hangsúlyozta a polgármester, aki nemrég beadvánnyal fordult a parlamenthez.

Szirbik Imre lapunknak kifejtette: - Európában vannak olyan országok, ahol a hízott liba tenyésztése és a libamáj előállítása régi tradíció. Ez döntően Franciaországra és Spanyolországra jellemző, akikhez hasonló elbírálást szeretne elérni az Európai Unió részéről a Magyar Libatenyésztők és Libafeldolgozók Közössége. Ehhez azonban az kell, hogy a magyar libamáj is úgynevezett védett nemzeti termékké váljék. A francia törvényhozás néhány hónappal ezelőtt megtette ezt, ezért fordultam én is beadvánnyal a parlamenthez. Ez a lépés biztonságot jelentene a termelőknek és az állatvédőknek egyaránt, mert a hungarikummá nyilvánítás egyértelműen rögzítené azt a technológiai kört, amit szabad alkalmazni. Tehát kizárja a fölösleges fájdalom okozásának lehetőségét, illetve az állatvédők számára ez törvényi garanciát jelentene arra, hogy állatkínzásra nem kerülhet sor, a termelőknek pedig arra, hogy biztosított a megélhetésük. Ez tehát az előbbinél egy hosszabb távú megoldás. A kettő között azonban mindenképp egyensúlyt kell teremteni azért, hogy a blokád minél hamarabb lezáruljon, és minél előbb szabaduljon fel a nem hizlalt állatból készült termékek előállítása. Illetve fontos az is, hogy amikor megszületik az egységes magyar szabályozás a kérdésben, akkor a Hungerit Zrt. is ugyanolyan feltétellel vehessen részt a piacon, mint bármelyik magyar termelő.

A polgármester beszámolt arról is, hogy egyértelműen pozitív hozzáállást tapasztalt a kérdésben a szakma részéről, mely alatt - mint elmondta - nem elsősorban a termékek előállítóit érti, mert nekik nyilván érdekük fűződik hozzá, hanem akár a tudományos, akár a gasztronómiai szférát. Sőt az állatvédőket is, hiszen a Négy Mancs viszonylag szélsőséges álláspontja az állatvédők számára is kellemetlenséget okozott, mert a társadalom egy része szembe fordult az állatvédőkkel.

- Az állatvédők között is vannak korrekt, a helyzetet végiggondoló és tényleg toleráns állatvédő tevékenységet folytató emberek, s ők isszák meg ennek a levét. A társadalom sok tagja felteszi a kérdést: most embervédelem van, és ezalatt a munkahelyi és létbiztonságot értik, vagy állatvédelem akár az emberrel szemben is. Úgy gondolom, hogy nem szabad ezt a kérdést feltenni, hanem meg kell találni az egyensúlyt. Ezt szolgálja a hungarikummá nyilvánítás, amely garanciát ad mind a termelőknek, mind az állatvédelemmel foglalkozóknak.

Cseh-Lakos